Önkéntes Szemle最新文献

{"title":"A társadalmi hatásmérésről : A civil-nonprofit szervezetek körében végzett hatásmérési projektek alapján","authors":"Csaba Bakó","doi":"10.53585/onkszem.2022.3.30-57","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.3.30-57","url":null,"abstract":"A társadalmi hatásmérés kialakulása az 1970-es évekre nyúlik vissza. Az Amerikai Egyesült Államokban eleinte a nagy jelentőségű projektek elsődlegesen a népességre, foglalkoztatásra és a lakhatásra gyakorolt hatásait igyekeztek feltérképezni. A következő évtizedekben már egyre bővült a figyelembe vett hatások száma és időtávja és a hatásmérést használó szervezeti kör is. Az angolszász országokban mára a civil-nonprofit szervezetek széles köre számára ismertek a hatásmérési módszerek, és a donorok számára is kiemelt szemponttá vált a támogatott szervezetek eredményközpontú működése. Noha az elmúlt másfél évtizedben itthon is elérhetővé váltak a társadalmi hatásmérést bemutató alapvető irodalmak, de még nem beszélhetünk általánossá vált gyakorlatról. Tapasztalataink szerint a szervezetek egy része legfeljebb az elégedettséget figyeli, elenyésző azok száma, akik szisztematikusan és rendszeresen mérik és értékelik a rövid- és hosszabbtávú hatásukat. Bár a jelen tanulmány keretein belül nincs lehetőségem egy teljeskörű módszertani útmutató biztosítására, de fő célom az, hogy részletes és gyakorlatias áttekintést nyújtsak a társadalmi hatásmérés fogalmáról, céljairól, módszereiről, amelyeket a könnyebb érthetőséget elősegítve valós példákkal illusztrálok. Szándékom ezzel az, hogy jelentős segítséget adjak a szervezetek vezetőinek, hogy az alapvető módszertani elemek megismerése révén megalapozott döntést tudjanak hozni a hatásmérés alkalmazását érintő kérdésekben. A hatásmérés fontos eszköz lehet a szervezet szakmai eredményessége és forrásszerzési potenciálja növeléséhez is.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121374715","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az önkéntesség motivációs elméletei integratív keretben","authors":"László Dorner","doi":"10.53585/onkszem.2021.1.39-55","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.1.39-55","url":null,"abstract":"Az önkéntesség végzése mögötti motivációs rendszer azonosítása régóta a tudományos kutatások fókuszában áll. Jelen tanulmányunk célja, hogy az utóbbi évtizedek ez irányú kutatásainak főbb irányait összehasonlító keretben, integratív céllal bemutassa. Továbbá megvizsgálja azt, hogy a különböző szükségletek kielégítése hogyan függ össze az önkéntesség időtartamával, intenzitásával, az önkéntesség élményeinek feldolgozásával. Eredményeink szerint az önkéntesség végzése mögött meghúzódó motivációs struktúra megértését segíti, ha változatos szemléleti keretből vizsgálódunk. Ennek érdekében a kétirányútól (altruisztikus-énorientált, explicit-implicit, öndeterminációs elmélet) a multimotivációs (funkcionális szemlélet) elméletek felé haladva elemezzük, hogy az önkéntes tevékenységek és fogadó szervezetek sokszínűségének, a velük való megelégedettségnek, a munkavégzés eltérő intenzitásának és gyakoriságának egyaránt meghatározó szerepe van a motivációs struktúra egyéni változásaiban, és az arra irányuló döntésre, hogy az egyén meddig folytatja az önkéntes tevékenységet. A kurrens kutatások alapján úgy tűnik, hogy a legtöbb önkéntes vegyes motivációs bázist mutat (altruisztikus és énorientált), továbbá, hogy explicit és implicit, valamint extrinzik és intrinzik motívumok egyaránt szerepet játszanak a proszociális elkötelezettségben. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy az önkéntesség motivációs háttere nagy egyéni változatosságot mutat, idővel változhat. Mérése során a felszíni struktúrák nagy mintákon történő vizsgálatára alkalmas kérdőíves módszertant érdemes a mélyebb struktúrák azonosítását is lehetővé tevő kvalitatív módszertannal kiegészítenünk.