Glossa Iuridica最新文献

{"title":"Noteszlapok a jogi nyelvünk állapotáról szóló vitához","authors":"Mihály Tóth","doi":"10.55194/gi.2023.3.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.3.11","url":null,"abstract":"A magyar jogi nyelv kialakulása,sajátosságai és fejlődése folyamatos diskurzusok tárgya. E tanulmány a „Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelv újításra?” című kutatás keretében készült. Arra vállalkozik, hogy elsősorban gyakorlati példák,szemelvények segítségével rövid helyzetjelentést adjon jogi eszköztárunk, a szóbeli és írott közlés- és kifejezésmód aktuális, jellemző problémáiról. A latint felváltó magyar jogi nyelv kialakulását bemutató néhány történeti adalék ismertetése után a tanulmány a jogalkotás nyelvének egyes következetlenségeit elemzi, ezt a jogalkalmazás nyelvének és a jogtudomány gyakran „bennfentes”, „kirekesztő” kifejezésmódjának kritikája követi. A szerző következtetése, hogy továbbra sem a jogi nyelv, hanem a nyelvhez való viszonyunk felülvizsgálatára lehet szükség. Tovább kell keresnünk azt a kényes egyensúlyt, amely a közérthetőség, a szakszerűség és a nyelvhelyesség együttes igényét erősíti.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"425 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133230509","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Kiküldött munkavállalók a szociális biztonsági rendszerek koordinációjában","authors":"Gábor Kártyás","doi":"10.55194/gi.2022.3-4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2022.3-4.3","url":null,"abstract":"A szabad mozgás joga révén az Európai Unióban általános jelenség, hogy a munkavállalók hosszabb-rövidebb ideig az állampolgárságuktól eltérő tagállamban dolgoznak. A szabad mozgás joga nem valósulhatna meg a nemzeti szociális biztonsági rendszerei közötti átjárhatóság nélkül. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan valósul meg ez a tagállamok közötti koordináció a kiküldött munkavállalók esetén, akik csak átmenetileg dolgoznak egy másik tagállamban. A hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat áttekintésével feltárjuk, hogyan gondoskodik az uniós jog a gazdasági alapszabadságok érvényesüléséről, egyszersmind a visszaélések megelőzéséről. A harmadik országokból kiküldött munkavállalók helyzetére alapvetően a nemzeti jog irányadó, e kérdést így a magyar jog alapján vizsgáljuk.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"136 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115889315","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A jogi-közigazgatási szövegek fordításának nehézségei a romániai közigazgatásban használt hivatalos űrlapok kétnyelvűsítésének fényében","authors":"K. Sárosi-Márdirosz","doi":"10.55194/gi.2023.3.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.3.14","url":null,"abstract":"A tanulmány elkészítésének célja annak a munkának a bemutatása, amely révén a romániai helyi közigazgatásban használatos űrlapok terminologizálása és fordítása (román–magyar kétnyelvűsítése) zajlott. Elméleti vonatkozásait tekintve a tanulmány utal a hivatalos fordítások kérdéseire, illetve a romániai magyar jogi és hivatalos nyelv korpuszfejlesztési törekvéseire. A munka főként a fordító, kisebb mértékben a terminológusszemszögéből tárgyalja a projekt kihívásait, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy ennek a projektnek a keretében nem pusztán fordításról, hanem kétnyelvűsítésről van szó, ami sokkal komplexebbé és bonyolultabbá teszi a folyamatot.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122771723","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A történelmi Pontius Pilatus és magistraturájának identifikálása","authors":"Máté Giovannini","doi":"10.55194/gi.2023.1-2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.1-2.1","url":null,"abstract":"Iudaea provincia ötödik helytartója a passiótörténet révén vált világszerte ismerté. Könyvtárakat tölt ki Pontius Pilatus személyével, karrierével, - különösen a Jézus-perrel összefüggésben felmerülő – hivatali jogkörével foglalkozó szakirodalom. Az utókor rendelkezésére álló csekélyke forrásbázis feltérképezését követően, a témában elmélyülni szándékozó megrökönyödve konstatálja, hogy a történeti, teológiai, római jogi kutatások időről időre újabb problémákat vetnek fel és kísérlik meg az ellentmondásos koncepciók áttekinthetetlen hálózatának különböző diszciplináris megközelítést igénylő szálait elvarrni. Vállalkozásunk további akadályát a megkérdőjelezhető történelmi hitelességű források jelentik. Bár az évszázadok alatt egymásra halmozott tanulmányok tömkelege szédítő magasságba tör, máig alapvető információk hiányában vagyunk Pilatus biográfiáját illetően. Nem tudjuk mikor és hol született, milyen közhivatali tisztségeket töltött be helytartói kinevezését megelőzően, hogyan alakult életútja, miután a princeps visszahívta. Még a vonatkozó, viszonylagosan nagyobb számú antik írásos emlék dacára sem sikerült magistraturájának kérdését megnyugtatóan rendezni. Úgy tűnik, mintha a történelem pusztán egy epizód-szerepet szánt volna neki az evangéliumokban. A következő munka a ránk marad primer források vizsgálatán alapul, ezekre hagyatkozva igyekszik rekonstruálni a „történelmi Pontius Pilatust”, azt a személyt, akit Kr. u. 26-ban a közbiztonságilag instabil tartomány vezetésével bíztak meg. Az elemzés azonban nem kizárólag Pilatus helytartói működésének periódusára szűkül, célja, hogy a hiteles adatok közül a legfontosabbakat összegyűjtse, szükség esetén az uralkodóvá vált tévképzeteket cáfolja és valós képet nyújtson arról, amit a lovagrendi magistratusról tudhatunk.