Magyar Régészet最新文献

筛选
英文 中文
Digitális természetföldrajz és virtuális tájrégészet : A Vaskapu-szoros várrendszerének rekonstrukciója a Covid-19 járvány idején
Magyar Régészet Pub Date : 2021-07-25 DOI: 10.36245/mr.2021.2.3
Jason Snider
{"title":"Digitális természetföldrajz és virtuális tájrégészet : A Vaskapu-szoros várrendszerének rekonstrukciója a Covid-19 járvány idején","authors":"Jason Snider","doi":"10.36245/mr.2021.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2021.2.3","url":null,"abstract":"A Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgyét a Kárpátok és a Balkán hegylánc találkozása alakította ki, ezen a helyen a szirtek meredeken szakadnak alá a Dunába. Földrajzi viszonyai miatt a vidék több különböző korszakban is határterületként működött, jelen cikk történelmi kerete kimondottan az 1429 és kb. 1435 közötti időszakot öleli fel, amikor a helyi várrendszer a Német Lovagrend irányítása alá került, hogy segítsenek megóvni a Magyar Királyságot egy közelgő török támadástól. A Német Lovagrend feladata a katonai hadjáratokban való részvétel, Zsigmond király célja pedig a II. Murád szultán (1404–1451) vezette ottomán seregek további terjeszkedésének megfékezése volt, ennek részeként használta fel katonai erőként a lovagrend idevezényelt különítményét. Akkortájt maga a Duna is határfolyamként választotta el a Magyar Királyságot és az újonnan török fennhatóság alá vont jobbparti területeket. Jelen cikk központi motívuma a tájrégészet hagyományos módszereinek alkalmazása a Vaskapu-szoros várrendszerének katonai szempontú elemzéséhez – a jelenleg zajló Covid-19 válság nyomán bevezetett utazási és egyéb korlátozások alatt –, újabb kutatási irányvonalakkal kiegészítve.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131296551","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Egy évtized mezolit kutatásai: Korai holocén települések a Dunántúlon
Magyar Régészet Pub Date : 2021-07-25 DOI: 10.36245/mr.2021.2.5
Tibor Marton, Róbert Kertész, William J. Eichmann
{"title":"Egy évtized mezolit kutatásai: Korai holocén települések a Dunántúlon","authors":"Tibor Marton, Róbert Kertész, William J. Eichmann","doi":"10.36245/mr.2021.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2021.2.5","url":null,"abstract":"Az utóbbi évtizedek biztató kutatási tendenciái ellenére feltűnő jelenség, hogy mezolitikus települések nyomai mindeddig csak nagyon ritkán kerültek elő a Kárpát-medencében. Ez alól a Dunántúl területe sem kivétel. A 2003. év során három intézmény együttműködésével kutatási program indult a korszak lelőhelyeinek vizsgálatára, amely a régebben múzeumokba került és mezolitikusnak tartott leletanyagok újraértékelése mellett új lelőhelyek felfedezését is céljául tűzte ki. A terepi kutatásoknak köszönhetően kora holocén korú lelőhelyek váltak ismertté a délkelet-dunántúli térségben, a Kapos és a Koppány folyók völgyében, elsősorban Kaposhomok és Regöly határában. A lelőhelyek rendszerint a jelenlegi ártéri területekből legfeljebb néhány méterrel kiemelkedő, szigetszerű térszíneken fordulnak elő. A felszíni leletek, főként pattintott kőeszközök korhatározása elsősorban a geometrikus mikrolit típusok alapján történt, amelyek között aszimmetrikus háromszögek, szegmensek, valamint trapézok is szerepelnek. A mezolitikus leletek rétegtani helyzetben is előkerültek Regöly 2 lelőhelyen, ahol egy lakóépítmény nyomai is napvilágot láttak.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114897026","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 1
Egy uralkodói mellékrezidencia építészeti elemei : A tatai vár 15. századi kőfaragványai
Magyar Régészet Pub Date : 2021-07-25 DOI: 10.36245/mr.2021.2.1
Olivér Gillich
