Magyar Régészet最新文献

{"title":"„Az érsek kályhája.” A csábrági vár figurális kályhacsempéi","authors":"Rita Rakonczay","doi":"10.36245/mr.2020.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2020.2.1","url":null,"abstract":"Csábrág (Čabraď) várát csak az utóbbi években kezdte megismerni mind a szlovákiai, mind a magyarországi kutatás. A 2013 óta folytatódó régészeti feltárásokon nagy mennyiségű leletanyag látott napvilágot: kerámiaedények, üvegek, faragott kövek és különböző fémből készült használati tárgyak. Mégis a legnagyobb meglepetést talán a 2015-ben, a második kaputoronyban előkerülő, figurális díszítésű kályhacsempék okozták. A toronybelső boltozatai 1600 körül készülhettek, és csupán a 20. század második felében szakadhattak le. Feltöltésükben pedig nagy számban került elő – többek között – a különböző szenteket és más figurális jeleneteket ábrázoló, vegyesmázas, majdnem egész kályhacsempék sora. Ezek a darabok egy, már korábban ismert észak-magyarországi műhelykört idéztek a késő középkorból, ám jelentős különbségek is felfedezhetők a kör eredeti darabjai és a csábrági példányok között.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116810111","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Eszközhasználatra utaló fogazati elváltozás Szalaszend–Nagy- és Kishegy honfoglalás kori (10. századi) temetőjéből","authors":"Orsolya Mateovics-László, Csilla Líbor","doi":"10.36245/MR.2021.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/MR.2021.1.4","url":null,"abstract":"A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti és Örökségvédelmi Igazgatósága 2018 tavaszán kezdte meg az M30-as autópálya építéséhez kapcsolódó megelőző régészeti feltárásait. A Szalaszend–Nagy- és Kis¬hegy nevű lelőhely egy bronzkori földvártól délre fekvő területen került elő, ahol a 10. századi anyagot csupán néhány temetkezés képviselte, mégis egy igen fontos régészeti és embertani információt hordozó leletegyüttest rejtett magában. Embertani szempontból a legjelentősebb sír az SNR 407. számú férfié volt, akinek a maradványai sajátos módon engedtek betekintést a 10. századi népesség életmódjába. Az itt meg¬figyelt fogzománc-elváltozások olyan foglalkozáshoz kapcsolódó tevékenységhez köthetők, amelyhez mind¬két kézre szükség van, és egy szilárd, kemény tárgyat a fogak között kellett tartani, esetleg mozgatni.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128263016","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Egy késő római luxusvilla Nagyharsányban, a Szársomlyó-hegy lábánál","authors":"Zsolt Mráv","doi":"10.36245/MR.2021.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/MR.2021.1.2","url":null,"abstract":"Aki a Villány-Siklósi Borút turisztikai látványosságait felkeresi, nem is sejti, hogy a tájat uraló Szársomlyó-hegy lábánál, a szőlők között ókori romokat rejt a föld. A vidék mediterrán szépsége és klímája vonzotta a Római Birodalom késő császárkori elitjét, amelynek egy befolyásos, szenátori rangú családja ide építette luxusvilláját. A villa csak lassan fedte fel jelentőségét és műkincseit. Fürdőházának feltárása után egy szerencsétlenül elrendelt mélyszántás táblákban forgatta ki a földből a mozaikpadlók darabjait. A Magyar Nemzeti Múzeum 2016-tól hosszú szünet után újra kutatja a lelőhelyet. Az ásatások napvilágra hozták a villa lakomatermét, amelynek padlóját egykor a római mozaikművészet legszebb alkotásait idéző színpompás padló borította. A római üvegművesség remekei, egy boros készlet darabjai is előkerültek. A nagyharsányi villának jelentősége van a Seuso-kincs kutatásában is. A feltárt lakomaterem belsőépítészeti, tárgyi luxusa bizonyította, hogy a késő római kori Pannoniában jelen volt az a művelt és gazdag birodalmi arisztokrácia, amely a Seuso-kincshez hasonló minőségű ezüstedényeket birtokolhatott, és amely értette a korszak elitjének klasszikus műveltségre épülő irodalmi és vizuális kultúráját és beszélt annak kifinomult nyelvén.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"69 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127154179","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A parasznyai Kő-lyuk I. új ásatásainak első eredményei","authors":"Péter Szolyák","doi":"10.36245/mr.2022.