Önkéntes véradás Magyarországon a Covid-19 világjárvány idején : A szociodemográfiai háttér, a proszocialitás és az észlelt akadályok összefüggéseinek feltáró vizsgálata
{"title":"Önkéntes véradás Magyarországon a Covid-19 világjárvány idején : A szociodemográfiai háttér, a proszocialitás és az észlelt akadályok összefüggéseinek feltáró vizsgálata","authors":"László Dorner, Georgina Csordás","doi":"10.53585/onkszem.2022.1.3-22","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az önkéntes véradás egy olyan proszociális magatartásforma, mely minden ország egészségügyi rendszerének alapkövét jelenti. Tanulmányunk célja annak bemutatása, milyen értelemben tekinthető önkéntességnek a véradás, valamint megvizsgálni a szociodemográfiai tényezők, a véradók általános proszociális aktivitása, a COVID járvány kapcsán észlelt akadályok és a betegségben való konkrét érintettség, valamint a pandémia alatti véradás gyakoriságának összefüggéseit. Továbbá célunk volt a motivációs háttérváltozók (morális felháborodás és vonakodó altruizmus) mérésére szolgáló skálák pszichometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán, valamint azok proszociális aktivitással való összefüggéseinek feltárása is. Kutatásunk egy demográfiai (17 megye), életkori (18-68 év között, M = 43,51; SD = 11,98), valamint a véradások száma szempontjából egyaránt heterogén mintán (N=219) zajlott, online és papír alapú önkitöltő kérdőíves adatfelvétellel. Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a véradók jelentős része a donáción kívül is folytat karitatív tevékenységet, főként a pénzadományozás, valamint az önkéntes aktivitások gyakorisága emelkedik ki. A COVID alatti véradások száma negatív összefüggést mutat az attól való félelemmel, hogy a véradás helyszínén megfertőződik a vírussal, az azzal való egyetértéssel, hogy a pandémia alatti bezártság akadályt jelent a véradásban, valamint, kevés tudásunk van még a vírusról ahhoz, hogy biztonságosnak érezze a véradást. A közepes súlyosságú COVID érintettség jelentősen csökkentette a véradás gyakoriságát az enyhébb tünetekkel átesett személyekhez képest. Arra is rámutattunk, hogy a Morális Felháborodás és Vonakodó Altruizmus Skálák hazai véradó mintán történő alkalmazása ígéretes, előbbi a véradók többségénél magas, utóbbi közepes erősségű motivációs változóként azonosítható a skálákon kapott pontszámok alapján. Eredményeink alapján indokoltnak tartjuk más önkéntes mintákon is megvizsgálni ezen mérőeszközök validitását. A két konstruktum nem mutat összefüggést sem az eddigi összes, sem a COVID alatti véradások számával. Ezen összefüggések okainak feltárására további vizsgálatokat tervezünk a jövőben.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"104 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Önkéntes Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.1.3-22","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Az önkéntes véradás egy olyan proszociális magatartásforma, mely minden ország egészségügyi rendszerének alapkövét jelenti. Tanulmányunk célja annak bemutatása, milyen értelemben tekinthető önkéntességnek a véradás, valamint megvizsgálni a szociodemográfiai tényezők, a véradók általános proszociális aktivitása, a COVID járvány kapcsán észlelt akadályok és a betegségben való konkrét érintettség, valamint a pandémia alatti véradás gyakoriságának összefüggéseit. Továbbá célunk volt a motivációs háttérváltozók (morális felháborodás és vonakodó altruizmus) mérésére szolgáló skálák pszichometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán, valamint azok proszociális aktivitással való összefüggéseinek feltárása is. Kutatásunk egy demográfiai (17 megye), életkori (18-68 év között, M = 43,51; SD = 11,98), valamint a véradások száma szempontjából egyaránt heterogén mintán (N=219) zajlott, online és papír alapú önkitöltő kérdőíves adatfelvétellel. Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a véradók jelentős része a donáción kívül is folytat karitatív tevékenységet, főként a pénzadományozás, valamint az önkéntes aktivitások gyakorisága emelkedik ki. A COVID alatti véradások száma negatív összefüggést mutat az attól való félelemmel, hogy a véradás helyszínén megfertőződik a vírussal, az azzal való egyetértéssel, hogy a pandémia alatti bezártság akadályt jelent a véradásban, valamint, kevés tudásunk van még a vírusról ahhoz, hogy biztonságosnak érezze a véradást. A közepes súlyosságú COVID érintettség jelentősen csökkentette a véradás gyakoriságát az enyhébb tünetekkel átesett személyekhez képest. Arra is rámutattunk, hogy a Morális Felháborodás és Vonakodó Altruizmus Skálák hazai véradó mintán történő alkalmazása ígéretes, előbbi a véradók többségénél magas, utóbbi közepes erősségű motivációs változóként azonosítható a skálákon kapott pontszámok alapján. Eredményeink alapján indokoltnak tartjuk más önkéntes mintákon is megvizsgálni ezen mérőeszközök validitását. A két konstruktum nem mutat összefüggést sem az eddigi összes, sem a COVID alatti véradások számával. Ezen összefüggések okainak feltárására további vizsgálatokat tervezünk a jövőben.