A magyar kulturális civil-nonprofit szervezetek és az önkéntesség jellemzői a szakirodalmi elemzések és a statisztikák (2010–2021) alapján

Abstract

A rendszerváltás után újjászülető magyar civil-nonprofit szektort a nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatások alapvetően egy rekreációs-, sport- és kulturális szervezetek által dominált szektorként jellemezték. Ezen jelentősége ellenére a hazai kulturális civil-nonprofit alszektorról átfogó statisztikai és kutatási elemzés alig jelent meg, mivel mindezidáig a tanulmányok inkább részterületek feltárására vonatkoztak. Mindezekből következően tanulmányunkban összefoglaljuk és kritikailag vizsgáljuk azokat a statisztikai és kutatási elemzéseket, amelyek a hazai kulturális alszektorról 1997 és 2020 között napvilágot láttak. Másrészt a 2010 és 2021 közötti nonprofit statisztikai adatok másodelemzése alapján feltárjuk azokat a strukturális változásokat, amelyek a kulturális civil-nonprofit alszektorban végbementek, különös tekintettel a pandémia időszakára. Harmadrészt – pótolva a meglévő hiátust – hosszútávú idősoron mutatjuk be az önkéntesség jellemzőit és gazdasági jelentőségét a kulturális civil-nonprofit alszektorban. A szakirodalmi és statisztikai adatok elemzésével részletesen igazolni tudtuk, hogy történeti előzményeik, szervezeti formáik, tevékenységi csoportjaik, közösségi funkcióik, önkéntességre alapozott működéseik, valamint a kultúra-közvetítésében betöltött társadalmi szerepeik miatt a kulturális civil-nonprofit szervezetek a "legcivilebb" alszektort jelenítik meg. Ugyanakkor arra is rámutattunk, hogy ezen erős civil jelleg mögött az elmúlt harminc évben számottevő strukturális változások mentek végbe a domináns jogi szervezeti forma, a tevékenységi csoportok és a településtípusok vonatkozásában, amelyek árnyalják az alszektorról általánosan kialakult képet. Eredményeink alapján azt is feltártuk, hogy a kulturális civil-nonprofit szervezetek önkéntesei által teljesített munkaórák értéke a második legnagyobb gazdasági erőt képviseli a magyar civil-nonprofit szektorban, pótolva ezzel az alszektor bevételek és a foglalkoztatás terén megmutatkozó gyengeségeit. A COVID-19 járvány két évére vonatkozó elemzésünk három nem várt eredményt hozott: egyrészt a kulturális civil-nonprofit szervezetek száma a pandémia alatt nem csökkent, hanem inkább szinten tartás volt jellemző, ami az egyesület alapításoknak és a községi illetőségű szervezeteknek volt köszönhető. 2021-ben a kulturális civil-nonprofit szervezetek 85 százaléka vallott arról, hogy foglalkoztatott önkéntest (a korábbi 57 százalékos átlaghoz képest). A pandémia alatt megnőtt az alkalmi (epizodikus), de kiugróvá vált a jogviszonnyal rendelkező önkéntesek foglalkoztatása.