Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2020.2.3
Gábor Bakos
{"title":"A fémkereső műszeres terepbejárásoktól a közösségi régészetig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében","authors":"Gábor Bakos","doi":"10.36245/mr.2020.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2020.2.3","url":null,"abstract":"A múzeumbarát önkéntesek részvétele a régészetben egyre nagyobb jelentőséggel bír, bár hazánkban erre még nem született egységesen kidolgozott megoldás ‒ megyénként változó a helyzet kezelése. Az elmúlt években különösen hangsúlyossá vált ez a kérdés a fémkereső műszeres vagy a bármilyen más formában segíteni akaró civilek esetében. Bár egy-egy fémkeresős bevonása a régészek munkájába korábban sem volt példa nélküli, ám a nagyszabású, kiterjedt együttműködési rendszerek még mindig újdonságnak számítanak. A miskolci Herman Ottó Múzeumban 2015 elején indultak meg az első kísérletek az általuk kidolgozott komplex modell gyakorlati alkalmazására. A kísérlet sikeresnek bizonyult, és egy folyamatosan fejlődő, rendkívül eredményes projektté vált. A program továbbra is formálódik és alkalmazkodik a lehetőségekhez, mindemellett a szakmai elvárások maximális betartására törekszik. Jelen cikk arra vállalkozik, hogy kétféle szempontból is bemutassa ezt a folyamot, hiszen a szerzője – a múzeum régésztechnikusaként – részt vesz nemcsak a fémkeresős csoport tevékenységében, hanem a helyi program kidolgozásában és irányításában, majd az ott szerzett tapasztalatok hasznosításában.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131405319","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2023.1.1
N. Szabó
{"title":"Egy edénytől a közösségig : Egy különleges bronzkori edénytípus funkciójának vizsgálati lehetőségei","authors":"N. Szabó","doi":"10.36245/mr.2023.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2023.1.1","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány középpontjában a pácolóedények felhasználásának, valamint a középső bronzkori közösségekben betöltött szerepének rekonstruálási kísérlete áll. Az edénytípus a bronzkor több periódusában is fellelhető, azonban használata a középső bronzkorban (2000/1900–1500/1400 cal BC) tűnik a legelterjedtebbnek. A belső bütykökkel és különleges díszítéssel ellátott tárolóedényeket korábban tejtermékek készítésével vagy alkoholos italok erjesztésével hozták összefüggésbe, azonban egyértelmű válaszokat pusztán formai és néprajzi párhuzamok alapján nem kaphatunk. Az eddig kis példányszámban ismert, de sok esetben különleges összefüggésben, úgynevezett strukturált depozitumok részeként előforduló edénytípus valós funkciójának ismerete számos új információval szolgálhat az i. e. 2. évezred első felének étkezési szokásairól és azok társadalmi összefüggéseiről.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115721721","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2019.3.5
Ferenc Ujvári
{"title":"Kópháza – Széles földek, avagy az őskortól a 2. világháborúig","authors":"Ferenc Ujvári","doi":"10.36245/mr.2019.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2019.3.5","url":null,"abstract":"A Kópháza – Széles földek néven összevont lelőhelyen 2018 májusa óta folytak megelőző ásatások, melyek során több temetőés településrészlet is előkerült. A nagy kiterjedésű területen több ezer, a rézkortól a modern korig keltezhető jelenséget tártunk fel. A középső bronzkori, Hallstatt, késő vaskori, ill. kora császárkori sírok értékes adalékot nyújtanak a régió történetéhez; a császárkori temetőrészlet valószínűleg a germán kvád népességhez kapcsolható.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"108 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128651321","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2022.4.2
Zsófia Básti
{"title":"Avar kori halotti leplek","authors":"Zsófia Básti","doi":"10.36245/mr.2022.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.4.2","url":null,"abstract":"A Kárpát-medencéből kevés kora középkori textilmaradvány került eddig elő; a leletek többnyire rossz állapotú, korrózióval átitatott darabok. Következetes gyűjtésük és vizsgálatuk azonban új eredményeket hoz mind a viselet, mind a kereskedelem és a temetkezési rítushoz kapcsolódó szokások szempontjából. A halotti leplek kérdéséhez érdekes adalékot szolgáltatnak az avar kori temetkezésekből előkerült koporsószegek, -vasalatok és díszítmények, melyek felületén többször is megfigyelhető textilmaradvány vagy -lenyomat, amely elhelyezkedésénél fogva utal a koporsót borító halotti lepel használatára. Ez a szokás figyelemmel kísérhető Belső-Ázsiában, például a hsziung-nu és az ókori kínai temetkezésekben, de nem volt idegen az európai frank és itáliai előkelőktől sem, sőt a néprajzi anyagban is megtalálható. A halotti lepellel borított vagy selyemmel bélelt koporsók tehát számos területen és időszakban voltak jelen, használatukat nem lehet konkrét népességhez vagy időszakhoz kötni. Az összegyűjtött analógiák alapján e szövetek díszesek és értékesek lehettek, azonban a Kárpát-medencei példák nem kapcsolhatók az elithez.