Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2020.4.1
Eszter Fejér
{"title":"Bronzkori sarlók változatos szerepekben","authors":"Eszter Fejér","doi":"10.36245/mr.2020.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2020.4.1","url":null,"abstract":"A bronzsarlók a késő bronzkori Európa egyik legnagyobb számban feltárt tárgytípusát alkotják, a Kárpát-medencében pedig különösen nagy mennyiségben fordulnak elő. Mivel formájuk évezredek alatt alig változott, egyszerű alakjuk és hétköznapinak vélt funkciójuk miatt sokáig a kutatók figyelmét sem keltették fel. Előkerülési körülményeik és állapotuk alaposabb vizsgálata, valamint ezen adatok történeti, néprajzi vagy antropológiai megfigyelésekkel való összevetése ugyanakkor rávilágít arra, hogy a bronzkori emberi számára nagyobb jelentőséggel, szerteágazóbb jelentéstartalommal és különlegesebb értékkel bírhattak.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126556456","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2022.1.3
Krisztián Kiss, Csilla Líbor
{"title":"Paleoradiológiai vizsgálatok határon innen, határon túl","authors":"Krisztián Kiss, Csilla Líbor","doi":"10.36245/mr.2022.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.1.3","url":null,"abstract":"Habár az antropológia és a régészet is sokszor külön utakon járt, az elmúlt évek publikációi bizonyítják, mennyire fontos e két terület együttműködése a megfelelő következtetések levonása érdekében. Ugyanakkor az ilyen projektekben nem csak archaeozoológusok, fizikusok, vagy genetikusok, de radiológusok is részt vesznek. A képalkotó módszerek már a 19. század óta kiveszik részüket a múlt vizsgálatában. Nem csupán emberi vagy állati maradványokat, de régészeti emlékeket is vizsgálhatunk velük. Munkánk során dolgoztunk már kerámiaedényekkel, fémtárgyakkal, mumifikálódott emberi maradványokkal, ember- és állatcsontokkal. A radiológiai módszerekkel többletinformációt szerezhetünk a csontok belső szerkezetét illetően, vagy eddig nem látható hibák tárulnak szemünk elé egy kard esetében, illetve in situ vizsgálhatunk egy földlabdában fekvő, törékeny mellékletet. Jelen írásunkban a szakirodalomból és saját kutatási tapasztalatainkból merítve mutatjuk be a radiológiai módszerek elméleti hátterét, alkalmazhatóságukat az antropológia és a régészet területén, hangsúlyozva előnyeiket és korlátaikat is azzal a céllal, hogy a hazai szakmai közösség minél több tagját ösztönözhessük az ilyen jellegű módszerek alkalmazására.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126306605","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2022.3.5
Klára P. Fischl, Tamás Pusztai, Tobias L. Kienlin, Ádám Balázs, László Gucsi
{"title":"Tanulj a szomszédnak háza üszögén : Egy különleges bronzkori épület rekonstrukciója","authors":"Klára P. Fischl, Tamás Pusztai, Tobias L. Kienlin, Ádám Balázs, László Gucsi","doi":"10.36245/mr.2022.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.3.5","url":null,"abstract":"Borsodivánka-Marhajárás-Nagyhalom bronzkori tell településén 2015 óta zajlanak ásatások. Ennek során 2022-ben egy leégett házrészlet feltárására került sor. A tűz által konzervált épületmaradványok olyan megfigyelésekre adtak lehetőséget, melyek alapján az épület belső kialakítása és az épület falainak díszítése is részben rekonstruálhatóvá vált. A feltárt épületrész a rendelkezésre álló adatok alapján párhuzam nélküli a Kárpát-medencei bronzkor-kutatásban.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"119 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122325848","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2022.1.2
Gábor Bertók, Réka Neményi, György Pálfi, Béla Simon
{"title":"A mohácsi III. számú tömegsír új kutatása","authors":"Gábor Bertók, Réka Neményi, György Pálfi, Béla Simon","doi":"10.36245/mr.2022.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.1.2","url":null,"abstract":"A pécsi Janus Pannonius Múzeum külső partnerek bevonásával 2009-től felújította az 1526-os mohácsi csata régészeti kutatását (ld. Bertók et al. 2020, 107–118) azzal a céllal, hogy az ütközet 500. évfordulójára megvalósulhasson a sorsdöntő eseménysor helyszínének pontos azonosítása, eseménysorának rekonstrukciója, és a csatában elhunyt katonák végső nyughelyének tudományos vizsgálata. E kutatás reményeink szerint lehetővé teszi azt is, hogy a nemzeti emlékhely kibővítése után a magyar hazáért végső áldozatot hozó hősöket végső nyughelyükre helyezzék. Mindez jó alkalmat jelent arra, hogy összefoglaljuk a legfontosabb korábbi kutatásokat és a 2020–21-ben végzett régészeti feltárás eredményeit.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"77 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114259391","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2021.4.2