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.4.4","url":null,"abstract":"Az őskőkorkutatás magyarországi történetét az első évtizedekben leginkább a barlangok ásatásai határozták meg. A második világháborút követően megritkultak az ilyen típusú régészeti-őslénytani feltárások. Mivel addig rendkívül intenzíven zajlott a kutatás, az új generációk számára, a barlangok felső rétegeinek és sokszor a dokumentációk kisebb-nagyobb részének hiánya miatt, kifejezetten nehéz feladat lett \"újraolvasni\" az egyes lelőhelyek történetének indító fejezeteit. A Bükk hegység északi részén, Parasznya határában található Kőlyuk I. kiváló és talán az egyik utolsó lehetőség arra, hogy a legnagyobb ősemberbarlangjainkhoz mérhető üregben napjaink taposási felszínétől kezdjük el aprólékosan visszafejteni az időt.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132662009","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Folyó, táj és település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhelydinamikai kutatások a Körös-vidéken : A FLOTT-projekt indulása","authors":"Csilla Zatykó, Gábor Mesterházy, Ákos Pető, Dénes Saláta, Máté Stibrányi","doi":"10.36245/mr.2022.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.4.5","url":null,"abstract":"Az ember és a természeti környezet kölcsönösen egymásra ható kapcsolatának alakulása napjaink globális stratégiai kérdése. A tervezett kutatás ennek a dinamikus folyamatnak a múltbéli megértését célozza három Körös-menti mintaterület középkori, folyószabályozások előtti környezeti viszonyainak rekonstruálásával, valamint az itt élő közösségek tájhoz alkalmazkodó vagy éppen annak erőforrásait felhasználó életmódjának, településeinek vizsgálatával. A kutatás fontos célja továbbá, hogy a feltett kérdésekre a választ több tudományág együttműködésével és a korábbi hagyományos régészeti topográfiai adatgyűjtéseket modern, hatékony kutatási technikákkal megújító alkalmazásokkal kiegészítve keresse.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130396432","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Előzetes régészeti dokumentáció. Második rész: Nehézségek és kudarcok, sikerek és eredmények","authors":"László Reményi, K. Kiss","doi":"10.36245/mr.2019.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2019.4.5","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125026016","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Fémkeresős kutatások a muhi csatatéren : Közösségi régészet, hadszínterek vizsgálata és a kapcsolódó módszertani kérdések","authors":"József Laszlovszky, Tibor Rácz","doi":"10.36245/mr.2020.4.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2020.4.7","url":null,"abstract":"A magyar haderő veresége a muhi csatában kulcsfontosságú történelmi eseménynek tekinthető, hiszen megnyitotta az országot a mongol invázió előtt, ennek pedig összetett és máig nem teljesen tisztázott következményei voltak a középkori magyar társadalom és gazdaság további alakulásának tekintetében. Az egykori csata helyszínének megismerésével jobban megérthetjük, hogy pontosan mi zajlott le 1241. április 11-12-én. A szubjektív álláspontú és sokszor közvetett információkból táplálkozó írott forrásokból ismert események lefolyása más értelmet nyerhet a csata egyes elemeinek azonosításával, hiszen rekonstruálhatóvá válik, milyen taktikai lehetőségei nyíltak a magyar és mongol hadvezetésnek az adott természetföldrajzi körülmények között, és hogyan befolyásolhatta a csata kimenetelét a helyszín megválasztása. Az elmúlt évben múzeumbarát fémkeresősök segítségével új lendületet kapott az 1241-es csatatér régészeti kutatása is. Ebben a cikkben ezért alapvetően azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a közösségi régészet milyen lehetőségeket nyújt egy Árpád-kori csatatér feltárása során, illetve, hogy a fémkeresős kutatásoknak milyen módszertani és gyakorlati problémákkal kell szembenéznie.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"57 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126488703","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Egy tölgyfa tövében, a zsebóra alatt : Hun kori leletegyüttes Nyergesújfalu határából","authors":"László Schilling","doi":"10.36245/mr.2022.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.1.5","url":null,"abstract":"A szakmai érdeklődésre való tekintettel közreadott beszámoló egy olyan régészeti lelőhelyet mutat be, amely a Közösségi Régészeti Program keretei között zajlott terepbejárás során került elő. Az ekkor felfedezett aranytárgyak kiemelkedő jelentősége miatt a későbbiekben a helyszínen ásatást is végeztünk, aminek eredményei alapján egy újabb hun kori áldozati leletegyüttest azonosíthattunk. A terepmunka és e kézirat leadása között eltelt három hónap alatt megindult adatgyűjtés és feldolgozás a jelenleg is folyamatban lévő természettudományos vizsgálatok miatt semmiképpen sem tekinthető lezártnak, véglegesnek.