Magyar Könyvszemle最新文献

{"title":"Gian Michele Bruto magyar történetei","authors":"Gábor Petneházi, Péter Kasza","doi":"10.17167/mksz.2023.1.22-66","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.1.22-66","url":null,"abstract":"Gian Michele Bruto (1517–1592) 1574-től egészen haláláig írta monumentális magyar történetét. A Rerum Ungaricarum libri Magyarország 16. századi hanyatlásának és bukásának a történetét dolgozta egyetlen narratívába, az eredeti megbízó, Báthory István erdélyi fejedelem majd lengyel király szándékai szerint azzal a céllal, hogy politikai ellensúlyt képezzen a bécsi udvarral szemben, az európai közvélemény felé pedig egy önálló, alkotmányos Magyarország képét reprezentálja. Bár egy változat már 1584-ben bizonyosan elkészült, a mű Báthory életében mégsem jelent meg. Brutus 1587-ben előbb Habsburg szolgálatba állt, majd 1591 végén Erdélybe utazott, mert hírt kapott egy ott készülő kiadásról. 1592 májusában azonban meghalt Gyulafehérváron. A hányatott sorsú munkát az erdélyi udvar még ki szerette volna adni az 1590-es években – Szamosközy István ekkor írt hozzá folytatást, illetve a hozzá került kéziratokat kiadható állapotba hozta – de ez a kiadás sem valósult meg. \u0000A mű első kiadása csupán a 19. században jöhetett létre a Monumenta Hungariae Historica Scriptores sorozatában: a szöveget két erősen sérült és megcsonkult 16. századi kézirat alapján Toldy Ferenc rendezte sajtó alá. Az így kiadott szöveg az eredeti műből valamivel több, mint tizenhárom könyvet tartalmaz. \u00002020-ban Trentóban egy szinte hiánytalan, húsz könyvből álló, szerzői javításokkal telezsúfolt Rerum Ungaricarum libri-kéziratot fedeztünk fel. Az immáron három kézirat filológiai vizsgálata révén a szöveg négy különböző szerkesztési fázisát tudtuk megkülönböztetni, amelyből hármat Brutushoz, a negyediket pedig Szamosközy Istvánhoz kötöttük. A tanulmány a kéziratok filológiai összevetésén túl feltárja Brutus művének fordulatokban gazdag keletkezéstörténetét is.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"61 19","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139448859","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Bezeczky Gábor válasza Gazda István hozzászólására","authors":"Gábor Bezeczky","doi":"10.17167/mksz.2023.1.116","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.1.116","url":null,"abstract":"Válasz Gazda István, Hozzászólás Bezeczky Gábor Szinnyei József és a hazai hírlapirodalom című írásához (Magyar Könyvszemle, 138[2022], 406–407).","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"61 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139448929","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Szerbek Budán és az Egyetemi Nyomda","authors":"Xénia Golub","doi":"10.17167/mksz.2023.1.67-91","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.1.67-91","url":null,"abstract":"A budai Tabánban a 18. században és a 19. század első felében élte virágkorát a szerb közösség, amelynek a városrész a másik nevét (Rácváros) is köszönheti. A budai szerb ortodox székesegyház 1949–1950 telén történt lerombolásával nemcsak a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye főtemploma, hanem a köré szerveződő, legalább háromszáz éves múltra visszatekintő szerb közösség is megszűnt. A lebontott budai szerb templom megmaradt tárgyanyagán túl azonban a tabáni szerbség emlékezetét őrzik – közvetve vagy közvetlenül – a budai Egyetemi Nyomda cirill betűs, szerb kiadványai is. Mivel a nyomda cirill tevékenysége 1796 és 1850 között volt a leginkább meghatározó a magyarországi, illetve az egyetemes szerbség története szempontjából, éppen ez az a korszak, amelyből a budai szerbekre vonatkozóan is értékes adatokat nyerhetünk termékeiből, illetve az azokra vonatkozó levéltári forrásokból. A dolgozat az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött dokumentumok alapján azt vizsgálja, hogy a tabáni szerbek – beleértve a Budán huzamosabb ideig tartózkodó szerb értelmiségieket – miként vettek részt a budai Várban működő nyomda munkájában, milyen nyomtatványok megjelenését támogatták előfizetőként, vagy rendelték meg saját céljaikra. Ezekből nemcsak könyvkultúrájukra, műveltségi orientációjukra, hanem társadalmi szerepvállalásukra, gazdasági erejükre, identitás- és nemzettudatuk alakulására nézve is vonhatunk le bizonyos következtetéseket.