Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2023.3.3-30
Ildikó Laki, István Sebestény, Anna Mária Bartal
{"title":"A magyar kulturális civil-nonprofit szervezetek és az önkéntesség jellemzői a szakirodalmi elemzések és a statisztikák (2010–2021) alapján","authors":"Ildikó Laki, István Sebestény, Anna Mária Bartal","doi":"10.53585/onkszem.2023.3.3-30","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2023.3.3-30","url":null,"abstract":"A rendszerváltás után újjászülető magyar civil-nonprofit szektort a nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatások alapvetően egy rekreációs-, sport- és kulturális szervezetek által dominált szektorként jellemezték. Ezen jelentősége ellenére a hazai kulturális civil-nonprofit alszektorról átfogó statisztikai és kutatási elemzés alig jelent meg, mivel mindezidáig a tanulmányok inkább részterületek feltárására vonatkoztak. Mindezekből következően tanulmányunkban összefoglaljuk és kritikailag vizsgáljuk azokat a statisztikai és kutatási elemzéseket, amelyek a hazai kulturális alszektorról 1997 és 2020 között napvilágot láttak. Másrészt a 2010 és 2021 közötti nonprofit statisztikai adatok másodelemzése alapján feltárjuk azokat a strukturális változásokat, amelyek a kulturális civil-nonprofit alszektorban végbementek, különös tekintettel a pandémia időszakára. Harmadrészt – pótolva a meglévő hiátust – hosszútávú idősoron mutatjuk be az önkéntesség jellemzőit és gazdasági jelentőségét a kulturális civil-nonprofit alszektorban. A szakirodalmi és statisztikai adatok elemzésével részletesen igazolni tudtuk, hogy történeti előzményeik, szervezeti formáik, tevékenységi csoportjaik, közösségi funkcióik, önkéntességre alapozott működéseik, valamint a kultúra-közvetítésében betöltött társadalmi szerepeik miatt a kulturális civil-nonprofit szervezetek a \"legcivilebb\" alszektort jelenítik meg. Ugyanakkor arra is rámutattunk, hogy ezen erős civil jelleg mögött az elmúlt harminc évben számottevő strukturális változások mentek végbe a domináns jogi szervezeti forma, a tevékenységi csoportok és a településtípusok vonatkozásában, amelyek árnyalják az alszektorról általánosan kialakult képet. Eredményeink alapján azt is feltártuk, hogy a kulturális civil-nonprofit szervezetek önkéntesei által teljesített munkaórák értéke a második legnagyobb gazdasági erőt képviseli a magyar civil-nonprofit szektorban, pótolva ezzel az alszektor bevételek és a foglalkoztatás terén megmutatkozó gyengeségeit. A COVID-19 járvány két évére vonatkozó elemzésünk három nem várt eredményt hozott: egyrészt a kulturális civil-nonprofit szervezetek száma a pandémia alatt nem csökkent, hanem inkább szinten tartás volt jellemző, ami az egyesület alapításoknak és a községi illetőségű szervezeteknek volt köszönhető. 2021-ben a kulturális civil-nonprofit szervezetek 85 százaléka vallott arról, hogy foglalkoztatott önkéntest (a korábbi 57 százalékos átlaghoz képest). A pandémia alatt megnőtt az alkalmi (epizodikus), de kiugróvá vált a jogviszonnyal rendelkező önkéntesek foglalkoztatása.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"81 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114656283","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2021.2.110-124
Eliza Bodor-Eranus, Ákos Bocskor, Z. Szvetelszky, Károly Takács, Eszter Vit, Flóra Samu, Júlia Galántai, Judit Pétervári
