Cardiologia Hungarica最新文献

{"title":"Trombocitaaggregáció-gátlás akut koronária szindrómán átesett betegek magas kockázatú alcsoportjaiban","authors":"D. Aradi, A. Komócsi, S. Kancz, G. Nagy, R. Kiss, B. Merkely","doi":"10.26430/chungarica.2019.49.4.267","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2019.49.4.267","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"64 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116973570","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Ateroszklerotikus és egyéb artériás szövődmények daganatos megbetegedésekben","authors":"Péter Süveges, Nora Boussoussou, Balázs Sármán","doi":"10.26430/chungarica.2023.53.2.110","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2023.53.2.110","url":null,"abstract":"A 21. századot antropogenikus korként lehet meghatározni, amelyben az ipari forradalom gazdasági fellendülést okozó hatása mellett a súlyos krónikus betegségek előfordulási aránya is növekedett (környezeti és egészségügyi károsító tényezők miatt). Korunk legelterjedtebb népegészségügyi terhei közé tartozó, világszerte vezető mortalitási tényezőnek számító krónikus betegségcsoportba tartoznak a daganatos elváltozások, az ateroszklerózis, és az artériás megbetegedések. Az egyre hatékonyabb kezelési lehetőségeknek köszönhetően a daganatos betegségek túlélési rátája mindinkább javul, jelenleg megközelítően 12 millió daganatos betegséget túlélő egyén él Európában. Mindemellett évente, világszerte közel 17,9 millió a szív- és érrendszeri betegségek mortalitási rátája. A jövőben egyre több olyan betegre számíthatunk, akiket mind a két betegségtípus érint. Tekintettel arra, hogy mindkét betegség kialakulása multifaktoriális okokra vezethető vissza, számos megegyező molekuláris kialakulási útvonal, patomechanikus tényező, illetve etiológiai faktor játszik szerepet a kórképek előfordulásában. A daganatos betegségek direkt úton, illetve a radio és/vagy kemoterápián keresztül indirekt úton is rendelkeznek ateroszklerózis és artériás megbetegedést okozó hatásokkal. Összefoglaló cikkünkben a daganatos megbetegedések ateroszklerotikus és artériás elváltozásokkal való összefüggését mutatjuk be.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"40 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114417480","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Congenitalis dysmorphiával, kamrai aritmiával és periodikus paralízissel járó ioncsatorna-betegség: Andersen-Tawil-szindróma","authors":"János Borbás, Barbara Erdős, Márta Katona, L. Környei, Balázs Ördög","doi":"10.26430/chungarica.2019.49.5.358","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2019.49.5.358","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"105 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115898755","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Akut miokardiális infarktus 50 éves kor alatt: epidemiológiai és procedurális adatok","authors":"Csaba Baranyai, Eszter Margit Tóth, László Márk, Z. Jambrik","doi":"10.26430/chungarica.2019.49.4.255","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2019.49.4.255","url":null,"abstract":"lipidaemia). A very high prehospital transit time till the hospital admission (976 min) was observed, what can be caused by the patients’ own delay. The need of prehospital reanimation was high in our young STEMI population (11.5%). Myocardial infarction in younger than 50 years patients develops on a high cardiovascular risk basis and cardiac arrest frequently requires cardiopulmonary resuscitation. akut miokardiális infarktus, iszkémiás szívbetegség, perkután koszorúér-intervenció, életkor","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"64 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115943585","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Kamrai ritmuszavarok és hirtelen szívhalál. ESC-guideline összefoglaló","authors":"Z. Salló, N. Szegedi, László Gellér, B. Merkely, Endre Zima","doi":"10.26430/chungarica.2020.50.3.168","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2020.50.3.168","url":null,"abstract":"A kamrai ritmuszavarok a kamrákból (a His-köteg bifurkációja alatt) indulnak ki, és az esetek legnagyobb részében (95%-ban) széles QRS-sel járnak. Az egyik leggyakoribb ritmuszavar a kamrai extrasystolia (VES), lógiájú QRS látható az EKG-n. A VES-ek jelentkezhetnek kapcsolt formában is, ilyenkor 2-3 VES is követheti egymást. Amennyiben mindegyik VES azonos morfológiájú, monomorf kamrai extrasystoliáról, míg ha el-","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"14 6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123084463","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Andersen-Tawil-szindrómás betegek EKG-jellegzetességeinek kvalitatív és kvantitatív elemzése","authors":"János Borbás, Hedvig Takács, L. Környei, Márta Katona, Balázs Ördög","doi":"10.26430/chungarica.2019.49.5.344","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2019.49.5.344","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115404911","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Ritmusszabályzók a mágneses rezonancia vizsgálat során","authors":"J. Szilágyi, A. Makai, Marcell Clemens, Edina Nagy Baló, C. Földesi, Gábor Harmati, Endre Zima, T. Simor, A. Tóth, László Gellér, B. Merkely, Hajnalka Vágó, László Sághy","doi":"10.26430/chungarica.2019.49.2.76","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2019.49.2.76","url":null,"abstract":"a vizsgálat várható rizikóit. Az „MR-kondicionális” megnevezés olyan ritmusszabályzókra vonatkozik, amelyek MR-vizsgálata meghatározott körülmények között nem okoz készülékkárosodást/diszfunkciót vagy egészségkárosodást. Egy PM/ ICD csak akkor MR-kondicionális, ha minden része külön-külön is az, ugyanazon gyártótól származik, és nincsenek nem csatlakoztatott (ún. abandoned), adapterezett vagy epikardiális elektródák.