Beáta Nagy, Katalin Csonka, Bálint Fekete, Zsófia Dohy, L. Szabó, Attila Fintha, A. Matolcsy, B. Merkely, Hajnalka Vágó, Csaba Bödör
{"title":"Genetikai vizsgálatok örökletes kardiovaszkuláris betegségekben","authors":"Beáta Nagy, Katalin Csonka, Bálint Fekete, Zsófia Dohy, L. Szabó, Attila Fintha, A. Matolcsy, B. Merkely, Hajnalka Vágó, Csaba Bödör","doi":"10.26430/chungarica.2022.52.5.23","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2022.52.5.23","url":null,"abstract":"A DNS-szekvenálási technológiákban bekövetkezett dinamikus fejlődésnek köszönhetően ismereteink számos kardiológiai betegség, így a cardiomyopathiák, az aritmiaszindrómák és az aortopathiák genetikai alapjainak megértésében is jelentősen bővültek az elmúlt években. A genetikai háttér jobb megértése mellett előrelépések történtek a kezelési lehetőségek terén is, amelyek megkövetelik a pontos diagnózisalkotást és a páciensek rizikóbecslését. A genetikai vizsgálatok integrációja a diagnosztikai eljárások sorába segít a prognózis meghatározásában és a személyre szabott klinikai menedzsment kialakításában. A genetikai vizsgálat célja a betegséget okozó mutáció azonosítása, majd a fokozott rizikójú családtagok preszimptomatikus vagy prediktív tesztelése. A kardiológus kulcsszerepet tölt be azon páciensek kiválasztásában, akik profitálhatnak a genetikai vizsgálatból, amihez elengedhetetlen a genetikai vizsgálatok alapjainak ismerete. Jelen összefoglaló közleményben rövid áttekintést adunk a gyakoribb örökletes kardiovaszkuláris betegségek genetikai hátteréről, a klinikai genetika általános szabályairól, a kardiogenetikai vizsgálat gyakorlati alkalmazásáról és bemutatjuk eddigi vizsgálati eredményeinket ezen betegcsoportokban.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130131620","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Automatikus hemodinamikai optimalizációval kombinált kardiális reszinkronizációs kezelés gyakorlati alkalmazhatósága","authors":"Balázs Polgár, Péter Bógyi, G. Duray","doi":"10.26430/chungarica.2023.53.3.250","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2023.53.3.250","url":null,"abstract":"A kardiális reszinkronizációs terápia (CRT) jótékony hatása közismert a széles QRS-sel bíró csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelen (HFrEF) betegek esetében, amelyet számos randomizált klinikai vizsgálat támaszt alá. A betegek egy jelentős része azonban nem reagál megfelelően a kezelésre, esetleg annak következtében állapotromlást mutat. A CRTre adott válasz összefüggést mutat a QRS-szélességgel és morfológiával. A legnagyobb sikeraránnyal a kifejezetten széles (>150 ms) és bal Tawara-szár-blokk morfológiával rendelkező betegcsoportban találkozunk. Ellenben intermedier QRS-szélesség (130–150 ms) és nem típusos bal Tawara-szár-blokk (LBBB) morfológia (atípusos intraventrikuláris vezetési zavar, jobb Tawara-szár-blokk) esetén a nem megfelelő klinikai válasz esélye magasabb. Esetriportunkban egy az utóbbi betegcsoportba tartozó páciens esetét mutatjuk be, akinél a hemodinamikai szenzorvezérelt CRT-rendszer alkalmazása tartós echokardiográfiás és klinikai állapotjavulást eredményezett. Ezen betegcsoportban kiemelt jelentősége lehet az automatikus hemodinamikai optimalizációval kombinált CRT-rendszer alkalmazásának, amely a szisztematikus echokardiográfiás CRT optimalizációt is helyettesíti.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130918171","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
J. Karacsonyi, Bahadir Simsek, Spyridon Kostantinis, E. Brilakis
{"title":"Orbital Atherectomy Combined with Lithotripsy in a Right Coronary Artery Chronic Total Occlusion","authors":"J. Karacsonyi, Bahadir Simsek, Spyridon Kostantinis, E. Brilakis","doi":"10.26430/chungarica.2023.53.1.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2023.53.1.15","url":null,"abstract":"Percutaneous coronary intervention (PCI) of chronic total occlusions (CTOs) can be challenging, especially if the CTOs are balloon uncrossable or balloon undilatable. We present a case illustrating that, orbital atherectomy may need to be combined with intravascular lithotripsy for CTOs that are both balloon uncrossable and undilatable.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"19 12","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120910913","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Alexandra Assabiny, Zsófia Ocsovszky, József Otohal, Dávid Becker, B. Merkely, Balázs Sax