{"title":"Professzionalizálódó fesztivál önkéntesség egy kapcsolathálózati kutatás tükrében : Esettanulmány","authors":"Eliza Bodor-Eranus, Ákos Bocskor, Z. Szvetelszky, Károly Takács, Eszter Vit, Flóra Samu, Júlia Galántai, Judit Pétervári","doi":"10.53585/onkszem.2021.2.110-124","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.2.110-124","url":null,"abstract":"A hazai fesztivál önkéntes szervezeten belül kialakult három szintű hierarchia (önkéntesek, mentorok, koordinátorok) jól tükrözi a szervezeti működés professzionalizálódását. A középvezetői szintet képviselő mentori pozíció egyedülálló tanulási lehetőséget jelent az önkéntes programba jelentkező fiatalok számára. A mentorok 20-30 önkéntesből álló csoport munkájáért felelnek a fesztivál ideje alatt, lehetővé téve olyan - a munkaerőpiacon is jól hasznosítható - készségek elsajátítását, mint például a csapatmunka szervezése és számonkérése, a csoportos és csoportközti kommunikáció, továbbá a feladat-, illetve humánerőforrás koordinációja. Az esettanulmány alapját képező kutatás a Sziget Fesztivál ideje alatt kapcsolathálózati módszerekkel vizsgálta a fesztivál önkéntesek mentori szintjét 2018-ban. A kapcsolathálózati elemzés elsődleges értéke abban van, hogy rámutat a klasszikus feladat- és az érzelmi vezető funkcióinak az önkéntesek közösségében való megjelenésére, amelyek ismeretében sikeresebb és eredményesebb vezetői döntések alakíthatók ki.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"188 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124166158","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2023.2.78-99
Botond Dániel, Johanna-Krisztina Sütő
{"title":"Egy innovatív keresztény ifjúsági szervezet önkéntes programjának elemzése: tapasztalatok és javaslatok","authors":"Botond Dániel, Johanna-Krisztina Sütő","doi":"10.53585/onkszem.2023.2.78-99","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2023.2.78-99","url":null,"abstract":"A kolozsvári Pulzus Platform Egyesület egy viszonylag új, ugyanakkor mély gyökerekkel, erős hagyományokkal rendelkező, vallásos ifjúsági szervezet. 2021-ben, az online nyilvánosságban megjelenve, azonnal kitűnt professzionális arculatával és kommunikációjával, erős identitásával és letisztult küldetésével. Az egyesület innovatív módon kívánja megvalósítani a fiatalok evangelizálását, közösségi és lelki programok (táborok, közösségi alkalmak, pódiumbeszélgetések, női hétvégék, szabadtéri tevékenységek, zenei események) szervezésén keresztül. Az önkénteseknek nagyon fontos szerepe van a szervezet életében, hiszen a szerteágazó tevékenység-repertoár nagy emberierőforrásigénnyel társul. A 2022 tavaszán megvalósított kutatásunk célja az volt, hogy részletesen megvizsgáljuk a szervezet önkéntes programját a toborzástól és kiválasztástól kezdve, az önkéntes bevezetésén, foglalkoztatásán, képzésén át az önkéntesség lezárásának formáiig. Továbbá szerettük volna feltárni az önkéntesek motiválására és megtartására irányuló erőfeszítéseket, valamint bemutatni az önkéntes-koordinátori és -mentori feladatokat. Mindezek érdekében 2022 tavaszán előbb dokumentumelemzést végeztünk, majd félig strukturált interjúkat készítettünk a szervezet három munkatársával és tizenkét önkéntesével. Tapasztalataink szerint a Pulzus Platform Egyesület sikeres önkéntes programot működtet, melynek kulcsa a saját ifjúsági közösségükből és rendezvényeik résztvevői közül történő belső toborzás és az aktív odafigyelés ezen önkéntesekre. A professzionális önkéntes program elemei csak részben találhatók meg a szervezetnél. A hiányzó elemek pótlása, bevezetése és a rendszeres önkéntesek számának növelése jelenti az önkéntes program fejlesztésének fő lehetőségeit, a legnagyobb kihívást pedig a generációváltásra való felkészülés.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127544723","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2022.2.3-24
Csaba Bakó