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"63 51","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139448840","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Molnár Antal, Die Formelsammlungen der Franziskaner-Observanten in Ungarn (cs. 1450–1554), Roma, Frati editori di Quaracchi, 2022 (Analecta Franciscana, XIX. Nova Series, Documenta et Studia, 7.) XLIX,773 p.","authors":"István Monok","doi":"10.17167/mksz.2023.1.133-137","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.1.133-137","url":null,"abstract":"Monumentális kötet, önmagában is hatalmas érték. 510 oldal forrásszöveg, 189 oldalas német nyelvű bevezetés, táblázatok, mutatók és 37 oldalas, a korszak magyar királyságbeli obszerváns ferences provincia történetére vonatozó szakirodalom-jegyzék (822 oldalas korpusz). Nagyon fontos, hogy a ferences történetírás legfontosabb sorozatának részeként jelent meg, így a magyar ferencesekről szóló alapvető forrásoknak és magyar szakirodalomnak alkalom adódik arra, hogy a nemzetközi történettudományi térben is megjelenjen. Ennél azonban sokkal több az, amit kézbe vehetünk Molnár Antal új könyvével.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"60 41","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139448994","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Bécs vagy Lipcse?","authors":"M. Simon","doi":"10.17167/mksz.2023.1.92-104","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.1.92-104","url":null,"abstract":"Nem új megállapítás, hogy Magyarországon és Erdélyben túlnyomórészt német könyvkereskedők telepedtek le a 19. század első felében. Ők természetes módon használták az anyaországban kialakult kapcsolati hálójukat, hozták magukkal a német könyvkiadás és könyvkereskedelem szokásjogát, hagyományait. Új működési területükön is gyakorlatilag a német könyvkereskedelem egész Európára kiterjedő rendszerének (periférikus) részét képezték. \u0000A magyarországi és erdélyi könyvkereskedések észszerű földrajzi okokból bécsi bizományosok közvetítésével dolgoztak, hiszen a szállítmányok amúgy is ezen az útvonalon érkeztek hazánkba. A magyar főváros csak az 1860-as évek második felében kezdett önálló bizományi központtá válni. \u0000Saját szaklap híján a magyarországi könyvkereskedők először (1834-től) a lipcsei Börsenblattban, később (1870-tól) a bécsi Oesterreichische Buchhändler-Correspondenz-ben tették közzé hirdetményeiket és vívták meg belső csatáikat - mindaddig, amíg saját lapunk, a Corvina meg nem kezdte működését 1878-ban. \u0000A német, illetve osztrák egyesületek azonban nem csak a kommunikáció lehetőségét adták lapjaik által, hanem az európai szakmai köztudatba való bekerülés lehetőségét is – szakmai címtáraik által. 1839-ben indult Otto August Schulz lipcsei könyvkiadó szaknévsora, majd 1866-tól jelent meg Bécsben Moritz Perles hasonló adattára. \u0000Mindkét szaknévsort gyorsan és nagy létszámban „birtokba vették” a magyarországi cégek, de ha csak a valódi tagokat számoljuk össze, sokkal alacsonyabb számokat kapunk. A lipcsei Börsenvereinnak például 1840 és 1880 között stabilan csupán 7-8 magyarországi tagja volt – ezzel szemben a bécsi egyletbe jóval több magyar könyvkereskedő cég lépett be. \u0000A gyakorlatban azonban a magyar és az osztrák könyvkereskedelem állandó rivalizálásban és konfliktusban volt egymással. Az ellentéteknek anyagi okai voltak: egyrészt a kiszolgáltatottság a bécsi bizományos cégek felé, amelyek minden magyar ügyletet tranzitálva haszonra tettek szert, részben pedig az osztrák cégek magyarországi könyvterjesztése, amely jócskán kihasított a helyi cégek potenciális profitjából. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mind az osztrák, mind a magyar egylet pontosan ugyanabban a kiszolgáltatott, alárendelt helyzetben volt az akkori Európa könyves fővárosának számító és abszolút gazdasági erőfölénnyel bíró Lipcsével szemben. \u0000Az amúgy sem felhőtlen osztrák-magyar viszony azonban egészen elmérgesedett 1888-tól. Ebben az évben ugyanis a lipcsei Börsenverein új szabályzatot dolgozott ki, amely azonnali lépéskényszerbe hozta az összes nemzeti egyleteket. Ez az új, hierarchikus rendszer nemzeti (területi) alapszervezetekre épült, amelyek a Börsenverein tagjaiként feladták autonómiájuk egy részét, cserébe viszont kizárólagosságot élveztek az adott területen és részesültek a lipcsei anyaegyesület által nyújtott előnyökben. \u0000A magyar könyvkereskedők késlekedtek, míg az osztrák egyesület azonnal lépett: az 1889. január 1-i határidő előtt elkészült új","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"60 