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127969764","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az elévülési határidő szabályainak jogi természete az európai és a magyar magánjogban","authors":"József Szalma","doi":"10.55194/gi.2023.1-2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.1-2.3","url":null,"abstract":"Az elévülés elsősorban a kötelmi jogi követelésekre, mint relatív, felek között (inter partes) fennálló jogosultságokra vonatkozik. A dologi, mint abszolút szerkezetű, mindenkivel szemben érvényesülő jogosultságok elvben elévülésre nem alkalmasak. Mégis, közvetetten, elévülésnek kitettek, úgy mint kötelmi jogi követelés. Az elévülés gyakorta az elbirtokláshoz fűződik. Rendszerint amennyi az elévülési határidő, annyi az elbirtoklási is, feltéve, hogy az elbirtoklás érvényes jogcímen alapuló, jogszerű, jóhiszemű. Az elévülés jogkövetkezménye a kötelmi jogi követelés a bírói úton történő érvényesítésének elvesztése. Ez azonban relatív, mert a követelés elévülésének következtében történő jogvesztés, nem teljes. Ha a követelés ellenében a kötelezett nem nyújt be elévülési kifogást, a bíróság marasztaló határozatot hoz, mivel az elévülési határidőkre a bíróság hivatalból nem köteles ügyelni. Szemben a jogvesztő határidőkkel, melyeknek normatív forrásai elsősorban eljárásjogi jellegűek, amelyekre a bíróság hivatalból ügyel. Az elévülési és a jogvesztő határidők közötti további különbség abban mutatható ki, hogy az elévülési határidőknél van, a jogvesztő határidőknél nincs nyugvás és megszakadás. Míg az elévült kötelmeket követően fennmarad a természetes kötelem, melynek bírói úton kívüli önkéntesteljesítését a törvény érvényesnek tartja, a jogvesztő határidőhöz fűződő követelés a határidő múltával teljesen megszűnik, mind bírói érvényesíthetőség tekintetében, mind úgy, mint természetes kötelem. A jogvesztő határidőhöz fűzött követelés esetében a határidő múltát követő, önként és teljesítésjogalap nélküli gazdagodás címén vissza követelhető. Ezzel szemben, az elévült kötelmek esetében, a határidő múltát követő önkéntes teljesítés jogalap nélküli gazdagodás (condictio indebiti) jogcímén nem követelhető vissza. Az új magyar Ptk. vonatkozó rendelkezései elfogadják a római jogban kialakult, és továbbfejlesztett európai doktrína álláspontjait. Az elvi megegyező elemek mellett, a szerző rámutat az egyes országokban szabályozott elévülési határidők tartamát illető különbségekre, beleértve az elévülési határidő diszpozitív, vagy imperatív jellegének vizsgálatát.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130745579","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A skót büntetés-végrehajtási rendszer és szervezet","authors":"Dávid Velkey","doi":"10.55194/gi.2022.3-4.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2022.3-4.11","url":null,"abstract":"A börtönügy, mint tudomány a 19. és 20.század fordulóján alakult ki, fejlődéstörténete azóta számos fordulatot vett. Mára a tudomány komplex vizsgálódási fókuszokkal rendelkezik, melyek körébe tartoznak a büntetés-végrehajtási rendszerek összehasonlító vizsgálatai is. A tanulmány ennek szellemében egy olyan ország büntetés-végrehajtási rendszerét mutatja be, amely mind jogrendszerében, mind jogtörténeti előzményeiben lényegesen eltér a hazai rendszertől. Áttekinti a skót börtönrendszer felépítését, a vonatkozó jogszabályokat, az intézményrendszert, valamint annak működését, illetve a szabadságra bocsájtás és az utógondozás gyakorlatát. Következtetéseiben párhuzamot von a hazai rendszerrel, de kiemeli az attól való eltéréseket is. A szerző amellett érvel, hogy más országok büntetés-végrehajtási rendszereinek megismerése segítheti további összehasonlító vizsgálatok előkészítését.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116902580","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Kálvin jogi etikája és hatása a kálvinista keresztény etika törvényeire","authors":"Nóra Csevár","doi":"10.55194/gi.2023.1-2.