{"title":"Adherencia a pszichoszociális tényezők tükrében: támogatási lehetőségek a szívelégtelenségtől a szívtranszplantációig","authors":"Alexandra Assabiny, Zsófia Ocsovszky, József Otohal, Dávid Becker, B. Merkely, Balázs Sax","doi":"10.26430/chungarica.2022.52.2.151","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2022.52.2.151","url":null,"abstract":"A szívelégtelen beteg életútját számos ponton befolyásolja pszichés állapota és szociális helyzete. Ezen tényezők és a fizikai betegség egymásra hatásai hozzájárulnak a beteg együttműködési készségéhez (adherencia), ezen keresztül is hatva a betegség kimenetelére, a beteg életminőségére. Ugyanakkor, ezen faktorok interdiszciplináris voltuknál fogva a mindennapi gyakorlatban nehezen értékelhetők és kezelhetők az orvos szempontjából, ebben segítséget nyújthat a társszakmákkal való szoros együttműködésen alapuló ellátási forma. Jelen összefoglaló célja az adherenciát befolyásoló lelki és szociális faktorok áttekintése a szívelégtelenségtől a szívtranszplantációig, multidiszciplináris szemléletben.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"58 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121047273","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Sugárterhelés az invazív kardiológiában","authors":"Péter Kupó, László Sághy","doi":"10.26430/chungarica.2019.49.3.166","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2019.49.3.166","url":null,"abstract":"The fi eld of invasive cardiology has shown a signifi cant development in the past 20 years. Invasive cardiologic procedures are becoming more and more common in everyday cardiologic care year by year. Classically these procedures are carried out with the use of X-ray, entailing radiation burden to both patients and health care providers. Reviewing international scientifi c literature data, our aim was to examine the biological basics of radiation burden, its possible consequences and the level of radiation burden in each invasive cardiologic procedures. Moreover, it was our special interest to discuss the increased health risk of the staff carrying out these procedures and the Hungarian legal regulation regarding the allowances of health care providers working in this fi eld.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128814723","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Gábor Harmati, Dávid Kovács, Barbara Kelemen, József Faluközy, Gábor Veress
{"title":"A loop recorder helye a syncope diagnosztikájában – centrumunk tapasztalatai","authors":"Gábor Harmati, Dávid Kovács, Barbara Kelemen, József Faluközy, Gábor Veress","doi":"10.26430/chungarica.2023.53.3.234","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2023.53.3.234","url":null,"abstract":"A syncope hirtelen jelentkező, átmeneti tudatvesztés, ami rövid időn belül, spontán, legtöbbször maradandó neurológiai tünetek nélkül rendeződik. Hátterében tranziens globális cerebrális hipoperfúzió áll. A syncope diagnosztikájában kulcsfontosságú kérdés az etiológia tisztázása, ennek ismeretében választhatjuk a betegünk számára legmegfelelőbb kezelési módot. A kardiológus eszköztárában ehhez számos noninvazív és invazív diagnosztikus módszer áll rendelkezésre. Ezek közül kiemelkedő szerep jut a beültethető loop recordernek (ILR). Az eszközzel akár éveken át, folyamatosan monitorozhatjuk páciensünket, a syncope kardiális eredetének igazolása vagy kizárása érdekében. Centrumunkban 2013 októbere óta áll rendelkezésre ez a diagnosztikus eszköz. Jelen munkánkban a 2013. október és 2020. december között ILR-beültetésben részesült páciensek adatait dolgoztuk fel. Célkitűzésünk az ILR-syncopén átesett betegek diagnosztikájában betöltött szerepének bemutatása, valamint eredményeink nemzetközi adatokkal való összehasonlítása volt. A vizsgált időszakban összesen 133 betegnek ültettünk be ILR-t. A beavatkozásokat 3 implantőr végezte. A betegek átlagéletkora 63,9±13,1 év volt, az átlagos utánkövetési idő 22,7±16,9 hónap. 