Marcell Barcsi, Péter Bíró, Gábor Bakos, Gábor V. Szabó
{"title":"Tállya-Óvár: új utak az Északi-középhegység erődített településeinek kutatásában","authors":"Marcell Barcsi, Péter Bíró, Gábor Bakos, Gábor V. Szabó","doi":"10.36245/mr.2022.1.4","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Magyarországon az Északi-középhegység területéről 44 késő bronzkorra és kora vaskorra keltezett magaslati erődített települést lehetett eddig azonosítani. Kutatásukban Nováki Gyula mára legendássá vált topográfiai munkája hozott nagy előrelépést, amelynek során felderítette, bejárta és felmérte a 19. század végétől megismert, illetve az általa újonnan felfedezett lelőhelyeket. Hasonló információbővüléssel járt az a 2006-tól indult szisztematikus felderítő munka, amely során az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének csapata fémkereső műszerek segítségével kutatta át a régió erődített településeit (V. Szabó 2017). Annak ellenére, hogy mára a régió földvárainak majd mindegyikén számolhatunk kisebb régészeti kutatásokkal, átfogó igényű komplex vizsgálatokra mindössze két esetben – Szilvásvárad-Kelemenszékén (V. Szabó & Bíró 2018; V. Szabó 2019, 213–224) és Tállya- Óváron – történt kísérlet. Ez a cikk a tállya-óvári erődített településen történt kutatások módszereit és eddigi eredményeit foglalja össze.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"120 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Régészet","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.1.4","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Magyarországon az Északi-középhegység területéről 44 késő bronzkorra és kora vaskorra keltezett magaslati erődített települést lehetett eddig azonosítani. Kutatásukban Nováki Gyula mára legendássá vált topográfiai munkája hozott nagy előrelépést, amelynek során felderítette, bejárta és felmérte a 19. század végétől megismert, illetve az általa újonnan felfedezett lelőhelyeket. Hasonló információbővüléssel járt az a 2006-tól indult szisztematikus felderítő munka, amely során az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének csapata fémkereső műszerek segítségével kutatta át a régió erődített településeit (V. Szabó 2017). Annak ellenére, hogy mára a régió földvárainak majd mindegyikén számolhatunk kisebb régészeti kutatásokkal, átfogó igényű komplex vizsgálatokra mindössze két esetben – Szilvásvárad-Kelemenszékén (V. Szabó & Bíró 2018; V. Szabó 2019, 213–224) és Tállya- Óváron – történt kísérlet. Ez a cikk a tállya-óvári erődített településen történt kutatások módszereit és eddigi eredményeit foglalja össze.