Journal of Landscape Architecture and Garden Art最新文献

{"title":"Éghajlatváltozás: globális és regionális kihívások","authors":"L. Bozó","doi":"10.36249/4d.72.5846","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.72.5846","url":null,"abstract":"Components of the Earth System – atmosphere, oceans,land and ice cover, biosphere – interact with each otheron several different scales. This paper presents the mostimportant recent environmental changes caused mainlyby anthropogenic activity. The key role of the water cycleis emphasized on both global and regional scales, having dominant effects on the state of the environment and any human activities.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"20 11","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141849561","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"The challenges of preserving our modernist public parks","authors":"Eszter Karlócainé Bakay, Antal Gergely, Vera Takácsné Zajacz","doi":"10.36249/4d.70.4688","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.70.4688","url":null,"abstract":"Among the projects of the 20th century modern landscape architecture, there are some works that deserve to be pre-served as an integral part of the garden heritage. A world-wide inventory and evaluation of this landscape heritage is currently underway to identify those works that best represent the landscape architecture of the period.How can these works be restored in a way that meets today's ecological and social sustainability requirements without losing their original character? In the intensively used public parks presented in this article, complete reconstruction is generally not feasible, but the scale of the transformation is a central issue. International experi-ence shows how unclear the criteria for aspects of select-ing works to be preserved. For the time being, it is still often a subjective judgement, even within the professional community, whether the intervention used in the renova-tion process changes the composition of the original work.The renewal of any historic park and garden from any era must address sustainability, usually primarily from an ecological perspective. However, the contemporary regeneration of public parks and urban open spaces from the modern era, which are still intensively used today, is further complicated by the need for contemporary recrea-tional functions to be incorporated during the renovation and the application of universal design principles, which present additional challenges to integrate. Social sustain-ability is a strong requirement at these renovations.In this article, we analyse four modern public parks that were been renewed in the last 25 years or are in the process revitalization. In our country today, there is still no professional consensus as to which modern public parks can be considered valuable and worth preserv-ing for the future - if not through complete reconstruc-tion, then by carefully preserving the basic concept and compositional principles. The guiding principle in the selection of the public parks presented in this article was that they should be of different periods and have different recreational functions, with different challenges in their restoration.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"71 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140498776","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A telepítési sűrűség és a lombkorona-borítottság vizsgálata budapesti szabadtereken","authors":"Barna Tóth, Judit Doma-Tarcsányi, Krisztina Szabó","doi":"10.36249/4d.70.4728","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.70.4728","url":null,"abstract":"Trees in public open spaces are an important part of the urban green space system, which has to adapt to increasingly difficult conditions due to urbanisation, climate change and human activity. Green spaces are a major factor in improving the microclimate, helping to protect biodiversity and playing an important aesthetic role, so they need to be preserved and enhanced. In our country, since the 2000s, a large number of studies and civil initiatives have highlighted the importance of green spaces, but typically from a quantitative approach. However, improving the quality of planting is an equally important task. Our research assesses the canopy cover of trees in open spaces in Budapest in terms of planting density, with a focus on the planting distance of trees in certain squares and streets and the resulting cover values. In our studies, we have considered the quantitative and qualitative variation in crown canopy cover at the time of planting and in maturity, so we can formulate ideal planting suggestions based on the environment, requirements and characteristics (crown shape, growth vigour) of each taxa. In the series of case studies, we first studied the woody species of one of the most important intermodal nodes of Budapest, Móricz Zsigmond Square and Bartók Béla Street. The canopy cover of the square reaches the ideally defined minimum canopy cover of 25-30% in 5-7 years. Considering canopy cover and planting density, it was found that in 2023 the canopy cover of the trees in the Móricz Zsigmond square averages 13%, while at maturity it will cover more than 50%. This means that about half of the tree crowns will be able to have the highest potential impact in terms of ecosystem services.