Glossa IuridicaPub Date : 2023-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.4.10
Robert Hecker-Réz, Eszter Utasi, Balázs Tokaji
{"title":"A cigány narratíva, mint archaikus valóságértelmezés : A narratívák valóságértelmező szerepe","authors":"Robert Hecker-Réz, Eszter Utasi, Balázs Tokaji","doi":"10.55194/gi.2023.4.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.4.10","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136005334","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 2023-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.4.4
Balázs Tárnok
{"title":"A roma érdekvédelem lehetőségei az Európai Unióban és az EU roma stratégiája","authors":"Balázs Tárnok","doi":"10.55194/gi.2023.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.4.4","url":null,"abstract":"A kisebbségek, így a romák védelmének és identitás-megőrzésének fontos színtere az Európai Unió. Az európai uniós cselekvési lehetőségek megismerése az első lépése egy európai roma érdekérvényesítési stratégia meghatározásának. A tanulmány a romák védelmére felhívható jogalapok és az EU roma stratégiai keretrendszerének ismertetésével bemutatja a romák védelmével kapcsolatos politikai és jogi helyzetképet az Európai Unióban, valamint azonosítja és megfontolásra javasolja a romák számára is rendelkezésre álló európai uniós érdekérvényesítési eszközöket, amelyeket eddig csak részben vagy egyáltalán nem használtak ki az európai romák, holott a közösfellépés, az érdekérvényesítési eszközök előre meghatározott stratégia mentén történő kihasználása jelentősen előmozdíthatja a romák védelme érdekében tett európai uniós intézkedések sikerét.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"75 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136005331","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 2023-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.4.9
Judit Fülöpné Kántor
{"title":"Tartalmi és gondolkodási sémák az életkezdés előtt álló roma fiatalok jövőképében : Részeredmények egy negyedszázados kutatáshoz","authors":"Judit Fülöpné Kántor","doi":"10.55194/gi.2023.4.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.4.9","url":null,"abstract":"Kutatásom fő témája azoknak a narratíváknak részben tartalmi, részben hermeneutikai vizsgálata, melyeket a 13–17 éves kecskeméti roma fiatalok konstruálnak jövőképük részeként. A kutatás során építettem a 2000-ben lefolytatott korábbi kutatásom eredményeire az összehasonlíthatóság érdekében, 2022-ben újszerű módszertani lehetőségként a narratív szövegelemzés adaptációját alkalmaztam. A két adatfelvétel során összesen 38 roma fiatallal készítettem narratív jellegű interjút. Célom részben a tényszerű tartalmi elemek meghatározása volt, emellett törekedtem a rejtett kontextusok feltárására is, kiaknázva a narratív történetmesélés előnyeit. Jelen tanulmány a kutatás elméleti hátterét foglalja össze, illetve bemutatja az elemzés első lépéseit és eredményeit.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"75 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136005777","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.3.3
Réka Sólyom
{"title":"Magyarország Alaptörvényének metaforikus terminusai – kognitív nyelvészeti elemzés","authors":"Réka Sólyom","doi":"10.55194/gi.2023.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.3.3","url":null,"abstract":"A tanulmány Magyarország Alaptörvényének szövegében vizsgálja a metaforikusság megjelenését kognitív nyelvészeti keretben. A téma indokoltságát a jogi-igazgatási terminológiastratégiai megközelítés adja: a jogi szakszöveg metaforáinak tanulmányozása nemcsak a szövegben megjelenő metaforáknak a koherenciát és a megértést szervező funkcióját mutatja be, hanem segíthet megérteni az adott szakterület nyelvhasználatában történő változásokat, aktuális kérdéseket, jövőbeli teendőket is. A tanulmány a jogi szaknyelvi kommunikáció nyelvészeti szempontú jellemzése után részletesen, példákkal bemutatja és jellemzi azokat a prototipikus fogalmi metaforákat forrástartományuk szerinti bontásban, amelyek az Alaptörvény szövegében megtalálhatók.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125947570","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.3.4
Szilvia Dobrocsi
{"title":"A büntetőjog nyelve – változások a változatlanságban","authors":"Szilvia Dobrocsi","doi":"10.55194/gi.2023.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.3.4","url":null,"abstract":"A büntetőjog szaknyelvi terminológiája a XIX. század első felében gyors fejlődés során alakult ki és a század végére elnyerte a ma is ismert tartalmát. A XX. században a tágabb értelemben vett büntetőjog szabályozása folyamatosan változott, de terminológiai szempontból nem sok módosítás történt. A változások inkább politikai okokra vezethetők vissza. Az elmúlt huszonöt évben azonban ismét élénk kodifikációs munka folyt és ezúttal terminológiai kérdések is felvetődtek a büntető anyagi jog, eljárási jog és végrehajtási jog szabályozásában. A jogalkotást a múltba való visszatekintés, a tartalmi és terminológiai egységesítés és egyszerűsítés és a terminológiai tudatosság vezette.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124681037","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.1-2.6
Mariann Minkó-Miskovics
