K. Szabó, Judit Doma-Tarcsányi, Kinga M. Szilágyi, Chaima Lahmar, Camila Andressa Pereira Rosa
{"title":"A klímaváltozás hatásai a történeti kertek élő örökségére","authors":"K. Szabó, Judit Doma-Tarcsányi, Kinga M. Szilágyi, Chaima Lahmar, Camila Andressa Pereira Rosa","doi":"10.36249/4d.3386","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az éghajlatváltozás hatással van környezetünk alakítására és súlyos fenntarthatósági, esztétikai problémát jelenthet minden régióban. A történeti kertek növényállományában, különösen a fák esetén aggasztó károsodások figyelhetők meg, melyeket a heves viharok, a csapadék és a talajvíz csökkenése, a kritikus hőségperiódusok, valamint az új kártevők és növénybetegségek megjelenése okoz. A történelmi kertek, örökségi és tájképi helyszínek magas kulturális, társadalmi és környezeti értékeket képviselnek. Az évszázados élő örökség, a legértékesebb ökoszisztéma elem, időről időre rendszeres fenntartást és részleges vagy teljes helyreállítást igényel a hagyományos felújítási programok keretében. A megőrzésnek és a szakszerű fenntartásnak figyelembe kell vennie a regionális és helyi sajátosságokat, a megváltozott klimatikus adottságokat is. Bár Magyarország viszonylag kis területű ország, a helyi és kistérségi klímatípusok változatosak, ezért két történelmi kertet (Nagycenk, Szép-halom) választottunk esettanulmányi helyszínnek. Az egyik a nyugati, a másik a keleti régióban található, két különböző éghajlati adottságot reprezentálva. A kutatás az idős faállomány körében kihívást jelentő állapotokat tárt fel. A levont tanulságok hasznosak lehetnek a kertrekonstrukciós programok során a telepítések tervezésében, valószínűleg nem csak Magyarországon, hanem nagyobb európai léptékben is.","PeriodicalId":156124,"journal":{"name":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","volume":"158 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Journal of Landscape Architecture and Garden Art","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.36249/4d.3386","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Az éghajlatváltozás hatással van környezetünk alakítására és súlyos fenntarthatósági, esztétikai problémát jelenthet minden régióban. A történeti kertek növényállományában, különösen a fák esetén aggasztó károsodások figyelhetők meg, melyeket a heves viharok, a csapadék és a talajvíz csökkenése, a kritikus hőségperiódusok, valamint az új kártevők és növénybetegségek megjelenése okoz. A történelmi kertek, örökségi és tájképi helyszínek magas kulturális, társadalmi és környezeti értékeket képviselnek. Az évszázados élő örökség, a legértékesebb ökoszisztéma elem, időről időre rendszeres fenntartást és részleges vagy teljes helyreállítást igényel a hagyományos felújítási programok keretében. A megőrzésnek és a szakszerű fenntartásnak figyelembe kell vennie a regionális és helyi sajátosságokat, a megváltozott klimatikus adottságokat is. Bár Magyarország viszonylag kis területű ország, a helyi és kistérségi klímatípusok változatosak, ezért két történelmi kertet (Nagycenk, Szép-halom) választottunk esettanulmányi helyszínnek. Az egyik a nyugati, a másik a keleti régióban található, két különböző éghajlati adottságot reprezentálva. A kutatás az idős faállomány körében kihívást jelentő állapotokat tárt fel. A levont tanulságok hasznosak lehetnek a kertrekonstrukciós programok során a telepítések tervezésében, valószínűleg nem csak Magyarországon, hanem nagyobb európai léptékben is.