Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2022.3-4.7
Andrea Gerőcs-Tóth
{"title":"Az életpályamodelltől az álláshelygazdálkodásig : A közszolgálati jogviszony tartalmának főbb változásai az államigazgatási szervezetrendszer fejlődése mentén","authors":"Andrea Gerőcs-Tóth","doi":"10.55194/gi.2022.3-4.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2022.3-4.7","url":null,"abstract":"A tanulmány a közszolgálati jogviszony jellemzőinek változását vizsgálja kiemelten a 2010. évtől a napjainkig eltelt időszakra fókuszálva, különös tekintettel arra, hogy a közszolgálati személyi állománnyal kapcsolatos szemlélet hogyan változott, fejlődött ezidáig. Be kívánja mutatni röviden az államigazgatás szervezetrendszerében zajlott legfőbb változásokat, ezzel összefüggésben a közszolgálati jogviszony tartalmának főbb módosulásait és ennek néhány gyakorlati hatását a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományára vonatkozóan.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133788421","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.1-2.8
Szabolcs Szöllősi-Baráth
{"title":"A többletmunkák ellenértékének megtérítése a közbeszerzési szerződések teljesítése során","authors":"Szabolcs Szöllősi-Baráth","doi":"10.55194/gi.2023.1-2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.1-2.8","url":null,"abstract":"A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy milyen módon történhet a közbeszerzési eljárás alapján megkötött építési beruházástárgyú szerződések teljesítése során a műszaki szükségességből felmerült többletmunkák ellenértéknek megtérítése. A vizsgálat során a dolgozat a többletmunka és az átalánydíjas szerződések fogalmának feltárását követően a közbeszerzési szerződések módosításának szabályait mutatja be vázlatosan, majd az egyes jogalapok szerint részletezi a többletmunkák vonatkozásában felmerült megtérítési igények kielégítésének lehetőségeit.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"64 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123375957","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2022.3-4.9
Árpád Gyuris
{"title":"A public policy szerepe az angol magánjogban","authors":"Árpád Gyuris","doi":"10.55194/gi.2022.3-4.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2022.3-4.9","url":null,"abstract":"A tanulmányomban meg szeretném vizsgálni, hogy a közrend (public policy) fogalma miképpen jelenik meg az angol(szász) magánjogban, különösképpen a szerződési jogban. A közrend doktrínáját már több évszázad óta ismeri az angol jog, ami egy lehetőséget biztosította bíróságoknak, hogy a szerződésekbe avatkozva társadalmi elvárásokat tudjanak vele kifejezni, illetve ezeket a célokat elérni. A public policy fogalma és a lehetséges alkalmazási köre azonban olyan problémát is felvet, hogy a bíróságoknak a doktrína kiterjedt alkalmazásával esetlegesen jelentősebb beleszólásuk is létrejöhet a magánjogi jogviszonyokba. Az írásomban a public policy megvizsgálása során először meghatározom a fogalmat, a szerepét, illetve megvizsgálom a felmerülő kérdéseket a kifejezés használata során. A szerződési jog körébe tartozó három különböző területtel foglalkozom részletesebben, ezen jogterületek mutatják talán a leginkább a gyakorlatban a public policy funkcióját és tulajdonságait. Az elemzésemben a közrend témájához kapcsolódó megjelent szakcikkeket és könyveket, valamint jogeseteket tekintem át, és a felhasználásukkal a public policy-hoz kapcsolódó véleményeket, valamint kritikai megjegyzéseket mutatom be.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121690987","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.3.9
Miklós Szabó
{"title":"Természetes/mesterséges jogi nyelv","authors":"Miklós Szabó","doi":"10.55194/gi.2023.3.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.3.9","url":null,"abstract":"A nyelvújítás előkérdése a nyelv alkothatóságának problémája. Ennek megválaszolása két szélsőség – az igen és a nem – mentén rendezhető el mind a jog, mind a nyelv elméleti megközelítésekor. A jog (teljes) alkothatóságára igennel válaszol a jogpozitivizmus, nemmel a természetjogtan; a nyelv tekintetében a poláris ellentétet a tökéletes nyelv keresése és a természetes nyelv filozófiája képviseli. A jogi nyelv egyszerre természetes is, mesterséges is. Mint szaknyelvnek elsődleges feladata a szakmai kommunikáció biztosítása, a mesterséges nyelvekre hajazó feszes, szabatos kifejezésmódot igényel. Ugyanakkor egyrészt szolgálnia kell a jogot is, biztosítva annak rugalmasságát, homályos, meghatározatlan fogalmakkal, másrészt a jog laikus címzettjeit is a közérthetőség nyelvi eszközeivel. Ezek óvatosságra és körültekintésre intenek a jogi nyelv megújítására törekvés során.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"88 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123854493","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2022.3-4.6
Botond Breszkovics
