{"title":"Eszközhasználatra utaló fogazati elváltozás Szalaszend–Nagy- és Kishegy honfoglalás kori (10. századi) temetőjéből","authors":"Orsolya Mateovics-László, Csilla Líbor","doi":"10.36245/MR.2021.1.4","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti és Örökségvédelmi Igazgatósága 2018 tavaszán kezdte meg az M30-as autópálya építéséhez kapcsolódó megelőző régészeti feltárásait. A Szalaszend–Nagy- és Kis¬hegy nevű lelőhely egy bronzkori földvártól délre fekvő területen került elő, ahol a 10. századi anyagot csupán néhány temetkezés képviselte, mégis egy igen fontos régészeti és embertani információt hordozó leletegyüttest rejtett magában. Embertani szempontból a legjelentősebb sír az SNR 407. számú férfié volt, akinek a maradványai sajátos módon engedtek betekintést a 10. századi népesség életmódjába. Az itt meg¬figyelt fogzománc-elváltozások olyan foglalkozáshoz kapcsolódó tevékenységhez köthetők, amelyhez mind¬két kézre szükség van, és egy szilárd, kemény tárgyat a fogak között kellett tartani, esetleg mozgatni.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Régészet","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.36245/MR.2021.1.4","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti és Örökségvédelmi Igazgatósága 2018 tavaszán kezdte meg az M30-as autópálya építéséhez kapcsolódó megelőző régészeti feltárásait. A Szalaszend–Nagy- és Kis¬hegy nevű lelőhely egy bronzkori földvártól délre fekvő területen került elő, ahol a 10. századi anyagot csupán néhány temetkezés képviselte, mégis egy igen fontos régészeti és embertani információt hordozó leletegyüttest rejtett magában. Embertani szempontból a legjelentősebb sír az SNR 407. számú férfié volt, akinek a maradványai sajátos módon engedtek betekintést a 10. századi népesség életmódjába. Az itt meg¬figyelt fogzománc-elváltozások olyan foglalkozáshoz kapcsolódó tevékenységhez köthetők, amelyhez mind¬két kézre szükség van, és egy szilárd, kemény tárgyat a fogak között kellett tartani, esetleg mozgatni.