{"title":"Egy uralkodói mellékrezidencia építészeti elemei : A tatai vár 15. századi kőfaragványai","authors":"Olivér Gillich","doi":"10.36245/mr.2021.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2021.2.1","url":null,"abstract":"A Komárom-Esztergom megyében fekvő tatai vár, mint kiemelt fontosságú műemlék, valamint kedvelt kirándulóhely és turisztikai látványosság sokak számára jól ismert helyszín. A festői szépségű Öreg-tó partján emelkedő középkori várépítmény a maga nemében rendkívüli látványt nyújt az arra járóknak. Annak ellenére, hogy a vár a késő középkorban fontos reprezentatív funkcióval rendelkezett, régészeti feltárása pedig már fél évszázaddal ezelőtt megtörtént, a szakma mindeddig viszonylag keveset foglalkozott a vár építéstörténetének és reprezentációs szerepének részletesebb kutatásával. Az építmény jelen állapotában ugyan keveset mutat az eredeti, 15. századi kinézetéből, azonban a megmaradt álló falak és a kőfaragványok egy csoportjának alapos vizsgálata közelebb vihetnek minket a pontosabb megismeréshez.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126924409","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Négyzet alakú övveretek a 10. századi Kárpát-medencében : Régészeti és archeometriai vizsgálatok
Magyar Régészet Pub Date : 2021-07-25 DOI: 10.36245/mr.2021.2.2
Andrea Ilés-Muszka, Anikó Angyal
{"title":"Négyzet alakú övveretek a 10. századi Kárpát-medencében : Régészeti és archeometriai vizsgálatok","authors":"Andrea Ilés-Muszka, Anikó Angyal","doi":"10.36245/mr.2021.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2021.2.2","url":null,"abstract":"A régészeti leletek elemzésekor a felmerülő kérdések egy részére a hagyományos régészeti módszerek nem minden esetben tudnak választ adni, ezért egy tárgytípus vizsgálatakor kiemelten fontos a természettudományok bevonása. A korszerű technológiáknak köszönhetően egymástól távol eső területek, műhelyek és tárgyak kapcsolata is vizsgálhatóvá vált. A Kárpát-medence 10. századi emlékanyagában ritkaságnak számító díszített és díszítetlen négyzet alakú övveretek az Altáj vidékére eredeztethetők vissza. A honfoglaló magyarok első generációjához köthető öntvények igen változatosak, mindegyiken egyedi motívum figyelhető meg, egymással teljesen megegyező példányt nem ismerünk térségünkből, sem méretük, sem pedig anyaguk és ornamentikájuk alapján. Jelen dolgozat Tiszaeszlár–Bashalom, Budaörs–Tűzkőhegy és Hajdúböszörmény–Erdős tanya négyzet alakú öntvényeinek legújabb anyagvizsgálati eredményeit mutatja be, összehasonlítva egy külföldi párhuzam fémösszetételével.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129702217","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Rekonstrukciók és bemutatásuk az Aquincum Nagyszombat utcai amfiteátrumnál
Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2022.3.2
Lőrinc Timár
{"title":"Rekonstrukciók és bemutatásuk az Aquincum Nagyszombat utcai amfiteátrumnál","authors":"Lőrinc Timár","doi":"10.36245/mr.2022.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.3.2","url":null,"abstract":"2021-ben Budapest III. kerület (Óbuda-Békásmegyer) Önkormányzata turisztikai célú információs táblákat állíttatott „Az óbuda-aquincumi római limesszakasz örökségének komplex turisztikai célú hasznosítása” elnevezésű VEKOP-4.1.2-17-2018-00001 pályázathoz kapcsolódóan. Három installáció került kihelyezésre: kettő az óbudai Nagyszombat utcai, ún. katonavárosi amfiteátrumnál a Nagyszombat utca–Pacsirtamező utca–Zápor utca által közrefogott területen, egy másik pedig a legiotábor keleti kapuja előtt, a Kórház utca melletti romterületen. Mindkét helyszínen a helyreállított maradványokhoz kapcsolódó rekonstrukciós rajzokat mutatunk be, melyeket jelen sorok írója tervezett. Ebben a cikkben az amfiteátrumoknál található táblákhoz tartozó háttérinformációkat szeretnénk megosztani, bemutatva a megvalósult helyreállítások, az elméleti rekonstrukciók és az installációkon található megjelenítés kérdéseit is.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"256 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115997007","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Újkori és legújabb kori régészet Magyarországon? Lajkó Orsolya és Sabján Tibor emlékének
Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2023.1.6