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"77 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127369986","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Fiatal és érett felnőtt önkéntesek motivációi és személyiségvonásai : Egy pilot kutatás eredményei","authors":"Dóra Gazsó, László Dorner, Georgina Csordás","doi":"10.53585/onkszem.2022.1.63-91","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.1.63-91","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az önkéntes motivációk és a személyiségvonások közötti összefüggéseket fiatal és érett felnőtt önkénteseknél. A korábbi kutatásokban leginkább a vonáselméleti megközelítésen alapuló kérdőívekkel mérték fel az önkéntesek személyiségvonásait (pl. John 1990; Habashi et al. 2016; Ackermann 2019). Kutatásunk újszerűségét az adja, hogy az önkéntesek személyiségében külön mérjük az öröklött temperamentum- és a szerzett karaktervonásokat, és ezek összefüggéseit az önkéntes motivációkkal. Az adatfelvétel online zajlott, hólabda módszerrel, így a kutatás nem reprezentatív. A személyiségvonások vizsgálatára a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív 55 tételes változatát; az önkéntes motiváció mérésére a Volunteer Functions Inventory (VFI) kérdőív magyarra lefordított változatát használtuk. Eredményeink alapján a szerzett karaktervonásoknak (önirányítottság, együttműködési készség) nagyobb szerepe lehet az önkéntes munka kapcsán, mint az öröklött temperamentumvonásoknak, melyek közül az érett felnőtteknél az alacsony ártalomkerülés volt kiemelkedő. McLennan és Birch (2008) eredményeit alátámasztva az önkéntes motivációk eltérő mintázatot mutatnak fiatal és érett felnőttkorban: a fiatal felnőtt önkéntesekre jellemzőbbek voltak az én-orientált motivációk (karrier, megértés, társas, növekedés, énvédelem). Az egyes személyiségvonások fiatal és érett felnőttkorban más és más önkéntes motivációkkal kapcsolódnak össze: például a jutalomfüggőség fiatal felnőtt önkénteseknél az interperszonális kapcsolatok kialakítását, és a közösségben létet; míg érett felnőtt önkénteseknél a másokon való segítést, az értékek fenntartását és átadását indukálhatja. Kutatásunkkal rávilágítunk, hogy érdemes együttesen vizsgálni a személyiségvonásokat és az önkéntes motivációkat, és azok összefüggéseiből következtetni arra, hogy milyen tevékenység lenne az önkéntesek számára kielégítő. Tanulmányunk kismintás pilot vizsgálatként a későbbiekben jó kiindulási pontként szolgálhat további önkéntes kutatások elvégzéséhez.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"580 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132363738","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Változásban: az önkéntesség értékei","authors":"Hajnalka Fényes","doi":"10.53585/onkszem.2021.4.132-139","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.4.132-139","url":null,"abstract":"Paul Dekker, Loek Halman (eds.): The Values of volunteering. Cross-cultural perspectives. Kluver Academic/Plenum Publishers, New York, Boston, Dordrecht, London, Moscow 2003","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"62 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132234934","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az ausztrál önkéntesség kutatások eredményei az elmúlt húsz évben","authors":"Éva Perpék","doi":"10.53585/onkszem.2022.3.123-130","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.3.123-130","url":null,"abstract":"Kragt és Holtrop aláhúzzák, hogy számos ausztrál önkéntesség kutatás leíró jellegű vagy elméletileg kevéssé megalapozott, tehát véleményük szerint van hova fejlődni elméleti és módszertani rigorózusság tekintetében. (Kragt, Darje – Holtrop, Djurre (2019). Volunteering research in Australia: A narrative review. Australian Journal of Psychology, 71(4), pp. 342-360.)","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"03 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132974230","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Lehet-e hatása a vállalati önkéntességnek a vállalati versenyképességre? : Gondolatok a témáról elméleti megközelítésben","authors":"Adrienn Reisinger","doi":"10.53585/onkszem.2022.1.45-62","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.1.45-62","url":null,"abstract":"A vállalati önkéntesség a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) egyik tevékenységtípusának tekinthető. Az elmúlt években, évtizedekben számos kutatás vizsgálta főként nemzetközi viszonylatban a CSR társadalmi, gazdasági hatásait, köztük azt is, hogy lehet-e a CSR aktivitásnak akár pénzügyi hatása a vállalatra, ezáltal akár a versenyképességre is. Az utóbbi években az érdeklődés középpontjába került szintén főként külföldön, hogy a CSR egyik elemének a vállalati önkéntességnek milyen hatása lehet a vállalati működésre. A tanulmány