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"29 17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121521171","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2022.1.1
András Patay-Horváth
{"title":"Elveszett, de megkerült : Az olympiai Zeus-templom egyik rejtélyes töredékének szokatlan újrafelfedezése, digitalizálása és értelmezése","authors":"András Patay-Horváth","doi":"10.36245/mr.2022.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.1.1","url":null,"abstract":"Az olympiai Zeus-templom szobrászati díszeinek kutatása már közel másfél évszázados múltra tekinthet vissza (Herrmann 1987; Barringer 2005; Kyrieleis 2006; Rehak & Younger; Westervelt 2009). Az elmúlt évtizedben a legmodernebb technológiákat is bevetve sikerült az oromcsoportok virtuális modelljeit, illetve rekonstrukcióját is elkészíteni, így az épület belsejének, valamint az egykor itt álló, az ókori világ hét csodája között számontartott, de mára teljesen elveszett Zeus-szobor megvilágítását is modellezni, illetve elemezni (Patay-Horváth 2013; 2014; Digital sculpture 2021). Néhány kérdés, köztük a keleti oromcsoport középső részének a pontos rekonstrukciója és a kompozíció értelmezése mindmáig vitatott (Patay-Horváth 2015; Barringer 2021), de az itt bemutatott eset azt is jól példázza, hogy váratlan felfedezések még a 21. században is adódhatnak, és a virtuális valóság adta lehetőségek hozzásegíthetnek régi problémák újragondolásához.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114518336","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2019.3.7
Tamás Szabadváry
{"title":"Celto – Gallo – Roman Studies of The MTA-Elte Research Group for Interdisciplinary Archaeology, Edited by L. Borhy, K. Dévai, And K. Tankó (Recenzió)","authors":"Tamás Szabadváry","doi":"10.36245/mr.2019.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2019.3.7","url":null,"abstract":"The Research Group for Interdisciplinary Archaeology – funded by Miklós Szabó in 1999 and jointly hosted by the Hungarian Academy of Science and the Eötvös Loránd University – has produced numerous results of significant scientific value, not only within the Hungarian, but also on the international scene. The present volume – published by L’Harmattan, Paris and edited by L. Borhy, K. Dévai and K. Tankó –, is a collection of 14 essays by 20 authors in English (9), French (3) and German (2) languages. The essays divide into the following thematic groups: research carried out by the French-Hungarian research group at the antique Bibracte (today Mont Beuvray) (2); numismatic and iconographic aspects of Romanization from 1 c. BC to 2 c. AD (1); the anthropological evaluation of the Late Iron Age cemetery in Povegliano (1); systematic excavations in Brigetio (today Komárom-Szőny), carried out by members of the Archaeological Institute of the Eötvös Loránd University, Faculty of Humanities and the Gyorgy Klapka Museum in Komarom. Essays in the latter group concern the legionary fortress, the military town (canabae), the civil town (municipium), the cemeteries, the localization of earlier excavation sites, and material culture in general, and they demonstrate the extensive application of scientific methods (anthropology, aerial archaeology, and GIS), primarily in connection to investigations carried out in the past few years (9); the Barbaricum in the Late Roman period (1).","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131349532","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2022.1.4
Marcell Barcsi, Péter Bíró, Gábor Bakos, Gábor V. Szabó