{"title":"A fegyveres lopás feltűnése és eltűnése a magyar büntetőjogban","authors":"Mariann Minkó-Miskovics","doi":"10.55194/gi.2023.1-2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.1-2.6","url":null,"abstract":"A fegyveres lopás a mai magyar büntetőjogban nem szereplő jogintézmény, amely a 19. században jelent meg először – osztrák mintára – a magyar büntetőjogban és vált egy rendkívül alaposan és részletesen vizsgált, kidolgozott, a lopás minősítő körülményei között is különlegesnek tekinthető bűncselekménnyé. A fegyvereslopás az 1833-asjavaslatokban már megjelent, azonban szabályozásának és vizsgálatának fénykora a Csemegi-kódex elfogadását követő időszakra tehető, amely az 1961-es büntető törvénykönyv hatályba lépéséig tartott. Ezen különleges sui generis jogintézmény vizsgálatára még semmilyen formában nem került sor, pedig a mai ’fegyveresen’ és’felfegyverkezve’ minősítések kialakulásában, egymástól való elválásában kiemelt szerepet játszik. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogyan jelent meg a fegyveres lopás a magyar büntetőjogban és hogyan tűnt el onnan némileg váratlanul és teljes mértékben.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"102 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114323715","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.3.13
Sándor Udvary
{"title":"Igényérvényesítés és nyelvi akadályok","authors":"Sándor Udvary","doi":"10.55194/gi.2023.3.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.3.13","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány a Károli Gáspár Református Egyetemen Prof. Dr. Rixer Ádám általszervezett, „Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelv újításra? Jogi-igazgatási terminológiastratégia kialakítása” című konferencián (2023. március 9.) elhangzott előadás írott és szerkesztett változata. Témáját tekintve elsősorban a polgári jogi igényérvényesítés során felmerülő nyelvi akadályokat járja körül. Vizsgálja a perjogba átszivárgó idegen nyelvi és Európai Uniós jogi hatásokat melyek új fogalmakat alkotnak e jogterületen. Ugyanakkor a nyelv változása mellett a közokirat fogalmával összefüggésben rámutat a tartalmi állandóságára. A dolog fogalmán keresztül pedig bemutatja, hogy a már a római jogban is ismert dolog (res) fogalom hangzása nem változik, azonban tartalma jelentős változásokon megy keresztül a világ változásait követve. Végül egy friss – a Munka törvénykönyvét érintő – változással illusztrálja az igényérvényesítés nyelvi problémáit, akadályait.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124500252","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2022.3-4.4
Attila Pókecz Kovács
{"title":"A principátus kormányzása és igazgatása Augustus uralmának idején (Kr.e. 27 – Kr. u. 14)","authors":"Attila Pókecz Kovács","doi":"10.55194/gi.2022.3-4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2022.3-4.4","url":null,"abstract":"Augustus a császárság burkolt egyeduralmi formáját, a principátus rendszerét alakította ki, amelyben az egyeduralom minden elemét sikeresen építette rá a köztársaság közjogi intézményeire. Bár rendszerét ideiglenesnek szánta, mégis három évszázadon keresztül fennálló kormányzati rendszert alakított ki. Ezzel kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy miben rejlett Augustus államszervezői tevékenységének titka. A kérdés megválaszolásához először a principátus államrendszerének kormányzása, majd ezt követően az igazgatása kerül elemzésre. Augustus sikerének alapja egyrészt a szenátussal kialakított kompromisszum volt, másrészt az, hogy a sajátos helyzethez igazodó, pragmatikus szemléletű intézményeket vezetett be, ügyelve a régi hagyományok fenntartásának a külsőségeire.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"77 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116446269","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.1-2.7
Ákos Héder
{"title":"Hivatásetikai alapelvek a közbeszerzések során, különös tekintettel a Közbeszerzési Etikai Kódexre","authors":"Ákos Héder","doi":"10.55194/gi.2023.1-2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.1-2.7","url":null,"abstract":"A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy léteznek-e olyan hivatásetikai alapelvek, amelyeket a közbeszerzések során az érintett szakembereknek be kell tartaniuk, illetve amelyek mentén az egyes kétes esetekben eljárhatnak. Ennek keretében megvizsgálásra került, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyekre a közbeszerzésben részt vevő személyek hivatásként tekinthetnek. Ezt követően a hivatásetika, illetve annak normatív formájaként az etikai kódexek általános jellemzői kerülnek ismertetésre, amelyet a kifejezetten a közbeszerzési tevékenységre vonatkozó Közbeszerzési Etikai Kódex rendelkezéseinek vizsgálata követ. Összességében megállapítható, hogy a Közbeszerzési Etikai Kódex jobbára a Kbt., illetve az abban nem szabályozott esetek kiegészítésére és magyarázatára, mint inkább valós erkölcsi szabályok meghatározására törekszik.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131063304","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Glossa IuridicaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.55194/gi.2023.1-2.5
Viktor Bérces
{"title":"A vádemelésről","authors":"Viktor Bérces","doi":"10.55194/gi.2023.1-2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.1-2.5","url":null,"abstract":"A vádemelés az ügyészi tevékenység egyik legősibb, klasszikus funkciója, amelynek célja a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása, valamint az ehhez szükséges bizonyítási indítványok megjelölése. A vádemeléssel kapcsolatban számos legalitási, illetőleg formai kérdést szükséges tisztázni, hiszen e szempontok döntően meghatározzák a bírósági eljárások menetét is. E tanulmány egyfelől a bírói esetjogra, másfelől a jogtudomány képviselőinek álláspontjaira hivatkozva elemzi a vádemeléssel kapcsolatos alapvető kérdéseket. A tanulmány módszertana leíró és összehasonlító jellegű, elsősorban a hazai jogtudomány képviselőinek álláspontjait dolgozza fel, illetőleg ütközteti, amelyhez a szerző is hozzáteszi saját véleményét.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"8 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114111124","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}