arra keresi a választ elméleti megközelítésben, hogy a vállalati önkéntességnek is lehet-e hatása a vállalati versenyképességre? A tanulmány a CSR versenyképességre gyakorolt hatásaiból indul ki és ez alapján közelíti meg a vállalati önkéntesség és a versenyképesség témát. A tanulmány hazai és nemzetközi szakirodalmak és néhány hazai kutatás alapján vizsgálja a kérdést, illetve mindez kiegészül a szerző saját korábbi tapasztalatai alapján megfogalmazott gondolatokkal. A tanulmány egyik fő megállapítása, hogy az eddigi gyakorlatok alapján a vállalati önkéntesség jellemzően a nagyvállalatokra jellemző, bár még körükben is alacsony a valóban aktívak száma és kevésbé jellemző az önkéntesség hatásainak vizsgálata is. Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy bár az elmélet alapján megragadható a vállalati önkéntesség és vállalati versenyképesség kapcsolatának témája, a gyakorlatban ehhez szükség lenne a tevékenység mélyebb értékelésére, a vállalati működésben való jobb pozicionálására. A téma rendkívül összetett, hiszen a vállalatok nagyon különbözőek, így általánosságok megfogalmazására a tanulmány nem törekszik, arra viszont igen, hogy rámutasson jelenségekre, összefüggésekre a témával kapcsolatban, amely segítség lehet mind a téma kutatóinak, mind vállalati szakembereknek.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"32 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132110272","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A szabadidő-felhasználás és az önkéntesség kapcsolatának vizsgálata a magyarországi fiatalok körében","authors":"Veronika Bocsi, Hajnalka Fényes, V. Markos","doi":"10.53585/onkszem.2023.1.25-56","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2023.1.25-56","url":null,"abstract":"A nemzetközi szakirodalom a szabadidőeltöltés és az önkéntesség összekapcsolása során leginkább elméleti és definíciós problémákat tár fel, de nem vizsgálja a fiatalok szabadidőeltöltési típusainak összefüggéseit az önkéntesség esélyével. Alapvetésünk, hogy az önkéntesség és a szabadidő az életmód összekapcsolódó szeletei, még ha ennek irányáról a kutatói vélemények el is térnek. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, milyen tényezők alakítják a fiatalok önkéntességét, és ebben a rendszerben a szabadidőeltöltésnek mi a szerepe. Tanulmányunkban az önkéntesség esélyére ható tényezőket tárjuk fel a magyarországi fiatalok körében, különös tekintettel a szabadidőeltöltési formák hatására. Empirikus elemzésünk alapja a Magyar Ifjúság Kutatás 2020, mely a 15-29 éves korcsoportot reprezentálja egy 2000 fős valószínűségi mintán. Elsőként feltáró faktorelemzéssel szabadidőeltöltési típusokat határoltunk körül, majd az önkéntesség esélyét magyarázó regressziós modellünkbe a szakirodalomban előforduló standard magyarázó tényezők mellé beemeltük a kapott szabadidős faktorokat. A \"kulturális mindenevők\" elméletével összhangban eredményeink szerint két \"mindenevő\" faktor azonosítható, amelynek hangsúlyai vagy a magaskultúrára, vagy a rekreációra helyeződnek, ám végletesen nem választják el a két dimenziót. Regressziós modellünk szerint nagyobb az önkéntesség esélye, ha a fiatal rendelkezik saját megtakarítással, ha az apa alap- vagy középfokú végzettségű, ha nő, illetve akkor, ha a \"szórakozásorientált mindenevő\" faktor magasabb értéket kap. Ez azt mutatja, hogy az önkéntesség és a szabadidőeltöltés nem egyértelműen komplementer jelenségek, illetve annak oka, hogy az önkéntesség esélyét éppen a rekreációs faktor növeli, az lehet, hogy napjaink fiataljainak önkéntes tevékenységét és a szórakozásorientált szabadidőeltöltést is elsősorban a társas-közösségi jelleg motiválja és jellemzi. Elemzésünk tanulsága, hogy a fiatal kohorszot megcélzó, önkéntességet elősegítő programok megtervezésekor a közösségi és rekreációs elemek kiemelkedően fontosak lehetnek.