Acta Agraria Kaposváriensis最新文献

{"title":"Analysis of melatonin and serotonin from cherries: a review","authors":"V. eva, I. Jócsák, K. Lóki, G. Végvári","doi":"10.31914/aak.2261","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2261","url":null,"abstract":"The proper quantification of serotonin and melatonin in different foods is indispensable to evaluate the significance of their dietary intake on blood and plasma levels in humans. This review summarizes the issues regarding the measurements of these compounds from sour cherry and sweet cherry. Sample preparation and analytical methods are discussed, mainly focusing on the liquid chromatographic determination of these compounds, with special respect to their parallel determination in one run. \u0000Keywords: indoleamine derivatives, LC-MS, electrochemical detection, fluorometric detection","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128490167","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Mikotoxinok hatása az életminőségünkre","authors":"Melinda Kovács","doi":"10.31914/aak.2273","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2273","url":null,"abstract":"A közlemény az MTA Pécsi Területi Bizottsága (PAB) éves közgyűlésén (Pécs, 2018. február 22.) elhangzott tudományos előadás anyaga. Az élelmiszer eredetű megbetegedéseknek évente kb. 420 000 halálos áldozata van, a megbetegedések gazdasági hatása is jelentős, kb. 33 millió egészséges életév veszteséget (Disability-Adjusted Life Year, DALYs) okoz. A mikotoxinok a penészgombák szekunder anyagcsere termékei, természetes környezetszennyező anyagok, amelyeket ma még nem lehet kiiktatni az élelmiszerláncból. A közlemény adatokat mutat be takarmányok mikotoxin szennyezettségére vonatkozón, ismerteti a mikotoxinok élelmiszerbiztonsági kockázatát. Példákat szolgáltat európai országok lakosságának mikotoxin expozíciójára, vizeletmintákban biomarkerek mérése alapján. Kiemeli a multitoxikus hatások jelentőségét, az egyes mikotoxinok interakciójának bonyolultságát. A multitoxikus hatások, a módosított és kötött (maszkolt), valamint az ún. emerging mikotoxinok együttes szennyezése szükségessé teszi a folyamatos monitorozást és a határértékek időszaki felülvizsgálatát.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129450435","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Táblaszegélyek szerepének vizsgálata a kisemlősök művelt területekre történő terjedésében","authors":"Szilvia Bőti, Miklós Heltai, Mihály Márton","doi":"10.31914/aak.2257","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2257","url":null,"abstract":"Az agrárökoszisztémákban közönséges rágcsálók a globális kártevők egyik legfontosabb csoportját képezik. Ezek a kisemlősök az időszakos gradációk alkalmával jelentős károkat okozhatnak a mezőgazdasági, és az erdészeti területeken. A gradáció kialakulását segíthetik a mezőgazdasági táblákat övező szegélyterületek is. Vizsgálatunkkal arra kerestünk választ, hogy van-e kimutatható szerepe a különböző típusú szegélyeknek a kisemlősök aggregálódásában, valamint azok művelt területekre történő visszaterjedésében. A vizsgálati területek Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, Jászfényszaru külterületén helyezkednek el. A felmérések 2016. február 28-tól október 30-ig történtek. Az első vizsgálati területen a táblán belül a felmérések alkalmával nulla vagy legfeljebb egy-két kisemlős lyuk volt fellelhető. A szegélyen belül a térbeli mintázatot elsősorban a fás szárú vegetációval rendelkező szegélyek magasabb lyuksűrűsége jellemezte. A második mintaterületen a kisemlős lyuksűrűség felmérésenként eltérő képet mutatott a szegélyben és a táblában, melyet feltehetően a táplálékkészlet feldúsulása és a talajbolygatás befolyásolt. A kisemlősök élőhelyválasztását az első vizsgálati területen február végén a szegély kifejezett preferenciája és a táblán belüli sáv csoportok erős elkerülése jellemezte. A második vizsgálati területen augusztusban volt kimutatható a kisemlősök válogatása a sáv csoportok között, a szegélyt elkerülték, míg a tábla közepét preferálták. A szegély szerepe a kisemlősök mezőgazdasági táblára történő terjedésében az első vizsgálati területen nem nyert bizonyítást, míg a második vizsgálati területen az időszakosan eltérő eredmények nem zárták ki a szegélyek terjedésben betöltött szerepét. \u0000(Kulcsszavak: kisemlősök, terjedés, szegély, preferencia)","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131390022","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A