{"title":"Noteszlapok a jogi nyelvünk állapotáról szóló vitához","authors":"Mihály Tóth","doi":"10.55194/gi.2023.3.11","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A magyar jogi nyelv kialakulása,sajátosságai és fejlődése folyamatos diskurzusok tárgya. E tanulmány a „Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelv újításra?” című kutatás keretében készült. Arra vállalkozik, hogy elsősorban gyakorlati példák,szemelvények segítségével rövid helyzetjelentést adjon jogi eszköztárunk, a szóbeli és írott közlés- és kifejezésmód aktuális, jellemző problémáiról. A latint felváltó magyar jogi nyelv kialakulását bemutató néhány történeti adalék ismertetése után a tanulmány a jogalkotás nyelvének egyes következetlenségeit elemzi, ezt a jogalkalmazás nyelvének és a jogtudomány gyakran „bennfentes”, „kirekesztő” kifejezésmódjának kritikája követi. A szerző következtetése, hogy továbbra sem a jogi nyelv, hanem a nyelvhez való viszonyunk felülvizsgálatára lehet szükség. Tovább kell keresnünk azt a kényes egyensúlyt, amely a közérthetőség, a szakszerűség és a nyelvhelyesség együttes igényét erősíti.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"425 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Glossa Iuridica","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.3.11","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A magyar jogi nyelv kialakulása,sajátosságai és fejlődése folyamatos diskurzusok tárgya. E tanulmány a „Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelv újításra?” című kutatás keretében készült. Arra vállalkozik, hogy elsősorban gyakorlati példák,szemelvények segítségével rövid helyzetjelentést adjon jogi eszköztárunk, a szóbeli és írott közlés- és kifejezésmód aktuális, jellemző problémáiról. A latint felváltó magyar jogi nyelv kialakulását bemutató néhány történeti adalék ismertetése után a tanulmány a jogalkotás nyelvének egyes következetlenségeit elemzi, ezt a jogalkalmazás nyelvének és a jogtudomány gyakran „bennfentes”, „kirekesztő” kifejezésmódjának kritikája követi. A szerző következtetése, hogy továbbra sem a jogi nyelv, hanem a nyelvhez való viszonyunk felülvizsgálatára lehet szükség. Tovább kell keresnünk azt a kényes egyensúlyt, amely a közérthetőség, a szakszerűség és a nyelvhelyesség együttes igényét erősíti.