I. Farkas
{"title":"A római bélyeges téglák és kerámia építőanyagok (CBM) feldolgozására kialakított CLIR adatbázis modul bemutatása","authors":"I. Farkas","doi":"10.36245/mr.2021.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2021.4.2","url":null,"abstract":"A római határvédelmi kutatások egyik régi témája a tárgya jelen tanulmánynak. A téglabélyegek elemzése, ami az utóbbi évtizedekben kiegészült a sokkal általánosabb kerámia építőanyagok (CBM) vizsgálatával, számos eredményt hozott a limes kutatásában. Kezdve olyan hagyományosnak számító kutatási kérdésektől, mint a segédcsapatok állomástörténete (dislocatio) és az épített emlékek kronológiája, egészen az újabb megközelítésű elemzésekig, mint a tájrégészet vagy a spolia-emlékek vizsgálata, a római kerámia építőanyagok számos tudományos kérdésre adnak választ. A CBM leletek rendkívül sokrétű tárgycsoportot alkotnak, egyaránt szolgáltatnak adatot természettudományos és epigráfiai/ikonográfiai vizsgálatokhoz. A római CBM leletek puszta mennyisége megkerülhetetlenné teszi a feldolgozásuk során az adatbázisok alkalmazását. Jelen cikk az új fejlesztésű CLIR adatbázissal egy kipróbált, széleskörűen használható megoldást kínál ennek a gazdag leletcsoportnak a feldolgozására és tudományos értékelésére.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"82 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130693639","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2021.4.4
Gergely Bóka, Attila Gyucha, István Oláh, Máté Stibrányi, M. Pethe, Zs. Kasztovszky, Attila Kreiter, Michael L. Galaty, Timothy J. Ward, Balázs Szemerey-Kiss, Danielle J. Riebe, Pál Medgyesi
{"title":"Egy különleges megalitikus lelet az Alföldről : A kevermesi sztélé kutatásának előzetes eredményei","authors":"Gergely Bóka, Attila Gyucha, István Oláh, Máté Stibrányi, M. Pethe, Zs. Kasztovszky, Attila Kreiter, Michael L. Galaty, Timothy J. Ward, Balázs Szemerey-Kiss, Danielle J. Riebe, Pál Medgyesi","doi":"10.36245/mr.2021.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2021.4.4","url":null,"abstract":"Magyarország területéről eddig nem kerültek elő olyan, a megalitikus kultúrkörhöz tartozó, nagy méretű, összetett struktúrájú, kőből készült építmények, amelyeket nagy számban emeltek az Atlanti-óceán partvidékén és Észak-Európában a Kr. e. 4‒2. évezredben. A folyosós és kamrás sírok, dolmenek, kőkörök és magányosan álló sztélék világának építészeti és díszítőművészete a Kárpát-medence régészeti örökségéhez eddig nem volt köthető. Ezért is különleges a délkelet-alföldi Kevermes határában talált, vésett motívumkincsében a megalitikus kultúrkört idéző kősztélé előkerülése. Az egyedülálló tárgyhoz kapcsolódó kutatások során fontosnak tartottuk az előkerülés részleteinek tisztázását, a hamisítás lehetőségének vizsgálatát, a sztélé nyersanyagának és forrásterületének meghatározását, a motívumok analízisét, illetve az eredeti leletkontextus felderítését. A jelen, előzetes közlemény célja az eddigiekben elvégzett vizsgálatok összefoglalása. A következő dolgozat tartalmazza majd a múltbeli és a közeljövőben sorra kerülő analízisek eredményeinek részletes ismertetését, valamint azon interakciók és kapcsolati hálózatok tárgyalását, amelyek a kevermesi sztélé motívumainak az Alföldön történt megjelenését eredményezhették.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134251454","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2022.2.1
László Bartosiewicz