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"85 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124904807","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Kardiovaszkuláris betegségek tegnap, ma és holnap?","authors":"Ede Kékes, Kálmán Tóth","doi":"10.26430/chungarica.2019.49.2.111","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2019.49.2.111","url":null,"abstract":"Az egyén egészségállapotát az egyes betegségekben a prevalencián túl leginkább a mortalitási adatok, az elvesztett életévek, valamint a születéskor és 60 éves korban várható élettartam jellemzik. 1950 óta világunkban az összes haláaz egyes korcsoportokban, kiemelten a 20-40 évesek között. Minden életcsoportban a kardiovaszkuláris betegségek kosra vonatkoztatott halálozás, valamint az elvesztett életévek – különösen reumás szívbetegség, stroke, iszkémiás tásos gyógyszerek alkalmazása, valamint – a világot folyamatosan sújtó gazdasági, környezeti és egyéb katasztrófák ellenére – az egészségügybe fektetett beruházások növekedése adja. Fontos tény, hogy a világban és hazánkban is -","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129878251","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Adatok a szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátásának helyzetéről. Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2014–2018","authors":"A. Jánosi","doi":"10.26430/chungarica.2019.49.4.249","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2019.49.4.249","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128751535","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Szívamyloidosisban a bal kamrai falvastagodás sokkal gyakrabban látott eltérés, mint a típusosnak gondolt EKG-jelek","authors":"Dániel Nagy, Gergely Peskó, András Dávid Tóth, K. Révész, G. Varga, Hajnalka Vágó, Sándor Czibor, Tamás Masszi, Zoltán Pozsonyi","doi":"10.26430/chungarica.2022.52.5.401","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2022.52.5.401","url":null,"abstract":"Háttér: A szívamyloidosis egy ritkának gondolt betegség, amely kezelés nélkül gyorsan halálhoz vezet. Az utóbbi években a rohamosan fejlődő diagnosztikus módszereknek és modern terápiás lehetőségeknek köszönhetően egyre gyakrabban ismerik fel. A diagnosztikában az EKG-nak és szívultrahangnak kiemelt jelentőséget tulajdonítanak. Célkitűzés: A legfrissebb 2021-es Európai Kardiológusok Társaságának ajánlása tükrében kívántuk vizsgálni, hogy szívamyloidosisban jellemzőnek gondolt EKG-eltérések (alacsony kilengések, R-redukció), illetve a legegyszerűbb ultrahangos paraméter, mint a megnövekedett (≥12 mm) balkamra-falvastagság milyen gyakran fordulnak elő betegeink között. Szintén vizsgálni kívántuk, hogy a bal kamrai falvastagság és az EKG-n látott low voltage, illetve R-redukció előfordulása különbözik-e a háttérben álló patológiák esetén betegeinknél. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunkba 104, 2009. január és 2022. április között szívamyloidosis miatt a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján megfordult beteget vontunk be. A háttérben álló patológia alapján három csoportot alkottunk: könnyűlánc-amyloidosis (AL), mutációs típusú transztiretin-amyloidosis (ATTRv) és vad típusú transztiretin-amyloidosis (ATTRwt). Leírtuk és összehasonlítottuk a legfontosabb demográfiai-, klinikai-, EKG-, szívultrahangos- és laboratóriumi paramétereket. Eredmények: Betegeink életkorának mediánja 68 (59–78) év volt, közülük. 55% férfi (n=57). AL-amyloidosisból 71, ATTRwt-csoportból 19, ATTRv-csoportból, pedig 13 beteget vizsgáltunk. Az EKG-n low voltage 54%-ban (n=56), R-hullám-redukció 56%-ban (n=58) fordult elő. Szívultrahanggal, 2D-módban mért bal kamrai szeptum és hátsó fal vastagságát átlagoltuk minden betegnél. Az így nyert értékek mediánja 16 (14–18) mm volt. A betegek 91%-ánál (n=95) megnövekedett bal kamrai falvastagságot láttunk. A fő célkitűzésünket vizsgálva szignifikánsnak adódott a különbség betegeink között mind a bal kamrai átlagos falvastagodás (nagyobb vagy egyenlő 12 mm) és low voltage, mind a bal kamrai átlagos falvastagság és EKG-n látott R-redukció jelenlétének aránya között (91% vs. 54% és 91% vs. 56%; p<0,001). Nagyobb falvastagságot találtunk a diagnózis esetén ATTR-ben mint AL-ben (p=0,01). 9 AL-amyloidosisos betegnek nem volt megnövekedett az átlagos bal kamrai falvastagsága. Megbeszélés: A CA-ra jellegzetesnek gondolt végtagi alacsony kilengések vegyes hátterű CA-s betegeink között 56%-ban, R-redukció 58%-ban volt jelen. Echo-vizsgálat során megnövekedett bal kamrai falvastagságot 91%-ban láttunk. Adataink azt sugallják, hogy az Európai Kardiológusok Társaságának irányelveivel megegyezően a szokásos képalkotós paraméterek közül nem a low voltage és R-redukció, hanem a megvastagodott bal kamrai fal jelenléte kell, hogy felébressze bennünk a CA lehetőségét, és további vizsgálatokra késztessen. A diagnosztikus folyamatban természetesen a klinikumnak, szívelégtelenség jelenlétének és az egyéb figyelemfelkeltő jeleknek is font","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127629922","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}