pre- és probiotikumok használatának szabályozása az Európai Unióban és a világ más országaiban","authors":"Szandra Tóth","doi":"10.31914/aak.2278","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2278","url":null,"abstract":"Tizenhat éve születtek meg a szakemberek, az ipar és a fogyasztók számára a FAO/WHO által készített ajánlások és irányelvek a pre- és probiotikumokról (Pineiro és Ben Embarek, 2006). Mindemellett a fejlett országokban egyre nagyobb társadalmi hangsúlyt kap a tudatos táplálkozás, az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés. Továbbá a 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a Tudományos Operatív Bizottság betiltotta az antibiotikumok hozamfokozó céllal történő felhasználását a takarmányokban. A döntés hatására rohamos fejlődésnek indult az antibiotikum kiváltására szolgáló, egészségmegőrző, betegség megelőző hatással bíró készítmények kutatása az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt. A prebiotikus és probiotikus fogalommal való visszaélés elkerülésének érdekében pontos szabályozásra van szükség a termékek leírására vonatkozóan. Az (EU) 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben jelenik meg első alkalommal az új élelmiszer és az új élelmiszer-összetevő fogalma. Ez a rendelet az, amely első ízben foglalkozik a mikroorganizmusok, mint élelmiszeralkotók élelmiszerláncba kerülésével. A pre- és probiotikumok a szervezetre gyakorolt jótékony hatásuknak köszönhetően jelen vannak az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt, így a két terület szabályozása sok esetben összeolvad. Erre jó példa a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely egyaránt rendelkezik az élelmiszerellátásról, takarmányozásról, ezek biztonsági feltételeiről valamint humán és állategészségügyi aspektusokról. Az élelmiszerbiztonság a világ minden országában fontos tényező. Minden ország rendelkezik olyan hatósággal, amelynek feladata az ide vonatkozó szabályok megteremtése, betartatása, felülvizsgálata. Az EU-ban az EFSA által hozott rendeletek, az USA-ban a GRAS minősítés, Japánban a FOSHU kategóriára vonatkozó rendelkezések, míg Kanadában az élelmiszereket érintő biztonsági értékelési rendszer. Az International Scientific Association of Probiotics and Prebiotics (ISAPP) pedig egy olyan nemzetközi tudományos társaság, amely segít a pre- és probiotikumok használatára vonatkozó tudományos szakvélemények megalkotásában. Jelen áttekintés segít bepillantást nyerni az EU és más országok élelmiszer- és takarmányjogi szabályozásának rendszerébe és azok kialakulásába.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134340116","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Effect of polyunsaturated fatty acid supplementation on milk production – review on health effects and cow milk characteristics","authors":"Paul Joseph Mwau Mwangi, G. Bázár, T. Tóth","doi":"10.31914/AAK.2252","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/AAK.2252","url":null,"abstract":"The polyunsaturated fatty acids (PUFA) of the n-3 and n-6 group are important in the human body. It is therefore important that these fatty acids are consumed in the right amount and correct proportion so as to maintain a healthy physiological status in the body. Certain foods are naturally rich in these fatty acids, such as sea foods and some oilseeds. Fish and fish oils are rich in eicosapentanoic acid (EPA) and docosahexanoic acid (DHA) which are n-3 fatty acids, they play a crucial role in improving the physiological and health outcomes in conditions such as cardiovascular diseases, cancer, immune suppression and mental health. These fatty acids have also been shown to play beneficial role during pregnancy and lactation. Linolenic acid (LNA) which is abundant in oilseeds such linseed is a precursor of EPA and DHA in the human and therefore can be converted when need be, however the conversion is not very efficient and therefore cannot be used as a substitute. With the current deteriorating state of the global supply of fish and the high demand of energy causing diversion of resources to produce biofuels, the availability of these natural sources of n-3 and n-6 foods is growing ever scarce. Feeding of full-fat linseed and/or linseed oil has been shown to substantially increase the content of LNA in animal products such as meat, eggs and milk. On the other hand, fish oil