{"title":"Első szoftverhasználatot segítő megoldások hatékonyságának vizsgálata szemmozgáskövetéssel","authors":"M. Megyeri, Bálint Szabó","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.01.08","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \nA tanulmány az első szoftverhasználat (user onboarding) fogalmát és folyamatát ismerteti szakirodalmi megalapozottsággal, valamint két különböző onboarding megoldás hatékonyságát vizsgálja empirikus úton a Paint 3D program példáján keresztül. \nALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \nA kutatás 18 fő bevonásával (3 csoportban) került lefolytatásra szemmozgás-követéssel támogatott használhatósági vizsgálat keretein belül. A vizsgálat során mért mutatók (hibák darabszáma, hibák súlyozott gyakorisága, feladatvégrehajtási idő) lehetővé tették a feladatmegoldások számszerűsítését így a különböző onboarding módszerek összehasonlíthatóvá váltak a két csoportban a statisztika eszközeivel is a referenciacsoporthoz képest. Emellett felhasználói vélemények is feltárásra kerültek az alkalmazott onboarding megoldásokkal kapcsolatban egy a használhatósági vizsgálatot követő interjúsorozat keretein belül. \nLEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \nA hipotézisvizsgálatok eredményei alátámasztották, hogy az onboarding módszerek hatékonynak bizonyulnak több mutató mentén is, így érdemes ezeket a megoldásokat alkalmazni szoftvertermékek esetében, többek között a felhasználói élmény növelése és a könnyebb tanulhatóság érdekében. A használhatósági vizsgálatok során használt onboarding megoldások hatására tudatosabb feladatmegoldások születtek, amely vizuálisan is igazolható volt a szemmozgáskövetés módszerének alkalmazása segítségével. Az interjúsorozat keretein belül feltárt felhasználói vélemények pedig rávilágítottak arra, hogy a vizsgált onboarding megoldások nagyban segítették a feladatmegoldást, miközben az általános megítélésük is pozitív. A szoftveres onboarding fogalmának és a folyamatának a bemutatása, valamint a különböző onboarding megoldások hatékonyságának az empirikus vizsgálata még feltérképezetlen terület a szakirodalmakban, így a témakör vizsgálata tudományosan is újszerű. \nGYAKORLATI JAVASLATOK \nA megfelelő onboarding kialakítással érdemes foglalkozni a szoftverpiac szereplőinek az értékesíteni kívánt termékeik kapcsán, hiszen azok segíteni tudják az új felhasználókat a termékben rejlő érték növelésében, így azok hozzájárulhatnak a sikeres termékhasználat elsajátításához. \n \nKöszönetnyilvánítás: A kutatás és ez a tanulmány az Új Nemzeti Kiválóság Program keretein belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"85 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2021-07-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"1","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Marketing & Menedzsment","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.01.08","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 1
Abstract
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány az első szoftverhasználat (user onboarding) fogalmát és folyamatát ismerteti szakirodalmi megalapozottsággal, valamint két különböző onboarding megoldás hatékonyságát vizsgálja empirikus úton a Paint 3D program példáján keresztül.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kutatás 18 fő bevonásával (3 csoportban) került lefolytatásra szemmozgás-követéssel támogatott használhatósági vizsgálat keretein belül. A vizsgálat során mért mutatók (hibák darabszáma, hibák súlyozott gyakorisága, feladatvégrehajtási idő) lehetővé tették a feladatmegoldások számszerűsítését így a különböző onboarding módszerek összehasonlíthatóvá váltak a két csoportban a statisztika eszközeivel is a referenciacsoporthoz képest. Emellett felhasználói vélemények is feltárásra kerültek az alkalmazott onboarding megoldásokkal kapcsolatban egy a használhatósági vizsgálatot követő interjúsorozat keretein belül.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A hipotézisvizsgálatok eredményei alátámasztották, hogy az onboarding módszerek hatékonynak bizonyulnak több mutató mentén is, így érdemes ezeket a megoldásokat alkalmazni szoftvertermékek esetében, többek között a felhasználói élmény növelése és a könnyebb tanulhatóság érdekében. A használhatósági vizsgálatok során használt onboarding megoldások hatására tudatosabb feladatmegoldások születtek, amely vizuálisan is igazolható volt a szemmozgáskövetés módszerének alkalmazása segítségével. Az interjúsorozat keretein belül feltárt felhasználói vélemények pedig rávilágítottak arra, hogy a vizsgált onboarding megoldások nagyban segítették a feladatmegoldást, miközben az általános megítélésük is pozitív. A szoftveres onboarding fogalmának és a folyamatának a bemutatása, valamint a különböző onboarding megoldások hatékonyságának az empirikus vizsgálata még feltérképezetlen terület a szakirodalmakban, így a témakör vizsgálata tudományosan is újszerű.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A megfelelő onboarding kialakítással érdemes foglalkozni a szoftverpiac szereplőinek az értékesíteni kívánt termékeik kapcsán, hiszen azok segíteni tudják az új felhasználókat a termékben rejlő érték növelésében, így azok hozzájárulhatnak a sikeres termékhasználat elsajátításához.
Köszönetnyilvánítás: A kutatás és ez a tanulmány az Új Nemzeti Kiválóság Program keretein belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.