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.1-2.10","url":null,"abstract":"A polgári forradalmak időszakáig a zsarnokság elleni küzdelem mindig aktuális probléma volt. Minden kálvinista filozófiai elméletben, politikai művekben és irodalomban megtalálható a kálvini ellenállási jog különféle értelmezése. A zsarnoksággal szembeni felkelést közvetlen hatásként emlegetik, amely nem csupán egy állam berendezkedését, hanem szinte egész Nyugat-Európa államainak berendezkedését átformálta. Az állam, demokrácia, szabadság és önrendelkezés szervesen összetartoznak, hiszen a „politikai önrendelkezés eszméje nem értelmezhető az emberi jogok” nélkül, mivel „az egyén az állammal szemben létező, természetes jogaira vonatkoztak: a szólást, a gyülekezést, a mozgást, a lelkiismeret szabadságát biztosító jogosítványaira,” amelyeket a társadalmi szerződés biztosított, így az állam azt nem sérthette meg.” Ellenkező esetben az emberek legitim módon védhették jogaikat bírói úton. Ha egy bizonyos csoportot, több embert érintett a sérelem, akkor az esetben szélsőséges úton járva forradalom útján próbálták a kálvini ellenállási jog szerint legitimálni jogaikat. Felvetődik a kérdés, hogy politikai ráhatással, joggal vagy erőszakkal lehet legitimálni a leghatékonyabban az emberi szabadságjogokat. Nem hiába mondják, hogy a politika fogalma magába foglalja a szabadságot és erőszakot, valamint a jog fogalma is magában rejti a lehetőségeket, de a jogsértést és szankciót is.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131003466","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az alkotmányok keresztény értéktartalmáról – különös tekintettel a román alkotmány rendelkezéseire és alkotmánybírósági esetgyakorlatára","authors":"Attila Varga","doi":"10.55194/gi.2022.3-4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2022.3-4.1","url":null,"abstract":"Minden állam alkotmánya az adott ország, nemzet és társadalom alapvető értékeit fogalmazza meg melyeket jogi védelemben részesíti. Következésképpen az alkotmány értékek által is meghatározott. Az európai alkotmányokban kimutathatóak a keresztény morális értékek, a keresztény szellemiség, akár közvetlen hivatkozás, megnevezés, avagy utalásformájában Istenre, akár közvetetten mutatható ki jogi értelmezés útján az alkotmányi normák tartalmából, bizonyos alapelvekből, és alapvető emberi jogokból. A keresztény értékrend, világ- és életszemlélet, a keresztény hagyományok és az általa jelentős mértékben meghatározott nyugati civilizáció hatása kimutatható a jogi normaszövegekben, jogi gondolkodásban, része a nyugati jogi kultúrának. A tanulmány a román alkotmány bizonyos alapértékei, alapelvei és néhány alapvető emberi jog vonatkozásában mutatja be ezt a civilizációs és kulturális hatást.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123896215","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A közvetlen demokrácia helyzete a világban","authors":"Z. Szabó","doi":"10.55194/gi.2022.3-4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2022.3-4.5","url":null,"abstract":"A demokratikus döntéshozatal formái közül az európai és amerikai fejlődés a képviseletet tette elsődlegessé. A közvetlen demokrácia alkalmazása országonként igen eltérő: több országban egyáltalán nem alkalmazzák, míg Svájcban a világon egyedülálló módon épült be a demokratikus döntéshozatal rendszerébe. Ma a világ összes népszavazásainak nagyjából felét Svájcban tartják, ezek között a polgárok által kezdeményezett népszavazások aránya 50%. Az ellenpólus a parlamenti szuverenitást első helyre tevő Egyesült Királyság, ahol még soha sem volt a polgárok által kezdeményezett népszavazás. A világszerte megtartott népszavazások legfontosabb témái az állami szuverenitás (függetlenség, államforma, nemzetközi szervezetekhez csatlakozás), és egyéni és közösségi identitás kérdései (házasság és család, nemzeti jelképek, bietika).","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124590540","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelvújításra? Gondolatok egy kutatás margójára","authors":"Ádám Rixer","doi":"10.55194/gi.2023.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.3.1","url":null,"abstract":"A tanulmány a Károli Gáspár Református Egyetemen 2022 szeptemberében Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelvújításra? Jogi-igazgatási terminológiastratégia kialakítása címmel elindult kutatás céljait, valamint a már megszületett részeredményeket mutatja be. A Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely által összefogott, és nyelvészek, terminológusok, illetve jogászok közreműködésével zajló kutatás a jogi-igazgatási szaknyelvújítás, illetve egy önálló terminológiastratégia kialakításának szükségességét méri fel, azonosítva a beavatkozási területeket és a megvalósításlehetségesformáit is. A tanulmány egyrészt beszámol a kutatás főbb előzményeiről, indokairól és célkitűzéseiről, másrészt önálló fejezetben katalogizálja a magyarjogi-igazgatási nyelv jelen helyzetét alakító legfontosabb körülményeket, a terület főbb gyakorlati és tudományos csomópontjait, végül pedig a már lezajlott két konferencián elhangzottak ismertetése és a további kutatási célokat is rögzítő rövid összefoglalás teszi teljessé a képet.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"74 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125927432","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}