Kitekintés – betekintés

Firenze városát a kora reneszánsz óta bizonyítottan szélesen elterülő villaövezet keretezi. A tehetős villákat kisebbméretű díszkertek és kiterjedtebb mezőgazdasági területek (olívaültetvények, szőlők) veszik körül. Ókori és reneszánsz kori traktátusok is foglalkoznak a villaépítészet elveivel, a tájban való elhelyezés mikéntjével. Jelen tanulmány célja egy XX. sz. elején megújított reneszánsz és egy neoreneszánsz kert térszerkesztési, tájba kapcsolási módszereinek az összehasonlítása megadott szempontrendszer mentén. A történelmi háttér áttekintése a kertnek a tájjal való kommunikációja tükrében, a változások megismerése céljából érdekes és szükségszerű. A cikk az indíttatás, a módszerek és a célok ismertetése után a tágabb földrajzi környezet bemutatásával folytatva jut el a két villakert (Villa Gamberaia, Villa I Tatti) elemzéséig, majd összegzi a kertek tervezési bravúrjait és térszerkezeti elemeinek gazdagságát.