112 (84,2%) esetben syncope, 2 (1,5%) esetben palpitációs panaszok, 19 (14,3%) esetben miokardiális infarktust követő utánkövetés részeként végeztük el az implantációt. A syncopés betegek közül 64 (57,1%) esetben jutottunk eredményhez: 53 (43,7%) beteg esetén derült fény kardiális eredetre: 32 (28,6%) beteg esetén sinuscsomó-betegség, 13 (11,6%) beteg esetén vezetési zavar, 6 (5,4%) beteg esetén bradyaritmia igazolódott. Kamrai ritmuszavar 2 (1,5%) beteg panaszait magyarázta. Novum pitvarfibrilláció 10 betegnél (8,9%), elektrofiziológiai vizsgálatot igénylő PSVT 2 betegnél (1,5%) került rögzítésre. 11 (9,8%) betegnél időközben nem kardiális eredet igazolódott. 48 (42,8%) beteg esetén eddig még nem jutottunk diagnózishoz. Az eredmények alapján 43 betegnél végeztünk pacemaker, 2 betegnél ICD-implantációt. Adataink a nemzetközi eredményekkel összhangban álltak. Következtetés: A syncope miatt ILR-implantáción átesett betegeink több mint felénél tisztázni tudtuk az eszméletvesztés etiológiáját. Eredményeink is megerősítették, hogy az ILR effektív diagnosztikus eszköz a ritmuszavar eredetű syncope diagnosztikájában. Korábbi és gyakoribb alkalmazása előnyös lenne a gyors diagnózis érdekében.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129117346","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
S. Teleki, A. N. Zsidó, László Lénárd, András Komócsi, Enikö Csilla Kiss, István Tiringer
{"title":"A pszichoszociális tényezők szerepe koszorúér-betegséggel élő személyek fizikai aktivitásának folyamatában","authors":"S. Teleki, A. N. Zsidó, László Lénárd, András Komócsi, Enikö Csilla Kiss, István Tiringer","doi":"10.26430/chungarica.2021.51.5.314","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2021.51.5.314","url":null,"abstract":"Objective: Regular physical activity plays an important role as a protective factor in the treatment of coronary artery disease. Therefore, understanding the psychosocial factors that are involved in the process of changing and maintaining physical activity in the long term is fundamental in supporting patients’ lifestyle changes. The Health Action Process Approach (HAPA) health behavior model provides a practical, theoretically grounded, and empirically validated conceptual framework for understanding and predicting these factors. The present study aims to explore the factors involved in the process of physical activity of persons with coronary artery disease. Methods: The present longitudinal study included 117 patients with coronary artery disease (n = 117; 77 men, 40 women; mean age = 62.48 ± 6.22) who underwent CABG or PCI for the first time. At three measurement points, we examined the factors of the HAPA model and the physical activity of the patients. The test the direct and indirect associations of the variables structural equations modeling with latent variables was applied. Results: In the formation of behavioral intention the positive outcome expectancies proved to be an important factor. In translating intention into behavior, the constructs of planning, self-efficacy regarding the actual behavior, self-monitoring, and social support seemed to have significant roles. Together, the variables included in the present model explained 41% of the variance of physical activity. Conclusions: The results draw attention to the role of expectations about the positive consequences of physical activity as well as the importance of planning, self-efficacy, self-monitoring, and social support, which thus can be important factors in supporting patients with coronary artery disease to change their exercise habits in the long run. By incorporating these factors into the psychosocial intervention of patients, it is reasonable to expect that regular exercise habits formed during cardiological rehabilitation can persist in the long term.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127306379","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
M. Németh, László Daróczi, István Osztheimer, N. Parázs, István Hartyánszky, László Gellér, B. Merkely, Endre Zima