supplementation in animal feeds also leads to a substantial increase in EPA and DHA to levels that can positive health effects to the public. Due to this potential to increase the amount of n-3 polyunsaturated fatty acids in animal products, it is seen as a simpler and cheaper way to deliver an increase in consumption to the wider public in a sustainable manner. This is due to the fact that products such as milk and eggs are more widely distributed and available in the market. Some challenges are of course present, such as negative effects due to the oxidative stability of polyunsaturated fatty acids which can have negative effects on rumen function and product organoleptic characteristics. To offset the problem of rumen biohydrogenation of PUFA, various methods of protecting the seed and fish oils have been devised, allowing for feeding even higher doses without impacting negatively on production and product quality. \u0000Keywords: PUFA, fatty acid profile, cow, organoleptic","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"61 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133257592","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Tebukonazol hatóanyag-tartalmú gombaölő szer és ólom-acetát együttes hatásának teratológiai vizsgálata házi-tyúk embriókban","authors":"Géza Szemerédy, É. Kormos, Gergő Somody, I. Buda, R. Szabó, J. Lehel, P. Budai","doi":"10.31914/aak.2271","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2271","url":null,"abstract":"Vizsgálatunk arra irányult, hogy a növényvédelemben széles körben alkalmazott tebukonazol hatóanyagú MYSTIC 250 EC gombaölő szer és egy környezetszennyező nehézfém, az ólom-acetát egyedi és együttes méreghatását tanulmányozzuk házityúk-embriókban. A toxikológiai vizsgálat során kísérleti anyagként 0,01%-os ólom-acetát oldatot, valamint a MYSTIC 250 EC (250 g/l tebukonazol) 0,1%-os, a forgalmazó által ajánlott emulzióját alkalmaztuk. A bemerítéses kezelést a keltetés megkezdése előtt, míg a tojások feldolgozását a várható kelés előtt 2 nappal, a keltetés 19. napján végeztük el. A kórbonctani vizsgálat során lemértük az embriók testtömegét, feljegyeztük az elhalások számát, továbbá rögzítettük a makroszkópos fejlődési rendellenességeket. Statisztikai értékelésnél az élő embriók testtömegeinek összehasonlításához egytényezős varianciaanalízist (One-way ANOVA), az elhalások és a fejlődési rendellenességek számának elemzéséhez Fischer-féle egzakt tesztet alkalmaztunk.  A vizsgálati anyagokkal elvégzett egyedi és együttes kezelések eredményeként a kezelt csoportokban az embriók testtömeg értékei szignifikánsan kisebbek voltak a kontroll csoporthoz viszonyítva. Az egyedi és együttes kezelések következtében jelentkező embrióletalitás - a fungiciddel egyedileg kezelt csoport kivételével - szignifikánsan emelkedett a kontroll csoporthoz képest. A fejlődési rendellenességek sporadikusan fordultak elő a kezelt csoportokban, teratogén hatás nem volt igazolható. Kísérletünkben felhasznált 0,01%-os ólom-acetát oldat és MYSTIC 250 EC fungicid 0,1%-os emulziójának egyedi méreghatása toxikus volt a tojásban fejlődő házityúk-embriókra nézve. A kísérleti anyagok együttes alkalmazása során az embriótoxikus dózisú ólom-acetát mellett a növényvédelmi gyakorlatban felhasznált MYSTIC 250 EC gombaölő szeres kezelés fokozta az embriótoxicitást, a toxikus interakció additív jellegű volt.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128767513","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Replacing fish meal with alternative protein sources in common carp’s feed","authors":"A. Adekoya, Maridell Porcadilla, D. Varga, B. Kucska","doi":"10.31914/AAK.2283","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/AAK.2283","url":null,"abstract":"The objective of this study was to investigate the effect of PL68 and soybean meal as alternative protein sources in the diet of common carp (Cyprinus carpio L.). The experiment lasted for four weeks. There was a significant difference (p<0.05) in the final weight and HSI between treatments. There were no significant differences for feed conversion ratio, specific growth rate, condition factor, and fillet weight between groups. The flesh color parameters, pH values and water losses (dripping loss, thawing loss, and cooking loss) did not show any significant differences between the three dietary treatments. In conclusion the result of this study showed that PL68 and soybean meal can partially replace fishmeal in common carp’s diet without any adverse effect on growth but further research is needed to evaluate the effect of different inclusion levels of PL68.