{"title":"Harminc év a tudományosság szolgálatában: Az Archaeolingua Alapítvány","authors":"László Bartosiewicz","doi":"10.36245/mr.2022.2.1","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az Archaeolingua Alapítvány 1991-ben Budapesten bejegyzett kiemelten közhasznú szervezet, melyet Bökönyi Sándor akadémikus (1926–1994, az egykori MTA Régészeti Intézetének igazgatója), Wolfgang Meid (az Innsbrucki Egyetem nyelvészeti intézetének professor emeritusa) és az MTA Régészeti Intézetének „Számítástechnika alkalmazása a régészetben” nevű kutatócsoportja hozott létre (utóbbit Jerem Erzsébet és Redő Ferenc képviselte). Ez a cikk az Alapítvány első harminc évének rövid áttekintése, különös tekintettel a publikációs eredményekre, amelyek a sokrétű kulturális tevékenység megbízható, objektív mércéjének bizonyultak. Nem célja, hogy összefoglalja az Alapítvány történetét; elsősorban inkább azzal foglalkozik – egy szereplő tapasztalatainak tükrében – mi történt az eredeti célkitűzésekkel a tudományos kutatás és könyvkiadás ezen területén. A visszatekintés ugyanakkor arra is alkalmat ad, hogy megfogalmazzuk a tudományos könyvkiadás és publikációk sokféle formájának mai lehetőségeit és kihívásait.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"34 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Régészet","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.2.1","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Az Archaeolingua Alapítvány 1991-ben Budapesten bejegyzett kiemelten közhasznú szervezet, melyet Bökönyi Sándor akadémikus (1926–1994, az egykori MTA Régészeti Intézetének igazgatója), Wolfgang Meid (az Innsbrucki Egyetem nyelvészeti intézetének professor emeritusa) és az MTA Régészeti Intézetének „Számítástechnika alkalmazása a régészetben” nevű kutatócsoportja hozott létre (utóbbit Jerem Erzsébet és Redő Ferenc képviselte). Ez a cikk az Alapítvány első harminc évének rövid áttekintése, különös tekintettel a publikációs eredményekre, amelyek a sokrétű kulturális tevékenység megbízható, objektív mércéjének bizonyultak. Nem célja, hogy összefoglalja az Alapítvány történetét; elsősorban inkább azzal foglalkozik – egy szereplő tapasztalatainak tükrében – mi történt az eredeti célkitűzésekkel a tudományos kutatás és könyvkiadás ezen területén. A visszatekintés ugyanakkor arra is alkalmat ad, hogy megfogalmazzuk a tudományos könyvkiadás és publikációk sokféle formájának mai lehetőségeit és kihívásait.