{"title":"Sternotomia S-ICD-t viselő beteg esetében","authors":"M. Németh, László Daróczi, István Osztheimer, N. Parázs, István Hartyánszky, László Gellér, B. Merkely, Endre Zima","doi":"10.26430/chungarica.2023.53.3.268","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2023.53.3.268","url":null,"abstract":"Az utóbbi évtizedben a szubkután implantálható kardioverter defibrillátorok (S-ICD) az együregű transzvénás ICD-rendszerek megfelelő alternatíváivá váltak válogatott betegek esetében. Korlátozottak azonban a tapasztalatok azon S-ICD-vel élő betegekkel kapcsolatban, akiknél sternotomia végzése szükséges. Szívműtét során emiatt aggályok merülhetnek fel az elektróda károsodása, az elektróda újra elhelyezése, valamint a szegycsontzáró drótok és az elektróda között esetlegesen kialakuló interferencia miatt.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130700133","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Lipoprotein(a), a „rettenetes lipid”: bemutatok egy családot","authors":"R. Kiss","doi":"10.26430/chungarica.2022.52.4.321","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2022.52.4.321","url":null,"abstract":"A magas lipoprotein(a)-szint egy örökletes, független kardiovaszkuláris kockázati tényező. Szemben egyéb lipideltérésekkel, a lipoprotein(a)-szintet életmódi változtatások nem befolyásolják. Az ezt a genetikai eltérést hordozó személyek felismerése mégis fontos: közöttük a kezdődő ateroszklerózis időben felismerendő; az egyéb, módosítható kockázati tényezőkre (LDL-koleszterin, dohányzás stb.) tevődő kiemelt figyelem lassíthatja a betegség romlását. Egy elénk kerülő probandus családfavizsgálata egyszerű módja az ezzel az abnormalitással élők megtalálásának. Esetismertetésünk egy ilyen eltéréssel élő család bemutatását tartalmazza.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"388 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116658392","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
L. Hategan, Beáta Csányi, J. Borbás, E. Pálinkás, H. Takács, V. Nagy, R. Sepp
{"title":"Genetic diagnosis in hypertrophic cardiomyopathy: two steps forward, one step back","authors":"L. Hategan, Beáta Csányi, J. Borbás, E. Pálinkás, H. Takács, V. Nagy, R. Sepp","doi":"10.26430/chungarica.2021.51.2.109","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2021.51.2.109","url":null,"abstract":"Hypertrophic cardiomyopathy (HCM) is the most common genetic cardiovascular disorder worldwide which exhibits considerable genetic heterogeneity. Widespread utilization of next-generation sequencing (NGS) in HCM has uncovered substantial genetic variation and highlighted the importance of a standardized approach to variant interpretation. According to this, accurate and consistent interpretation of sequence variants is essential for effective clinical care for individuals and their families with HCM. With this regard, the 2015 guidelines from the American College of Medical Genetics and Genomics and the Association for Molecular Pathology (ACMG/AMP) were widely applicable, but several elements lacked specificity for given genes or diseases. The latter guideline was adapted for the most frequent causative HCM gene, the beta myosin heavy chain gene (MYH7) by the ClinGen (Clinical Genome Resource) expert panel, the Inherited Cardiomyopathy Expert Panel. Due to the adaptation, the guideline became gene-specific, with general considerations which are widely adaptable for most of the causative genes in HCM. Based on the modified guideline, web-based interpretation algorithms have been developed which integrate data from population databases and define pathogenicity of different variants independent of the observer, therefore aiding standardized clinical interpretation of genetic testing. The latter approach serves as a basis for recommendation for genetic testing in the recent ACC/AHA HCM guideline published in 2020. The current review is meant to compile the latest advances in HCM genetic testing in clinical practice, while bringing into focus some of the ongoing challenges clinical geneticists are still facing. Although nowadays the interpretation of genetic findings is two steps closer to a more accurate approach due to gene adaptation and automatization, the multitude of putative causative genes have been once again reduced to the 8 sarcomere genes, a backward step.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"9 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131030759","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}