Fémkeresős kutatások a muhi csatatéren : Közösségi régészet, hadszínterek vizsgálata és a kapcsolódó módszertani kérdések

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI:10.36245/mr.2020.4.7

József Laszlovszky, Tibor Rácz

{"title":"Fémkeresős kutatások a muhi csatatéren : Közösségi régészet, hadszínterek vizsgálata és a kapcsolódó módszertani kérdések","authors":"József Laszlovszky, Tibor Rácz","doi":"10.36245/mr.2020.4.7","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A magyar haderő veresége a muhi csatában kulcsfontosságú történelmi eseménynek tekinthető, hiszen megnyitotta az országot a mongol invázió előtt, ennek pedig összetett és máig nem teljesen tisztázott következményei voltak a középkori magyar társadalom és gazdaság további alakulásának tekintetében. Az egykori csata helyszínének megismerésével jobban megérthetjük, hogy pontosan mi zajlott le 1241. április 11-12-én. A szubjektív álláspontú és sokszor közvetett információkból táplálkozó írott forrásokból ismert események lefolyása más értelmet nyerhet a csata egyes elemeinek azonosításával, hiszen rekonstruálhatóvá válik, milyen taktikai lehetőségei nyíltak a magyar és mongol hadvezetésnek az adott természetföldrajzi körülmények között, és hogyan befolyásolhatta a csata kimenetelét a helyszín megválasztása. Az elmúlt évben múzeumbarát fémkeresősök segítségével új lendületet kapott az 1241-es csatatér régészeti kutatása is. Ebben a cikkben ezért alapvetően azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a közösségi régészet milyen lehetőségeket nyújt egy Árpád-kori csatatér feltárása során, illetve, hogy a fémkeresős kutatásoknak milyen módszertani és gyakorlati problémákkal kell szembenéznie.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"57 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Régészet","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.36245/mr.2020.4.7","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

A magyar haderő veresége a muhi csatában kulcsfontosságú történelmi eseménynek tekinthető, hiszen megnyitotta az országot a mongol invázió előtt, ennek pedig összetett és máig nem teljesen tisztázott következményei voltak a középkori magyar társadalom és gazdaság további alakulásának tekintetében. Az egykori csata helyszínének megismerésével jobban megérthetjük, hogy pontosan mi zajlott le 1241. április 11-12-én. A szubjektív álláspontú és sokszor közvetett információkból táplálkozó írott forrásokból ismert események lefolyása más értelmet nyerhet a csata egyes elemeinek azonosításával, hiszen rekonstruálhatóvá válik, milyen taktikai lehetőségei nyíltak a magyar és mongol hadvezetésnek az adott természetföldrajzi körülmények között, és hogyan befolyásolhatta a csata kimenetelét a helyszín megválasztása. Az elmúlt évben múzeumbarát fémkeresősök segítségével új lendületet kapott az 1241-es csatatér régészeti kutatása is. Ebben a cikkben ezért alapvetően azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a közösségi régészet milyen lehetőségeket nyújt egy Árpád-kori csatatér feltárása során, illetve, hogy a fémkeresős kutatásoknak milyen módszertani és gyakorlati problémákkal kell szembenéznie.

查看原文本刊更多论文

匈牙利军队在穆赫战役中的失败是一个重要的历史事件，因为它使匈牙利面临蒙古人的入侵，并对中世纪匈牙利社会和经济的进一步发展产生了复杂而至今仍不明确的影响。通过研究战斗旧址，我们可以更好地了解 1241 年 4 月 11-12 日究竟发生了什么。事件发生的过程可以从带有主观观点和通常是间接信息的书面资料中得知，而通过确定战役的各个要素，则可以使事件的过程变得更有意义，因为这样就有可能重建匈牙利和蒙古指挥官在特定自然地理条件下的战术选择，以及战役地点的选择可能对结果产生的影响。去年，在博物馆金属探测器爱好者的帮助下，对 1241 年战场的考古研究获得了新的动力。因此，在本文中，我们将重点讨论社区考古学在发掘阿尔帕时代战场中的潜力问题，以及金属探测器研究面临的方法论和实践问题。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Magyar Régészet

自引率

0.00%

发文量