{"title":"A Covid-19-járvány rövid és hosszútávú hatásai a nonprofit szektorra és az önkéntességre","authors":"Csaba Bakó","doi":"10.53585/onkszem.2022.2.3-24","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.2.3-24","url":null,"abstract":"A SIMPACT Közhasznú Nonprofit Kft. 2020 tavaszán, az első lezárások kezdete után pár héttel, a Covid járvány nonprofit szervezetekre gyakorolt rövid távú hatásainak és a várakozásoknak a felmérésére kérdőíves kutatást kezdeményezett. Ez volt az első széles körű (218 kitöltő) és részletes felmérés e témában, a feltárt helyzetképet és kapcsolódó javaslatokat számos fórumon bemutattuk. A kutatás eredményeiből jól látszott a nonprofit szférában eluralkodó kezdeti sokk: a nonprofit szervezetek kétharmada számított mély, hosszan elhúzódó válságra, a társadalmi hatás jelentős csökkenésére. A szervezetek háromnegyede kényszerült egyes programjainak, projektjeinek felfüggesztésére, sőt, egyharmaduk tevékenysége teljesen leállt tavasszal. Szinte minden második szervezetnek az önkéntesek bevonása is problémát okozott. A 2021-es kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a borúlátó várakozások az egyéves időszakban milyen mértékben teljesültek be, illetve a nonprofit szervezetek számára milyen, a jövőben is alkalmazható tanulságok vonhatóak le. A 2020-as kezdeti sokk után, a félelmekkel ellentétben, a 2021-es év sokak számára a vártnál könnyebben alakult, sőt vannak olyan szervezetek, ahol jelentős növekedést is tapasztaltak. 2021 tehát a várakozásokhoz képest jobban alakult, viszont a szektor számára összességében nehéz év volt. A kutatás során négy külső, és öt belső tényezőcsoportot azonosítottunk, melyek jelentős hatással voltak arra, hogy valaki vesztesként vagy inkább nyertesként vészelte át a nehézségeket. A COVID-időszak az önkéntesek alkalmazása szempontjából is komoly kihívásokat eredményezett.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127846479","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2022.2.44-69
Anna Mária Bartal, J. Lukács
{"title":"„Kirendelődtem” : Az orvos- és egészségtudományi hallgatók részvétele a Covid-19-járvány elleni küzdelemben","authors":"Anna Mária Bartal, J. Lukács","doi":"10.53585/onkszem.2022.2.44-69","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.2.44-69","url":null,"abstract":"A COVID-19-járvány elleni védekezés világszerte jelentősen túlterhelte az egészségügyi rendszereket. Magyarországon az egészségügyi kormányzat - az önkéntesség és a kötelező kirendelés kombinációjával - példa nélküli, kétszintű megoldást alkalmazott az orvos- és egészségtudományi hallgatók járvány elleni küzdelemben való bevonására. Tanulmányunk fő célja a hazai orvos- és egészségtudományi hallgatók kötelező részvételének, a kirendeléseknek a vizsgálata (aktivitás, felkészítés, biztonság, tevékenységi területek), valamint az azzal kapcsolatos tapasztalatoknak az összegzése. Emellett leírjuk a kirendelési folyamat látens tényezőit és hatását a képzési folyamatra. Online kérdőíves felmérésünk válaszadói (N=408), valamint interjúalanyaink (N=13) olyan általános orvos, fogorvos és gyógyszerész, valamint egészségtudományi szakos hallgatók közül kerültek ki, aki legalább egy kirendelésen részt vettek. A kirendelés tapasztalatait a hallgatók évfolyama, valamint a kirendelés tevékenységi területe egyaránt differenciálta. A hallgatók visszajelzéseiben egyrészről szervezési problémák, információs aszimmetria, másrészről a tapasztalatszerzés, szakmai fejlődés rajzolódtak ki, mint a kirendelések jellemzői.Elemzésünk alapján a kirendelés, mint rendszer tanulóképes volt, de folyamatot végigkísérte a többszintű információs deficit. Az orvos- és egészségtudományi hallgatók értékes erőforrást jelentenek a járvány elleni védekezésben, ugyanakkor a kirendelés alatti tapasztalataik rávilágítanak a szakmai felkészítés és a pszichés támogatás súlyponti szerepére, valamint az önkéntes gyakorlatszerzés ösztönzésére.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126976899","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2022.1.3-22
