Műemlékek, polgárháború és helyi közösségek : A Duhok régió (iraki Kurdisztán) régészeti öröksége – 3. rész

Abstract

Az Iraki Kurdisztán Duhok régiójának régészeti örökségéről szóló cikksorozatunk harmadik és utolsó része a kulturális örökséget, annak a helyi társadalom életében betöltött szerepét, és a Szaddám-rezsim által okozott pusztítást vizsgálja. Szaddám uralmának évtizedei kitörölhetetlen nyomot hagytak Észak-Irak társadalmi és kulturális térképén, különösen a kurdisztáni régióban. A rezsimnek a helyi lakosság ellenében, néha a modernizáció jegyében, néha büntető katonai intézkedésként foganatosított kollektivizációs kísérletei átrajzolták a régió településmintázatát, megváltoztatták a hagyományos gazdasági és társadalmi struktúrákat, és tönkretették az épített örökséget.2 Ezek egy része történelmi műemlék volt, mint például az alábbiakban bemutatott Szedzse középkori kolostora. Más része „csak” a helyi közösségek számára volt fontos, mint például a falusi mecsetek, templomok, helyi szentélyek, szentek sírjai, vagy az olyan házak, amelyekben több generáció nőtt fel. Ezeket az épületeket szaktanulmányok nem tárgyalják, tudományos kutatások többnyire nem foglalkoztak velük, megsemmisítésük azonban olyan törést jelentett a régió kulturális szövetében, amely a mai napig élesen érzékelhető. Ez a helyzet a hajdani jezidi falu, Khanke, illetve Bayazid szentélyének esetében is.