József Laszlovszky
{"title":"Újkori és legújabb kori régészet Magyarországon? Lajkó Orsolya és Sabján Tibor emlékének","authors":"József Laszlovszky","doi":"10.36245/mr.2023.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2023.1.6","url":null,"abstract":"A jelenleg érvényes szabályozás szerint Magyarországon a régészeti örökségnek az a kulturális emlékanyag tekinthető, amely 1711-et megelőzően került a földbe, és az ezt megelőző korszakok tárgyi emlékeihez tartozik. Vagyis a magyar jogszabályi környezetben a középkor és a kora újkor még a régészeti korok közé sorolandó, az újkor és a legújabb kor azonban nem. Ez a konkrét történeti évszámhoz kapcsolódó korszakhatár jórészt idegen számos európai ország szabályozásától, ahol százéves időhatárt húztak meg a régészeti emlékanyag kutatásának, feldolgozásának és főként védelmének időbeli határaként. Az újkori, sőt a legújabb kori (jelenkori) régészet sok helyen általánosan elfogadottá vált, és számos olyan tudományterület és örökségvédelmi koncepció van, amely nem köti a régészet múltfeltáró munkáját egy konkrét történeti időhatárhoz. A jelen cikk arra tesz kísérletet, hogy összefoglalja mindazokat a hazai kutatási területeket, ahol az említett hagyományos korszakhatáron már túllépet a gyakorlat, sőt egyes esetekben egy régészeti részterület szabályozása is. Terjedelmi okok miatt az összefoglalás nem lehet teljeskörű, de ezekkel a példákkal is rá akarunk mutatni arra, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás kronológiai kerete nehezen tartható fenn a tudományos kutatások alapján.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"291 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122730492","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Kulturális túrák vaskori tájakon
Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2019.3.8
Adrienn Pálinkás, Zsolt László Márkus, Zsolt Weisz, Szabolcs Czifra
{"title":"Kulturális túrák vaskori tájakon","authors":"Adrienn Pálinkás, Zsolt László Márkus, Zsolt Weisz, Szabolcs Czifra","doi":"10.36245/mr.2019.3.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2019.3.8","url":null,"abstract":"Az örökségturizmus napjaink divatos jelensége (RichaRds, 2011), aminek fontosságát jól érzékelteti a téma folyamatosan bővülő szakirodalma (a legutóbbi évekből merítve lásd: du cRos&McKeRcheR, 2015; coMeRs&WilleMs, 2019). Bár sok szempontból a kulturális örökség és a turizmus természetes szövetségeseknek tekinthetők (Mihelić, 2019), a régészeti örökség nyújtotta lehetőségek turisztikai potenciáljának felés elismerése hosszabb folyamat eredménye volt (loWenthal, 1998; hoWaRd, 2003; erdősi&sonkoly, 2004; haRRison, 2013; sonkoly, 2016). Ebben fontos szerepe volt az olyan jelentős nemzetközi egyezményeknek, mint például a Világörökségi Egyezmény (1972), az UNESCO Egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség Megőrzéséről (2003), az Európai Táj Egyezmény (2000) és az európai Keretegyezmény a kulturális örökség társadalmi értékéről (2005), amelyek révén a kulturális örökség fogalma egyre inkább kiterjedt az ember és környezetének kölcsönhatását őrző (történeti) tájra. A táj történeti és régészeti forrásként történő elismeréséhez hozzájárultak a régészet korábbi lelőhely-központú szemléletét átformáló tájrégészeti kutatások. A tájrégészeti kutatások az 1980-as évektől kezdődően hoztak sok fontos eredményt és új megközelítési lehetőségeket (aston, 1997; david&thoMas, 2016, különösen pp. 27–91) és az utóbbi két évtizedben a hazai régészeti kutatás is egyre szélesebb körben alkalmazza ezt a kutatási irányt (laszlovszky, 2008; zatykó 2011; 2015). (1. kép)","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128274925","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Visszatekintés a Magyar Régészet folyóirat első tíz évére
Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2022.1.6
Zsolt Mester