László Dorner, Georgina Csordás
{"title":"Önkéntes véradás Magyarországon a Covid-19 világjárvány idején : A szociodemográfiai háttér, a proszocialitás és az észlelt akadályok összefüggéseinek feltáró vizsgálata","authors":"László Dorner, Georgina Csordás","doi":"10.53585/onkszem.2022.1.3-22","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.1.3-22","url":null,"abstract":"Az önkéntes véradás egy olyan proszociális magatartásforma, mely minden ország egészségügyi rendszerének alapkövét jelenti. Tanulmányunk célja annak bemutatása, milyen értelemben tekinthető önkéntességnek a véradás, valamint megvizsgálni a szociodemográfiai tényezők, a véradók általános proszociális aktivitása, a COVID járvány kapcsán észlelt akadályok és a betegségben való konkrét érintettség, valamint a pandémia alatti véradás gyakoriságának összefüggéseit. Továbbá célunk volt a motivációs háttérváltozók (morális felháborodás és vonakodó altruizmus) mérésére szolgáló skálák pszichometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán, valamint azok proszociális aktivitással való összefüggéseinek feltárása is. Kutatásunk egy demográfiai (17 megye), életkori (18-68 év között, M = 43,51; SD = 11,98), valamint a véradások száma szempontjából egyaránt heterogén mintán (N=219) zajlott, online és papír alapú önkitöltő kérdőíves adatfelvétellel. Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a véradók jelentős része a donáción kívül is folytat karitatív tevékenységet, főként a pénzadományozás, valamint az önkéntes aktivitások gyakorisága emelkedik ki. A COVID alatti véradások száma negatív összefüggést mutat az attól való félelemmel, hogy a véradás helyszínén megfertőződik a vírussal, az azzal való egyetértéssel, hogy a pandémia alatti bezártság akadályt jelent a véradásban, valamint, kevés tudásunk van még a vírusról ahhoz, hogy biztonságosnak érezze a véradást. A közepes súlyosságú COVID érintettség jelentősen csökkentette a véradás gyakoriságát az enyhébb tünetekkel átesett személyekhez képest. Arra is rámutattunk, hogy a Morális Felháborodás és Vonakodó Altruizmus Skálák hazai véradó mintán történő alkalmazása ígéretes, előbbi a véradók többségénél magas, utóbbi közepes erősségű motivációs változóként azonosítható a skálákon kapott pontszámok alapján. Eredményeink alapján indokoltnak tartjuk más önkéntes mintákon is megvizsgálni ezen mérőeszközök validitását. A két konstruktum nem mutat összefüggést sem az eddigi összes, sem a COVID alatti véradások számával. Ezen összefüggések okainak feltárására további vizsgálatokat tervezünk a jövőben.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"104 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124040062","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2022.4.130-134
Ildikó Laki
{"title":"Az önkéntesség mint társadalmi és közösségi befogadás az időskorúaknál : Egy finn vizsgálat tanulságai","authors":"Ildikó Laki","doi":"10.53585/onkszem.2022.4.130-134","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.4.130-134","url":null,"abstract":"Utta Tiittanen – Riitta Turjamaa (2022): Social inclusion and communality of volunteering: A focus group study of older people’s experiences. Int. J.Environ. Res. Public Health, 19(9). 5141. pp. 1-10.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115126915","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2023.2.100-115