{"title":"Gondolatok az állateledelek forgalmazását és címkézését érintő szabályozás alakulásáról az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok területén","authors":"Botond Breszkovics","doi":"10.55194/gi.2022.3-4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2022.3-4.6","url":null,"abstract":"2022. július 22. napján ünnepelte 200. jubileumi születésnapját az Martin’s Act, amely az első állatjóléti jogszabály volt az Egyesült Királyságban és egyben a világon. A mögöttünk lévő elmúlt két évszázad során, az állatjólét megfelelőségét biztosító jogszabályok,szabályozási terrénuma folyamatosan kiszélesedett. A kezdeti időszakban az állatjóléti szabályok, alapvetően a haszonállatok érdekvédelmére fókuszáltak. Napjainkban viszont, az állatjóléti szabályok térnyerése tapasztalható a kedvtelésből tartott állatok vonatkozásában, amely döntően az állatélelmiszereket érintő szabályozásban tükröződik. Ennek megfelelően jelen tanulmány célja, hogy egy átlátható képet nyújtson az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok területén mérvadó állatélelmiszereket érintő szabályozási környezetről, különös figyelemmel az állateledelek forgalmazására és címkézésére.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124642157","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.1-2.9
Edit Goldfárthné Veres
{"title":"A jogszabályi változások hatása a hazai felsőoktatás jogi kultúrájának főbb elemeire","authors":"Edit Goldfárthné Veres","doi":"10.55194/gi.2023.1-2.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.1-2.9","url":null,"abstract":"A jogi kultúra főbb elemei (az írott és az élő jog, az intézményi infrastruktúra és a jogászi hivatás, a jogilag relevánsnak minősülő magatartási modellek, valamint a jogtudat) a felsőoktatás vonatkozásában is értelmezhetők. A tanulmány röviden összegzi, hogyan értelmezhető a jogi kultúra a felsőoktatás területére, kísérletet tesz a komponenseinek azonosítására. Az írott jog, felsőoktatásjogi kultúrája megragadható a felsőoktatáshoz való jog történeti változásain keresztül; jól azonosítható a felsőoktatás, mint közszolgáltatás nyújtásához kapcsolódó intézményi infrastruktúrán belül a jogászi hivatás végzéséhez szükséges képzési rendszer feltételeire ható szabályozók változása; a jogilag releváns magatartás modelljei esetében elemezhető a pereskedés, az ombudsmani beadványok köre és a felsőoktatási intézmények ’pereskedési’ hajlama és ennek eredményeként az államigazgatás jogorvoslati gyakorlata; végül feltárható empirikus vizsgálat keretében a jogtudat különböző célcsoportokban. A tanulmány a felsőoktatás jogi kultúráján belül a jogászi hivatáson belül a jogásszá válás feltételeire ható szabályozók változásait elemzi, érintve a szakok létesítésével és indításával kapcsolatos hatósági és jogorvoslati tevékenységeket is.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"37 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128195928","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.1-2.4
Csaba Cservák
{"title":"On an absurd model of constitutional court : Can a one-man (i.e., single-judge) Constitutional Court serve in a constitutional state?","authors":"Csaba Cservák","doi":"10.55194/gi.2023.1-2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.1-2.4","url":null,"abstract":"In my view, the fact that if a position is shared by more than one person can also create a kind of separation of powers, i.e. referring specifically to the different bodies. Namely: can a single-judge constitutional court be conceptually constitutional and democratic if all the constitutional requirements of a constitutionalstate are met? During the covid period, many boards did not meet regularly, or at most approved proposals online. In principle, I see a very significant difference between having one or even three members, because the requirement of collective wisdom means that three membersis a body. Rather, in the case of a genuine constitutional complaint, we can conclude that the constitutional court acts as a court of law, a body of one does not meet the requirements of a co-judicial body.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"15 8","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134259387","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.1-2.2
Balázs Arató
{"title":"A családi alkotmány fogalma, célja, lehetséges megjelenési formái","authors":"Balázs Arató","doi":"10.55194/gi.2023.1-2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.1-2.2","url":null,"abstract":"Annak ellenére, hogy a családi vállalkozások alapdokumentuma a családi alkotmány, még sincs egységes, általánosan elfogadott definíció. Álláspontom szerint a családi alkotmány egy olyan charta, amely a család, a családi vállalkozás értékeit és elveit rögzíti, egyfajta hivatkozási pont, világítótorony a tulajdonosi és irányítási döntések meghozatala során. Ezt a rendeltetetését azonban leginkább akkor tölti be, ha tényleges jogi kötőerővel rendelkezik. A családi alkotmánynak alapvetően négyféle megjelenési formáját különíthetjük el egymástól. A legidőtállóbb az az önálló, külön okiratba foglalt, írott családi alkotmány, amelynek megalkotásában valamennyi családtag részt vesz, hiszen ebben az esetben a dokumentum nem csupán azok érdekeit fogja szolgálni, akik ténylegesen részesedéssel rendelkeznek a családi vállalkozásban, hanem azokét is, akik egyéb módon élvezik annak előnyeit.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"74 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121169774","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}