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"11 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140498747","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Zene és hangzások a tájépítészetben","authors":"Lívia Vámosi, Eszter Karlócainé Bakay","doi":"10.36249/4d.3390","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.3390","url":null,"abstract":"A cikk a zene és a hangzások tájépítészeti alkotásokban betöltött szerepét és alkalmazásának alternatíváit tárja fel, illetve az akusztikus környezet tudatos tervezésének jelentőségére hívja fel a figyelmet. Ennek megalapozásaként összefoglalja a szabadterek jellegzetes akusztikus ingereinek környezetpszichológiai aspektusait, majd az utóbbi körülbelül 25 év témára vonatkozó, angol nyelvű szakirodalmából válogatva összegzi a kísérletekkel és megvalósult példákkal bizonyított tervezési elveket. Ezzel sorvezetőt biztosít az akusztikus környezet tudatos befolyásolásának módszertanához számos külföldi és magyar példán keresztül bemutatva az ún. ’soundscape design’alkalmazási lehetőségeit. A téma ismertetése az általános irányelvektől halad a tájépítészet egyes részterületein alkalmazható szempontokig kitérve például a funkciókínálat és -elrendezés meghatározására, a térfalak tervezésére, a növényalkalmazásra, anyaghasználatra, fenntartásra vagy akár vízarchitektúrák és művészi alkotások integrálására a koncepcióba az akusztikus tervezés nézőpontjának figyelembevételével. Bár a cikk alapvetően a zene és hangzások hanghatásokként való megközelítésére fókuszál, egy rövid fejezetben a zenetematika vizuális megjelenítésének eseteit is összegyűjti. Végül kitér a téma egy speciális alkalmazási lehetőségére, a zenés játszóterekre, ahol különösen koncentráltan van jelen a zene akusztikus és vizuális formában egyaránt. Általánosan elmondható tehát, hogy számos tájépítészet ieszköz és jó példa ismert az akusztikus tervezés elveinek megvalósítására, amelyek átgondolt alkalmazásával sokkal élhetőbb és karakteresebb szabadterek hozhatók létre városainkban.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130610736","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"São Paulo lakáspolitikája és annak következményei a városképre","authors":"Gabriel Silva Dantas, Ildikó Réka Báthoryné Nagy, Bárbara Mylena Delgado Da Silva","doi":"10.36249/4d.3387","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.3387","url":null,"abstract":"Ennek a cikknek az a célja, hogy tisztázza a jelenlegi SãoPaulo-i lakhatási politikának az építészetre és városkép-alakításra gyakorolt következményeit, különös tekintettel a fenntartható fejlődés irányelveire és a környezetvédelmi előírásokra, amelyek a városok minőségi átalakítását ösztönözték ökológiai és táji szempontok szerinti fejlesztéssel. Történelmileg a lakáshiány és az ezen a téren végrehajtott stratégiai szabályozások jelentősen befolyásolták az ország életminőségét és a társadalmi egyenlőtlenségek változását. Az analitikai módszertan összehasonlítja a hagyományos lakásfejlesztési stratégiákat és a VIGLIECCA&ASSOCIADOS által tervezett Parque Novo Santo Amaro V. esettanulmányában fellelhető nem konvencionális megoldásokat, kibontva a tájépítészeti menedzsmentre és egy szegény brazil közösség életkörülményeire irányuló beavatkozás fő szempontjait. Ez a projekt olyan új állami lakásépítési és környezetvédelmi intézkedések eredménye, amelyek a város elhanyagolt területeinek fejlesztését és társadalmi fejlődését szolgálják. Ennek az elemzésnek a koncepcióját az a felfogás vezérli, hogy a várost – különösen dél-amerikai kontextusban – egymást átfedő rétegek bonyolult kölcsönhatása alkotja, azok konfliktusaival, széttagoltságával, feloldatlan ellentmondásaival és szembenállásaival. Előzetes eredményként megállapításra került, hogy a São Paulo-i Parque Santo Amaro V. esetében megvalósított innovatív megoldások hatékonynak bizonyultak arra, hogy a területet a város makró szintű struktúrájába integrálják, átfogó megoldást kínálva a lakáshiányra és a súlyos környezeti problémákra.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131423284","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Egy tervpályázat margójára","authors":"Imre Jámbor","doi":"10.36249/4d.3391","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.3391","url":null,"abstract":"Budapestnek nagyon sok attraktív köztere és parkja van, de egy kiemelt jelentőségű, központi főtere, ami egyfajta agoraként működhetne, máig nincsen. Sokan mondják ugyan, hogy Budapest igazi főtere a Dunának a Margit hídtól a Szabadság hídig húzódó, átlagosan 400 méter széles szakasza, amit Pest és Buda vízparti városképének pazar látványa keretez. Ez a térség városközponti elhelyezkedéséből fakadóan és táji, tájképi szempontból igaz is, de a klasszikus fórum, a közönség által használható városi főtér funkcióját a Duna vízfelülete természetesen nem töltheti be. A Hősök tere pedig, ami kialakításánál, méreténél és tágas gyalogos burkolatánál fogva megfelelhetne a városi főtér funkciójának, távol esik a városközponttól, az egykori peremterület, a Városliget – annak eredeti zöldfelületéből kihasított – része és a határoló múzeumépületek miatt is inkább kulturális-idegenforgalmi létesítménynek, vagy méreteinél fogva rendezvények, tüntetések, demonstrációk alkalmas helyszínének tekinthető, de nem a klasszikus értelemben vett főtér.