Katalin Pallay
{"title":"Az önkéntesség fejlődése Ukrajnában és Kárpátalján két esettanulmány alapján","authors":"Katalin Pallay","doi":"10.53585/onkszem.2023.2.100-115","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2023.2.100-115","url":null,"abstract":"Az utóbbi időben Ukrajnában jelentős fejlődésnek indult az önkéntes mozgalom. Az ukrajnai önkéntesség megerősödését erőteljesen előmozdította a 2022 februárjában kezdődő orosz invázió és az ezzel járó társadalmi problémák súlyosbodása. Ebben a helyzetben az önkéntesség és az önkéntesek szerepe rendkívül fontos szerepet kapott. Jelen tanulmány az ukrajnai önkéntesség terén bekövetkező főbb változásokat ismerteti, majd a kárpátaljai önkéntesség fejlődésére fókuszál. Kárpátaljára a rendszerváltást követő években kezdett jellemzővé válni a civil aktivitás. Napjainkban már ebben a régióban is az önkéntes munkavégzés számos formájával találkozhatunk: egyéni civil önszerveződéstől kezdve egyházi szervezeteken át egészen nagy nemzetközi egyesületekig. Jelen írás – az ukrán civil társadalom és az önkéntesség fejlődésének ismertetése után – három különböző kárpátaljai önkéntes tevékenységet végző szervezet működését ismerteti. Az esettanulmány a Kárpátalján tevékenykedő Kelet-Európai Misszió, a Kárpátaljai \"Elfelejtett\" GYErmekek Segítése (KEGYES) szervezetek önkéntes munkáját mutatja be.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"9 Suppl 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115287448","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2021.1.56-68
Hajnalka Fényes
{"title":"Az elmúlt tíz év kutatási eredményei a felsőoktatási hallgatók önkéntességéről","authors":"Hajnalka Fényes","doi":"10.53585/onkszem.2021.1.56-68","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.1.56-68","url":null,"abstract":"CHERD-Hungary kutatóközpont 2010 óta követi nyomon a felsőoktatási hallgatók önkéntességét és önkéntes csoporttagságait a történelmi, partiumi régióban (Kelet-Magyarország, Erdély partiumi része, Kárpátalja). A minta 2019-ben tovább bővült néhány felvidéki és vajdasági intézménnyel is. Az 1500-3000 fős minták legalább fele magyarországi diák volt. Tanulmányunkban az elmúlt tíz év kutatási eredményeit mutatjuk be az első Nemzeti Önkéntes Stratégiára (2012-2020) is reflektálva. A 2019-ben mért magyarországi eredmények már tükrözik a középiskolákban bevezetett Iskolai Közösségi Szolgálat hatását is, mivel a felsőoktatásban 2016 után jelent meg az első olyan évfolyam, akik már részt vettek a programban. A tanulmány bevezető részében a felsőoktatási hallgatók önkéntességének trendjeiről lesz szó 2010 és 2019 között, majd kitérünk az önkéntesség definíciós kérdéseire. Itt két kritériumra reflektálunk: a kötelező/nem kötelező és a mások és/vagy önmaga számára hasznos dilemmákra, ez utóbbi kapcsán szó lesz az önkéntesség motivációinak változásáról is a fiatalok körében. Ezután a formális és informális önkéntességről, valamint az önkéntesség és az önkéntes csoporttagságok kapcsolatáról lesz szó az egyetemisták körében. Majd pedig többváltozós modelljeink eredményeit mutatjuk be, hogy milyen háttérváltozók hatnak az önkéntességre és annak motivációira. Külön részben esik szó a mintáinkban szereplő, környező országok közti különbségekről és az önkéntes turizmusról. Végül arról írunk, mit tehetnek a felsőoktatási intézmények az önkéntesség elősegítésére, és javaslatokat fogalmazunk meg az oktatáspolitika számára.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129608030","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}