{"title":"Tállya-Óvár: új utak az Északi-középhegység erődített településeinek kutatásában","authors":"Marcell Barcsi, Péter Bíró, Gábor Bakos, Gábor V. Szabó","doi":"10.36245/mr.2022.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.1.4","url":null,"abstract":"Magyarországon az Északi-középhegység területéről 44 késő bronzkorra és kora vaskorra keltezett magaslati erődített települést lehetett eddig azonosítani. Kutatásukban Nováki Gyula mára legendássá vált topográfiai munkája hozott nagy előrelépést, amelynek során felderítette, bejárta és felmérte a 19. század végétől megismert, illetve az általa újonnan felfedezett lelőhelyeket. Hasonló információbővüléssel járt az a 2006-tól indult szisztematikus felderítő munka, amely során az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének csapata fémkereső műszerek segítségével kutatta át a régió erődített településeit (V. Szabó 2017). Annak ellenére, hogy mára a régió földvárainak majd mindegyikén számolhatunk kisebb régészeti kutatásokkal, átfogó igényű komplex vizsgálatokra mindössze két esetben – Szilvásvárad-Kelemenszékén (V. Szabó & Bíró 2018; V. Szabó 2019, 213–224) és Tállya- Óváron – történt kísérlet. Ez a cikk a tállya-óvári erődített településen történt kutatások módszereit és eddigi eredményeit foglalja össze.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"120 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123510378","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2020.4.5
G. Biró
{"title":"Tetőcserép készítő műhely Mezőhegyes határában (Békés megye)","authors":"G. Biró","doi":"10.36245/mr.2020.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2020.4.5","url":null,"abstract":"A tanulmány egy mezőhegyesi Árpád-kori lelőhelyről számol be, ahol egy érdekes építmény maradványa látott napvilágot. A téglából épített objektum kialakítása, illetve a benne és körülötte talált jelentős mennyiségű rontott tetőcserép alapján tetőcserép-égető kemenceként funkcionált az építmény, melyhez hasonlót viszonylag keveset ismerünk. A Mezőhegyesen lelt tetőcserepek különlegesnek számítanak a magyarországi régészeti anyagban, párhuzamaikat különböző franciaországi épületkerámiák, valamint az egresi monostor újabban feltárt leletei között találtuk meg, ami egy érdekes kapcsolatrendszert vetít elénk.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123931068","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2022.4.3
Gergely Szoboszlay
{"title":"Forma és funkció : Városi magántornyok Közép-Európában","authors":"Gergely Szoboszlay","doi":"10.36245/mr.2022.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.4.3","url":null,"abstract":"A középkori Európa városainak látképét tornyok sokasága tagolta. A jellegzetes egyházi, közösségi vagy katonai épületek mellett azonban egy másik hasonlóan összetett toronycsoport is körvonalazódik: a polgári lakosság által a saját telkeken emelt tornyok. Ezek az építmények mindmáig jelentős hangsúllyal bírnak többek között Regensburg vagy az itáliai Siena, Lucca és San Gimignano városainak topográfiai rendszerében. Közép-Európában azonban egy jóval elfeledettebb egységet képviselnek, annak ellenére, hogy egykor szép számmal épültek a régió városaiban. Bár a kutatás hamar felismerte jelentőségüket és a közelmúltban kutatások sorát publikálták, átfogó feldolgozás a témában eddig még nem született. Jelen tanulmányban ennek fényében szeretném bemutatni a közép-európai polgári toronyépületek főbb építészeti jellemzőit és értelmezési lehetőségeit.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"39 11","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120996468","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar RégészetPub Date : 1900-01-01DOI: 10.36245/mr.2021.2.4
Bíborka Vass, F. Z. Sörös
{"title":"Novajidrány–Sárvár-erdészház: Kelta temetőrészlet a Cserehát lábánál","authors":"Bíborka Vass, F. Z. Sörös","doi":"10.36245/mr.2021.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2021.2.4","url":null,"abstract":"A Kárpát-medence keleti részét, beleértve a mai északkelet-magyarországi területeket, a Kr. e. 4. sz. végén – Kr. e. 3. sz. elején kelta népességhullám érte el. Az újonnan érkező közösségek jelenlétéről a rítus és anyagi kultúra speciális elemei tanúskodnak a régió temetőiben. Jelen tanulmány a Hernád völgyében 2019 során feltárt kelta temetőrészlet kutatási eredményeiről szolgál előzetes jelentésként. A Novajidrány–Sárvár-erdészházi, legkorábban Kr. e. 4. sz. végén, illetve Kr. e. 3. sz.-ban használt temető jól illeszkedik a térségben feltárt késő vaskori temetők sorába: hamvasztásos és korhasztásos temetkezéseket egyaránt meg lehetett figyelni a sírok között, melyeket gazdagon láttak el fém- és edénymellékletekkel. A sírmellékletek között megjelenő tipikusan La Tène ízlésű tárgyak mellett megjelenő, főként a kerámiaanyagban előforduló, szkíta hatású formák jól reprezentálják a kelta és szkíta kulturális elemek keveredését a régióban a késő vaskor folyamán.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129504050","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}