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124989267","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az élhető városi földszint optimalizált kritériumai","authors":"Klára Szerdahelyi-Németh","doi":"10.36249/4d.3389","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.3389","url":null,"abstract":"Napjainkban fontos feladattá vált a városi élhetőség garantálása. A klímaváltozás, a társadalmi és gazdasági viszonyok állandó változása közepette is kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy a városi lakosság otthon érezze magát a városokban. A városközponti vegyes használatú és vegyes funkciójú területeknek, bevásárlóutcáknak és főutcáknak új kihívásokkal kell szembenéznie korunkban: a vásárlói szokások folyamatos változása, az online kereskedelem térnyerése, és legújabban a koronavírus járvány miatt megváltozott térhasználati szokások befolyásolják az élhető városi földszint, mint élettér minőségét. A tanulmány célja, hogy összefoglalja és rendszerezze az élhető városi földszint ismérveit feltáró legfrissebb jelenkori kutatásokat. Majd a szakirodalmi feltárás alapján, az élhető városi földszint térelméleti, térhasználati és térmenedzsment ismérveit a városi környék, utca és épület léptékében összegezze. A feltárt ismérveket hazai szakértőkkel készült kérdőív és kvalitatív interjúk alapján a hazai társadalmi, kulturális, építészeti és klimatikus jellemzőkre alakítsa. Ezáltal az élhető városi földszint ismérveit, a kortárs városkutatás friss eredményeit és hazai, a témával foglalkozó szakértők ismereteit egy keretbe foglalja. A kutatás további célja, hogy segítse a városi földszinti zóna térelméleti, térhasználati és térmenedzsment típusú változásainak megértését, a spontán városfejlődési folyamatokra adott válaszok mellett támogassa a tervezett beavatkozások azonosítását. A szakirodalmi kutatás, összegzés, majd értékelés és a részvételi folyamat során az élhető városi földszint ismérveiről felállított kritériumrendszer segíti további kutatások indítását, vizsgálati módszerként alkalmazható, illetve városfejlesztési programok kidolgozásához, helyi közösségek tervezésben való részvételéhez nyújthat komplex, friss alapot. A kutatás eredményei elsősorban városközponti területek zártsorú beépítésű területein, főutak és utcák földszinti zónáinak fejlesztése során alkalmazhatók.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"54 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121016189","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Kitekintés – betekintés","authors":"Barbara Sólyom","doi":"10.36249/4d.3388","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.3388","url":null,"abstract":"Firenze városát a kora reneszánsz óta bizonyítottan szélesen elterülő villaövezet keretezi. A tehetős villákat kisebbméretű díszkertek és kiterjedtebb mezőgazdasági területek (olívaültetvények, szőlők) veszik körül. Ókori és reneszánsz kori traktátusok is foglalkoznak a villaépítészet elveivel, a tájban való elhelyezés mikéntjével. Jelen tanulmány célja egy XX. sz. elején megújított reneszánsz és egy neoreneszánsz kert térszerkesztési, tájba kapcsolási módszereinek az összehasonlítása megadott szempontrendszer mentén. A történelmi háttér áttekintése a kertnek a tájjal való kommunikációja tükrében, a változások megismerése céljából érdekes és szükségszerű. A cikk az indíttatás, a módszerek és a célok ismertetése után a tágabb földrajzi környezet bemutatásával folytatva jut el a két villakert (Villa Gamberaia, Villa I Tatti) elemzéséig, majd összegzi a kertek tervezési bravúrjait és térszerkezeti elemeinek gazdagságát.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129488606","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A klímaváltozás hatásai a történeti kertek élő örökségére","authors":"K. Szabó, Judit Doma-Tarcsányi, Kinga M. Szilágyi, Chaima Lahmar, Camila Andressa Pereira Rosa","doi":"10.36249/4d.3386","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/4d.3386","url":null,"abstract":"Az éghajlatváltozás hatással van környezetünk alakítására és súlyos fenntarthatósági, esztétikai problémát jelenthet minden régióban. A történeti kertek növényállományában, különösen a fák esetén aggasztó károsodások figyelhetők meg, melyeket a heves viharok, a csapadék és a talajvíz csökkenése, a kritikus hőségperiódusok, valamint az új kártevők és növénybetegségek megjelenése okoz.  A történelmi kertek, örökségi és tájképi helyszínek magas kulturális, társadalmi és környezeti értékeket képviselnek. Az évszázados élő örökség, a legértékesebb ökoszisztéma elem, időről időre rendszeres fenntartást és részleges vagy teljes helyreállítást igényel a hagyományos felújítási programok keretében. A megőrzésnek és a szakszerű fenntartásnak figyelembe kell vennie a regionális és helyi sajátosságokat, a megváltozott klimatikus adottságokat is. Bár Magyarország viszonylag kis területű ország, a helyi és kistérségi klímatípusok változatosak, ezért két történelmi kertet (Nagycenk, Szép-halom) választottunk esettanulmányi helyszínnek. Az egyik a nyugati, a másik a keleti régióban található, két különböző éghajlati adottságot reprezentálva. A kutatás az idős faállomány körében kihívást jelentő állapotokat tárt fel. A levont tanulságok hasznosak lehetnek a kertrekonstrukciós programok során a telepítések tervezésében, valószínűleg nem csak Magyarországon, hanem nagyobb európai léptékben is.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"158 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114843058","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A hegyek tanúja","authors":"Tamás Dömötör","doi":"10.36249/64.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.36249/64.3","url":null,"abstract":"A szerző Laposa József Mőcsényi Mihály-díjas tájépítész szakmai életútját méltatja.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126842309","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}