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114878841","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Régészeti örökségvédelem Bulgáriában. A bolgár műemlékvédelem rövid története","authors":"Melinda Vindus","doi":"10.36245/mr.2019.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2019.3.2","url":null,"abstract":"A bolgár örökség értékeinek kutatására és védelmére irányuló törekvések már a XIX. század közepén megjelentek, amelyeket 1888-ban és 1890-ben jogi szabályozás követett. Az 1911. február 18-i műemlékvédelmi törvény a bolgár műemlékvédelem alapvető dokumentuma. Ebben fektették le az állam felelősségét a kulturális javak megőrzéséről és a hozzá kapcsolódó közigazgatási struktúra kialakításáról. Ehhez szervesen kapcsolódott az 1936-os, a történelmi városszerkezetek, városmagok és települések védelmének megőrzéséről szóló rendelet. A II. világháborút követően Bulgária a kelet-európai szocialista blokk részeként a Szovjetunió tartós ellenőrzése alá került. A Bolgár Népköztársaság 1952. szeptember 23-i műemléki törvénye a közérdek és köztulajdon jogi védelmét szolgálta. 1957 és 1985 között a műemlékvédelem a szocialista állam jól szervezett szektoraként működött (Pickard, 2008, p. 48), és sok tekintetben kivételezett helyzetben is volt, mert az országot évtizedeken keresztül vezető Todor Zsivkov lánya, Ljudmilla Zsivkova a kultúrpolitika irányítójaként fontos feladatának tekintette a művészeti és régészeti emlékek védelmét. A szocializmus szétesése az intézményi kapacitás csökkenéséhez és az irányítási struktúrák összeomlásához vezetett. A kulturális örökség kutatását és védelmét a politikai instabilitás és a gazdasági korlátozások határozták meg, és a felújítására és fenntartására szánt hiányos pénzügyi fedezetet a legveszélyeztetettebb műemlékek gyors állapotjavítására használták fel. Az 1980-as évek végére felülvizsgálták a műemlékek dokumentációit és fenntartásuk lehetőségeit. A Bolgár Köztársaság alkotmánya 1991-ben a kulturális és történelmi örökség megőrzését írta elő, és kijelentette, hogy a törvény által meghatározott természeti és régészeti lelőhelyek az állam kizárólagos tulajdonát képezik. Később, 1999-ben a helyi önkormányzatok is nagyobb szerephez jutottak. A 2000-2007 közötti társadalmi-gazdasági nehézségek negatívan befolyásolták a műemlékvédelmet is. A területfejlesztési törvény módosításait 2004-2009 között hajtották végre, de a korábbi, 1969. évi törvény, amely nem támogatta a fenntartható fejlődés elképzelését, továbbra is hatályban maradt. Ezt csak a 2009. évi, a kulturális örökségről szóló törvény váltotta fel, amely új örökségi kategóriákat vezetett be, úgymint tárgyi és immateriális; ingó és ingatlan; ipari örökség; víz alatti örökség; audiovizuális örökség; és tájak. Ezen kívül rendelkezett a kulturális örökség kezeléséről, védelmének decentralizálásáról és átláthatóságáról; engedményekkel segítette a magántulajdonban lévő múzeumok és gyűjtemények létrehozását, fenntartását; emellett az új törvény súlyos szankciókkal sújtotta a kulturális örökséget érintő bűncselekményeket, ugyanis 2000 óta egyre gyakoribbá váltak az illegális ásatások és a műkincscsempészet, amely több ezer régészeti lelőhelyet érintett. Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és ezáltal újból előtérbe került a kulturális örökség jelentősége. Ennek e","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129127398","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Római császárkori barbárok házainak rekonstrukciós kísérlete a paticsok elemzése alapján Garadna lelőhelyen","authors":"K. Tóth","doi":"10.36245/mr.2022.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.2.6","url":null,"abstract":"Garadna-Kovács tanya lelőhely területe már 23 éve ismert a régészeti kutatás számára. A lelőhely akkor került ismét reflektorfénybe, amikor 2018-ban elkezdődött az M30 autópálya C építési szakasza. A település teljes felületének feltárásán túl az elmúlt évek során felszínre került az a több mint 114.000 darab paticslelet (kiégett agyagtapasztás-maradvány), melyekkel elemzésemben foglalkoztam. A paticsok vizsgálatának egyik legfontosabb célja, hogy a rajtuk található lenyomatok segítségével pontosabb képet alkossunk a császárkori település épületeinek szerkezetéről , legfőképpen a fal-, illetve a tetőszerkezet leírásával.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128023481","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}