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115148249","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az intergenerációs tanulás az önkéntesség szolgálatában","authors":"László Varga","doi":"10.53585/onkszem.2021.3.3-20","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.3.3-20","url":null,"abstract":"A generációk közötti tanulás nem új fogalom az életünkben, hiszen minden korosztály régóta együtt és egymástól tanul. Ez a pedagógiai paradigma a tudás és a készségek több nemzedék közötti elsajátítására vonatkozik, egymás és a társadalom javára. Napjainkban, amikor az idősebb nemzedék egyre inkább elvesztve érzi jelentőségét, és a fiatalabb generáció is elkülönültnek érzi magát a kulturális gyökerektől és a hagyományos értékektől, többek között a pedagógus szakma felelőssége, hogy összehozza őket. Néhány kisgyermeknevelő lépéseket tesz a nem szomszédos generációk közötti kapcsolat elősegítésére, mindenki javára. A formális generációk közötti tanulási programok, a korai gyermekkori pedagógiai szolgáltatások, továbbá a családok idősebb generációi és a helyi idősgondozási intézmények közötti kapcsolatok inspiráló módon hozzák össze a fiatalokat és az időseket. Tanulmányunkban az intergenerációs tanulás mint régi-új fogalom és pedagógiai színtér szociokulturális perspektívájának bemutatására vállalkozunk, különös tekintettel a tanulás új tereire és dimenzióira, valamint a sajátélményű és a tapasztalati tanulás lehetőségeire. Az intergenerációs tanulás az egyik legnemesebb, legbölcsebb befektetés. Nagy kihívás tanítani a taníthatatlant...","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"85 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124798272","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Kihívás és/vagy lehetőség? – Szakirodalmi ajánlások az epizodikus önkéntesek toborzásához, foglalkoztatásához és megtartásához","authors":"Anna Mária Bartal","doi":"10.53585/onkszem.2023.1.130-148","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2023.1.130-148","url":null,"abstract":"A hazai önkéntes menedzsmenti tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az önkéntesség \"reflexív\" stílusa egyre szembetűnőbb. A magyar önkéntes szektorban – a statisztikai adatok bizonysága szerint – a rendszeres és folyamatos önkéntességhez képest mind nagyobb arányban találunk olyan önkénteseket, akik ad hoc, egy-egy alkalommal, évente egyszer-kétszer vagy pedig rövidebb időszakra, projektekre vonódnak be. Az olyan egyszeri, általában néhány órás tevékenységre, ami vagy egy egyszerű, vagy egy speciális feladat elvégzését jelenti és nem igényel különösebb képzést, a nemzetközi szakirodalomban az epizodikus önkéntesség kifejezést használják már közel harminc éve. Magyarországon az önkéntesség differenciált megközelítését lehetővé tevő epizodikus önkéntesség értelmezése, sem az önkéntes gyakorlatban, sem a szakirodalomban még nem nyert teret. Mindezekből következően módszertani jellegű írásunknak két célja van. Egyfelől a tanulmány első részében bemutatjuk az epizodikus önkéntesség jelentését és típusait azzal a céllal, hogy a hazai szakmai és tudományos közbeszédben is elterjedjen a fogalom használata és típusainak értelmezése. Másfelől az epizodikus önkénteseket (is) foglalkoztató szervezetek menedzsmenti munkájának fejlesztéséhez kapcsolódó nemzetközi, szakirodalmi ajánlásokat ismertetjük az önkéntesek toborzása, koordinálása, motiválása, elismerése és elégedettségének mérése terén. A tanulmány egyes megállapításait ajánljuk a hazai gyakorlati szakemberek és kutatók figyelmébe.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131322908","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az egyszeri önkéntes : Egy nemzetközi kutatás eredményei","authors":"Éva Perpék","doi":"10.53585/onkszem.2022.4.125-129","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.4.125-129","url":null,"abstract":"Compion, Sara – Meijs, Lucas – Cnaan, Ram A. – Krasnopolskaya, Irina – von Schnurbein, Georg – Abu-Rumman, Samir (2022). Repeat and non-returning volunteers: The promise of episodic events for volunteer recruitment and retention. Voluntas, 33, pp. 472–482. Tanulmányukban Compion és szerzőtársai a szakirodalom és a korábbi kutatási eredmények áttekintése után két hiányterületre mutatnak rá. Az egyik az, hogy eddig jellemzően nem végeztek kutatást arról, hogy mekkora arányban válnak az egy eseményre bevonódott epizodikus önkéntesek aktívabb önkéntesekké. A másik pedig az, hogy az ebbéli szándékok mennyiben valósulnak meg és válnak tetté, azaz az önkéntesség valóban realizálódik-e? Nem, vagy alig rendelkezünk továbbá adatokkal azokról, akik csak egy alkalom erejéig voltak önkéntesek. A szerzők ez utóbbi téma vizsgálatára fókuszáltak.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114395073","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}