{"title":"Harminc év a tudományosság szolgálatában: Az Archaeolingua Alapítvány","authors":"László Bartosiewicz","doi":"10.36245/mr.2022.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.2.1","url":null,"abstract":"Az Archaeolingua Alapítvány 1991-ben Budapesten bejegyzett kiemelten közhasznú szervezet, melyet Bökönyi Sándor akadémikus (1926–1994, az egykori MTA Régészeti Intézetének igazgatója), Wolfgang Meid (az Innsbrucki Egyetem nyelvészeti intézetének professor emeritusa) és az MTA Régészeti Intézetének „Számítástechnika alkalmazása a régészetben” nevű kutatócsoportja hozott létre (utóbbit Jerem Erzsébet és Redő Ferenc képviselte). Ez a cikk az Alapítvány első harminc évének rövid áttekintése, különös tekintettel a publikációs eredményekre, amelyek a sokrétű kulturális tevékenység megbízható, objektív mércéjének bizonyultak. Nem célja, hogy összefoglalja az Alapítvány történetét; elsősorban inkább azzal foglalkozik – egy szereplő tapasztalatainak tükrében – mi történt az eredeti célkitűzésekkel a tudományos kutatás és könyvkiadás ezen területén. A visszatekintés ugyanakkor arra is alkalmat ad, hogy megfogalmazzuk a tudományos könyvkiadás és publikációk sokféle formájának mai lehetőségeit és kihívásait.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"34 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133694099","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2022.3.1
Ünige Bencze, Levente László Zólya
{"title":"A keresdi Bethlen-kastély az újabb ásatások és források tükrében","authors":"Ünige Bencze, Levente László Zólya","doi":"10.36245/mr.2022.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.3.1","url":null,"abstract":"Keresden, a Bethlen család ősi birtokán található Erdély talán egyik legszebb reneszánsz kastélya, amely számos hazai és külföldi látogatót vonz minden évben, így az egyik legismertebb Romániában. Számottevő ismeretterjesztő írás, művészettörténeti elemzés és történeti mű tárgyalja a kastély és egyben a Bethlen család történetét. Ugyanakkor alig van olyan tudományos feldolgozás, amely összefoglalja az emlékhez kapcsolható viszonylag gazdag írott forrásanyagot, az eddigi régészeti kutatások eredményeit és a ma is álló épületrészletekből levonható következtetéseket. Noha a kastély területén már korábban is zajlottak régészeti ásatások, a kiépülését megelőző udvarházról vagy udvarházakról viszonylag keveset tudunk. Kiemelendő, hogy a korábbi régészeti kutatások és falkutatás eredményei a rendelkezésre álló dokumentáció jellege és a hiányzó publikációk miatt nehezen foglalhatóak össze; de az épületegyüttes történeti és építészeti jelentősége miatt is szükséges felvázolni és közzétenni egy kutatási helyzetképet az újabb kutatások előtt. Ennek a cikknek az a célja, hogy a történeti kutatások és a korábbi régészeti feltárások eredményeit röviden összefoglalva megfogalmazza azokat a kérdéseket, amelyekkel a 2020-ban kezdődött új régészeti ásatásoknak foglalkoznia kell, illetve amelyek a kastély komplex (történeti, régészeti, építészettörténeti) vizsgálata kapcsán felmerülnek.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"46 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133268965","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2019.4.6
Eszter Spät
{"title":"Műemlékek, polgárháború és helyi közösségek : A Duhok régió (iraki Kurdisztán) régészeti öröksége – 3. rész","authors":"Eszter Spät","doi":"10.36245/mr.2019.4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2019.4.6","url":null,"abstract":"Az Iraki Kurdisztán Duhok régiójának régészeti örökségéről szóló cikksorozatunk harmadik és utolsó része a kulturális örökséget, annak a helyi társadalom életében betöltött szerepét, és a Szaddám-rezsim által okozott pusztítást vizsgálja. Szaddám uralmának évtizedei kitörölhetetlen nyomot hagytak Észak-Irak társadalmi és kulturális térképén, különösen a kurdisztáni régióban. A rezsimnek a helyi lakosság ellenében, néha a modernizáció jegyében, néha büntető katonai intézkedésként foganatosított kollektivizációs kísérletei átrajzolták a régió településmintázatát, megváltoztatták a hagyományos gazdasági és társadalmi struktúrákat, és tönkretették az épített örökséget.2 Ezek egy része történelmi műemlék volt, mint például az alábbiakban bemutatott Szedzse középkori kolostora. Más része „csak” a helyi közösségek számára volt fontos, mint például a falusi mecsetek, templomok, helyi szentélyek, szentek sírjai, vagy az olyan házak, amelyekben több generáció nőtt fel. Ezeket az épületeket szaktanulmányok nem tárgyalják, tudományos kutatások többnyire nem foglalkoztak velük, megsemmisítésük azonban olyan törést jelentett a régió kulturális szövetében, amely a mai napig élesen érzékelhető. Ez a helyzet a hajdani jezidi falu, Khanke, illetve Bayazid szentélyének esetében is.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"82 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127647952","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