37","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139448997","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Egy velencei nyomtatású szerb antikva a Todoreszku-gyűjteményből és possessorai","authors":"Xénia Golub","doi":"10.17167/mksz.2023.1.105-108","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.1.105-108","url":null,"abstract":"Nemzeti könyvtárunk egyik legnagyobb adományozója, Todoreszku Gyula (1866−1919) gyűjteménye az utóbbi években jubileumai kapcsán többször is a tudományos figyelem homlokterébe került. A magyar nemzet iránt elkötelezett, román származású, ortodox vallású gyűjtő értékes szláv cirillika gyűjteményéből egy ősnyomtatványt és 28 antikvát őriz nemzeti könyvtárunk, melyek közül a közlemény egy velencei nyomtatású szerb antikva történetéhez szolgál adalékokkal tulajdonosi jegyei, bejegyzései alapján. \u0000  \u0000","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"51 10","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139449456","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Esterházy Pál és Thököly Éva iratai I. Levelezés, sajtó alá rendezte Viskolcz Noémi és Zvara Edina, Király Péter és Kiss Erika közreműködésével, Budapest, Kossuth Kiadó, MTA KIK, 2022 (Esterhazyana). 352 p.","authors":"Katalin S. Németh","doi":"10.17167/mksz.2023.1.125-128","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.1.125-128","url":null,"abstract":"Az Esterházy család hagyatékának teljes feltárása több évtizedre munkát ad a kutatóknak, részben a fennmaradt óriási mennyiségű forrás, részben az időt és energiát nem kímélő munkához önfeláldozó kutatói utánpótlás hiánya miatt. Ennek a segítő, kedvcsináló feladatsorozatnak kiindulópontja a két levelezéskötet, a család egyik legnevezetesebb képviselője, Esterházy Pál nádor feleségeivel váltott levelezésének kiadása.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"55 6","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139449580","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Bányai Réka, A mikházi és szárhegyi ferences kolostorok régi könyvei, Közreműködtek Gordán Edina, Muckenhaupt Erzsébet, Sebestyén-Spielmann Mihály, Marosvásárhely, Teleki Téka Alapítvány, 2022 (A Kárpát-medence Magyar Könyvtárainak Régi Könyvei)","authors":"Sándor Előd Ősz","doi":"10.17167/mksz.2023.1.121-124","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.1.121-124","url":null,"abstract":"A Kárpát-medence Magyar Könyvtárainak Régi Könyvei című sorozat újabb, immár 14. kötete hagyta el a nyomdát 2022 szeptemberében. Ezúttal Bányai Réka rendezte sajtó alá két, egykori székelyföldi ferences rendház – a mikházi, illetve a gyergyószárhegyi – régi könyveinek propriumadatait. \u0000A mikházi ferences rendház egykori könyvtára ma a Teleki–Bolyai Könyvtár nagyságrendileg negyedik állományrésze, éppen ezért korábban jóval kevesebb figyelem irányult rá a szakma részéről. A szerző korábban is több tanulmányban foglalkozott az állomány egyes darabjaival. A most megjelent katalógus majd évtizednyi kutatás méltó lezárásának tekinthető. A mikházi állomány katalógusa mellé – mintegy ráadásként – bekerült a gyergyószárhegyi ferences rendház bibliotékája régi anyagának a leírása is. A nagyságrendileg jóval kisebb gyűjtemény feldolgozása is fontos kiegészítője az erdélyi ferences könyvtörténetnek.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"60 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139449642","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Bethlen Miklós tankönyve a 17. századból","authors":"Dorottya Kocsis","doi":"10.17167/mksz.2022.4.547-553","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.4.547-553","url":null,"abstract":"Az ifjú Bethlen Miklós, a későbbi erdélyi kancellár, a kor uralkodó szokása szerint külföldi tanulmányúton járt előbb Heidelbergben, majd Leidenben és Utrechtben. Emlékirataiban részletesen beszámol tanítóiról, módszereikről és az oktatáshoz használt könyvekről.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"57 15","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138982544","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Michaux – Matta – Zao Wou-Ki, ford. Juhász Katalin, előszó Gaál József, Budapest, Bozóthegyi Kiadó, 2022","authors":"Anna Tüskés","doi":"10.17167/mksz.2022.4.578-580","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.4.578-580","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"801 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138982646","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}