Gergely Bóka, Attila Gyucha, István Oláh, Máté Stibrányi, M. Pethe, Zs. Kasztovszky, Attila Kreiter, Michael L. Galaty, Timothy J. Ward, Balázs Szemerey-Kiss, Danielle J. Riebe, Pál Medgyesi
{"title":"Egy különleges megalitikus lelet az Alföldről : A kevermesi sztélé kutatásának előzetes eredményei","authors":"Gergely Bóka, Attila Gyucha, István Oláh, Máté Stibrányi, M. Pethe, Zs. Kasztovszky, Attila Kreiter, Michael L. Galaty, Timothy J. Ward, Balázs Szemerey-Kiss, Danielle J. Riebe, Pál Medgyesi","doi":"10.36245/mr.2021.4.4","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Magyarország területéről eddig nem kerültek elő olyan, a megalitikus kultúrkörhöz tartozó, nagy méretű, összetett struktúrájú, kőből készült építmények, amelyeket nagy számban emeltek az Atlanti-óceán partvidékén és Észak-Európában a Kr. e. 4‒2. évezredben. A folyosós és kamrás sírok, dolmenek, kőkörök és magányosan álló sztélék világának építészeti és díszítőművészete a Kárpát-medence régészeti örökségéhez eddig nem volt köthető. Ezért is különleges a délkelet-alföldi Kevermes határában talált, vésett motívumkincsében a megalitikus kultúrkört idéző kősztélé előkerülése. Az egyedülálló tárgyhoz kapcsolódó kutatások során fontosnak tartottuk az előkerülés részleteinek tisztázását, a hamisítás lehetőségének vizsgálatát, a sztélé nyersanyagának és forrásterületének meghatározását, a motívumok analízisét, illetve az eredeti leletkontextus felderítését. A jelen, előzetes közlemény célja az eddigiekben elvégzett vizsgálatok összefoglalása. A következő dolgozat tartalmazza majd a múltbeli és a közeljövőben sorra kerülő analízisek eredményeinek részletes ismertetését, valamint azon interakciók és kapcsolati hálózatok tárgyalását, amelyek a kevermesi sztélé motívumainak az Alföldön történt megjelenését eredményezhették.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Régészet","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.36245/mr.2021.4.4","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Magyarország területéről eddig nem kerültek elő olyan, a megalitikus kultúrkörhöz tartozó, nagy méretű, összetett struktúrájú, kőből készült építmények, amelyeket nagy számban emeltek az Atlanti-óceán partvidékén és Észak-Európában a Kr. e. 4‒2. évezredben. A folyosós és kamrás sírok, dolmenek, kőkörök és magányosan álló sztélék világának építészeti és díszítőművészete a Kárpát-medence régészeti örökségéhez eddig nem volt köthető. Ezért is különleges a délkelet-alföldi Kevermes határában talált, vésett motívumkincsében a megalitikus kultúrkört idéző kősztélé előkerülése. Az egyedülálló tárgyhoz kapcsolódó kutatások során fontosnak tartottuk az előkerülés részleteinek tisztázását, a hamisítás lehetőségének vizsgálatát, a sztélé nyersanyagának és forrásterületének meghatározását, a motívumok analízisét, illetve az eredeti leletkontextus felderítését. A jelen, előzetes közlemény célja az eddigiekben elvégzett vizsgálatok összefoglalása. A következő dolgozat tartalmazza majd a múltbeli és a közeljövőben sorra kerülő analízisek eredményeinek részletes ismertetését, valamint azon interakciók és kapcsolati hálózatok tárgyalását, amelyek a kevermesi sztélé motívumainak az Alföldön történt megjelenését eredményezhették.