{"title":"Visszatekintés a Magyar Régészet folyóirat első tíz évére","authors":"Zsolt Mester","doi":"10.36245/mr.2022.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.1.6","url":null,"abstract":"Hajlamosak vagyunk antropomorfizálni, emberi léptékben szemlélni és értelmezni a világot. Ez természetes, hiszen az ember életútja a legközvetlenebbül ismert és megtapasztalt jelenség számunkra, a kézenfekvő referencia, minden bizonnyal már ősidők óta. A múltbeli civilizációk életciklusait (kialakulás–felemelkedés–virágkor–hanyatlás) is könnyebb volt az emberélet (születés–fiatalkor–felnőttkor–öregkor) analógiájában leírni, ahogyan azt régi tudományos munkákban is olvashatjuk. Sajátos módon az emberélet dinamikája – közelítőleg – az évtizedekhez igazodik, emiatt tulajdonítunk egyfajta jelentőséget a kerek születésnapoknak. Ezek pedig alkalmat teremtenek, hogy visszatekintsünk a mögöttünk hagyott évtized eredményeire, ami segíthet megfogalmazni az előttünk álló évtized feladatait is.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123908172","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
A jelképek értelmezéséről: Keresztforma egy Pécskán feltárt sír agyagedényén
Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2019.4.2
Erwin Gáll, Marginean Florin, Peter Sarah
{"title":"A jelképek értelmezéséről: Keresztforma egy Pécskán feltárt sír agyagedényén","authors":"Erwin Gáll, Marginean Florin, Peter Sarah","doi":"10.36245/mr.2019.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2019.4.2","url":null,"abstract":"A sírban elhelyezett tárgyak értelmezése mindig komoly feladat elé állítja a régészt, hiszen a tárgyakból és azok helyzetéből próbálunk arra következtetni, hogy milyen szertartás elemeként, milyen hitvilághoz kapcsolható elképzelések részeként helyezték el a halott mellé a fegyvert, a lószerszámot vagy éppen egy kerámia edényt. Az avarkori sírokban felbukkanó, különböző vallásokhoz kapcsolható jelképek értelmezése még ennél is összetettebb feladat, hiszen általában nincsenek írott forrásaink arról, hogy milyen vallásos elképzelések kapcsolhatóak az egyes népcsoportokhoz, vagy ezek egyes tagjaihoz. Egy, a közelmúltban feltárt késő avar sír edény melléklete és az azon található keresztforma mindezeket a kérdéseket felveti és megválaszolásukhoz a vallásos elképzelések mellett át kell tekinteni a jelképek korabeli szerepét és annak változásait is.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"202 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116170694","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
A Hernád-völgy honfoglalói. Részlet egy régió történetéből
Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2019.3.9
Csilla Líbor, Richárd Takács
{"title":"A Hernád-völgy honfoglalói. Részlet egy régió történetéből","authors":"Csilla Líbor, Richárd Takács","doi":"10.36245/mr.2019.3.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2019.3.9","url":null,"abstract":"Az utóbbi évtizedben újra nagy lendületet vett a Kárpát-medence 10–11. századi történetének kutatása. Egyre kevesebb a fehér folt ezen időszakkal kapcsolatban; az újabb ásatások egy-egy kisebb tájegység történetét is megvilágíthatják. Ugyanakkor korántsem ért a végére a kutatás, minden egyes ásatás egyegy újabb mozaikdarabbal járul hozzá a nagy kép egészéhez. Szalaszend egy eddig kevésbé ismert régió, a Hernád-völgy egyik első honfoglalás kori lelőhelye, amely nem mezőgazdasági munkálatok, hanem ásatás során került a felszínre, ezért számos új információval szolgál a korszak és a régió kutatóinak egyaránt.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123909584","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
0
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
提示
您的信息不完整,为了账户安全,请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
确定
请完成安全验证×
相关产品
×
本文献相关产品
联系我们:info@booksci.cn Book学术提供免费学术资源搜索服务,方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。 Copyright © 2023 布克学术 All rights reserved.
京ICP备2023020795号-1
ghs 京公网安备 11010802042870号
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号:481959085
Book学术官方微信