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"112 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115990864","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Effect of ambient temperature and restricted feeding on the production of rabbit does and their kits","authors":"Z. Szendrő, Z. Papp, K. Kustos","doi":"10.31914/AAK.2272","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/AAK.2272","url":null,"abstract":"Thirty-six lactating New Zealand White rabbit does were divided into 6 groups according to ambient temperature and feed intake. The does were kept at 20 °C during pregnancy and at kindling, then they were put into climatic chambers at temperatures of 5, 15, 23 or 30 °C. One part of the does were fed ad libitum (5A, 15A, 23A and 30A), two other groups were housed at 15 °C, but they received the same amount of pellet as the does' intake at 23 °C or 30 °C (15/23R and 15/30R). The litter sizes were equalized to seven. The weight of does, milk production, feed intake and water intake were recorded daily. Heat stress reduced milk yield (148, 152, 150 and 106 g/day), feed intake (287, 279, 260 and 179 g/day) and water intake (497, 512, 526 and 428 g/day), but increased the water/feed ratio (1.73, 1.84, 2.02 and 2.39) in the groups of 5A, 15A, 23A and 30A, respectively. Body weight of does decreased at 23 °C and 30 °C by 5.6% and 8.5%, respectively, compared to 15 °C. Comparing the groups of rabbits kept at 23 °C and 30 °C fed ad libitum (23A and 30A) and the data obtained for groups of 15/23R and 15/30R it was observed that the milk yield decreased by 8.0% and 2.5%, water intake increased by 8.6 and 13.3%, and the feed/water ratio was higher by 0.18 and 0.18, respectively. The effect of heat stress was less significant on kits than on does. It can be concluded that the high ambient temperature mainly affected the milk production through the reduction of feed intake.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129300690","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Bab felhasználása a pontytakarmányozásban","authors":"Egri Helga Bosnyákné, Sándor Keszthelyi, D. Varga, Balázs Kucska","doi":"10.31914/AAK.2256","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/AAK.2256","url":null,"abstract":"Kísérletünk célja a babzsizsik (Acanthoscelides obtectus, Say 1831) által károsított bab (Phaseolus vulgaris) alkalmazási lehetőségének vizsgálata volt pelletált pontytápban. A károsított bab mellett nem károsított bab felhasználásával is készítettünk kísérleti tápot, kontrollként pedig egy kommersz pontytápot használtunk, amelynek fehérje és energiatartalmával megegyezőként állítottuk össze a kísérleti tápjainkat. Az előzetes eredmények alapján megállapítható, hogy a bab táplálóanyag tartalmát tekintve alkalmas pontytáp összetevő, azonban 70% körüli arányban alkalmazva rontja a halak teljesítményét. A halliszt részleges vagy teljes kiváltásában való felhasználásához a megfelelő mennyiség meghatározása további vizsgálatokat igényel. (Kulcsszavak: bab, ponty, etetés)","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"79 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126962624","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Mycotoxins in the food chain","authors":"M. Kovács","doi":"10.31914/AAK.2258","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/AAK.2258","url":null,"abstract":"- The paper is the written version of the scientific presentation given on the 17th meeting of the Alps-Adria Scientific Workshop (on 10 April of 2018 in Hnanice, Czech Republic). Mycotoxins are secondary metabolites of fungi, found all around the world as natural contaminants, still unavoidable in the human food chain. This review gives a summary of the occurrence of the most important mycotoxins in Europe, the predicted effect of climate change on their production and the problem of the co-occurrence of these toxins causing multitoxic effects. Experimental results of the research group confirm the complexity of interactions and the fact that interactive effects are hardly predictable. \u0000Keywords: mycotoxins, climate change, multi-toxic effects","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129820178","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}