Acta Agraria Kaposváriensis最新文献

{"title":"Rabies control in wildlife: the golden jackal (Canis aureus) requests for attention – a case study","authors":"P. Kemenszky, Ferenc Jánoska, G. Nagy, Á. Csivincsik","doi":"10.31914/AAK.2441","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/AAK.2441","url":null,"abstract":"In Hungary, the rabies control programme with oral bait immunisation of wild carnivores dates back to 1992. Since than, the rules of vaccine placement on bait density has not changed, in spite of drastic expansion of both the carnivore community and the wild boar population in Europe. Though, all these elements of the concerned ecosystem compete for the baits. This case study was based on the accidental finding of vaccine blisters in jackal stomachs during a large-scale investigation on jackals’ feeding ecology. The results showed 3.17% (0.57-10.87%) frequency of bait occurrence in jackal specimens harvested during the vaccination term. This finding contradicted previous reports on high bait uptake rate and rabies seroconversion in golden jackals. These results called the attention the need for paradigm shift in management of diseases maintained in a natural reservoir. In the authors’ opinion, for reassuring result, multidisciplinary research groups should re-evaluate disease control strategies time and again.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129112688","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Különböző sertéstípusok az orvostudományi kardiovaszkuláris kutatásokban (Irodalmi áttekintés)","authors":"Dénes Kőrösi, Rita Garamvölgyi, András Vorobcsuk, A. Szabó, Z. Petrasi","doi":"10.31914/AAK.2442","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/AAK.2442","url":null,"abstract":"A sertések régóta használt modellállatok a különböző kutatási tevékenységekben. Kifejezetten jól használhatók a kardiovaszkuláris betegségek vizsgálatában. A hagyományos húshibridek használatának azonban gátat szab nagy növekedési erélyük, amely miatt nem alkalmasak hosszú utánkövetési idejű vagy felnőtt szervezetben, krónikus betegségek modellezésére kialakított kutatási feladatokra. Ezekben az esetekben a törpe sertésfajták alkalmazása jelent megoldást a kutatók számára. A kisméretű fajták alkalmazásával nyert kutatási eredmények jól adaptálhatók, illetve extrapolálhatók a humán populáció hasonló betegségeinek megismerése és kezelése vonatkozásában azzal, hogy a kutatóknak törekedni kell ezen fajták biológiai sajátosságainak minél mélyebb megismerésére.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127244060","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A genom összerakás elmélete és alkalmazása a gímszarvas genom projektben","authors":"Ágnes Nóra Bana","doi":"10.31914/aak.2370","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2370","url":null,"abstract":"Az élőlények teljes örökítő anyagát a genomi DNS adja, amelynek leolvasása különböző szekvenálási módszerekkel történik. A kutatók régen erre a célra klón alapú módszereket használtak, azonban napjainkban az első, a második (új-generációs szekvenálás, next-generation sequencing, NGS) és a harmadik generációs szekvenálásokat részesítik előnyben. A legelterjedtebb, új generációs szekvenálással egy emlős teljes DNS-e néhány óra alatt leolvasható, ám a leolvasott szekvenciák, a readek, csupán néhány száz bázispárt tesznek ki. A readeket bioinformatikai programok segítségével illesztik össze, a teljes, eredeti DNS-nek megfelelően. Az összeilleszkedő readekből először contigok, vagyis összefüggő, kontinuus szekvenciák, a contigokból pedig hézagokat (gap) tartalmazó, hosszabb szekvenciavázak, scaffoldok hozhatók létre. A legjelentősebb haszonállatok rendelkeznek legalább scaffold szintű, online elérhető genom összerakásokkal (assembly). A legteljesebb genom assemblyk pszeudokromoszómákból állnak. Ideális esetben a pszeudokromoszómák a valós kromoszómák teljes dns szekveciáját jelentik. A pszeudokromoszómák létrehozásánál a scaffoldokat az élőlény genetikai markerekkel meghatározott fizikai géntérképéhez igazítják. A kettős referencia vezérelt illesztésnél a scaffoldokat egy közel rokon faj genomjával és az élőlény saját géntérképével is összevetik. Ez azt jelenti, hogy a genetikai térkép és a valós kromoszóma kolinearitási törvényét követve, valamint a rokon fajok génsorrendjei/géntérképei között tapasztalt szinténiák/egyezések segítségével a scaffoldokat sorba rendezik. Ezt az eljárást a teljesen újonnan készülő genomok esetén érdemes használni. Az elkészült referencia genomon a gének és más genomi struktúrák helyét, szerkezetét, funkcióját az annotációs folyamat jelöli ki. Az annotált referencia genomok sokrétűen használhatók az állattenyésztésben, a vadgazdálkodásban, a populáció genetikai felmérésekben, vagy a forenzikus vizsgálatokban vad és a természetvédelemben.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"68 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-07-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114670639","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az inulin szerepe és jelentősége a gazdasági haszonállatok takarmányozásában","authors":"Szandra Tóth, Melinda Kovács, H. Fébel","doi":"10.31914/aak.2372","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2372","url":null,"abstract":"Az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet antibiotikum használatot korlátozó előírásai fokozták a prevenciós megoldások iránti igényt az állati takarmányozásban. Az inulin pozitív étrendi hatásáról az 1900-as évek eleje óta vannak feljegyzések. Bár a mai irodalom sok esetben eltérő eredményt ad a cikória kivonat teljesítménynövelő képességéről, szervezetre gyakorolt hatása nem hagyható figyelmen kívül. Az inulin befolyásolja a bél mikrobiom összetételét. A fokozott mikrobiális emésztés hatására nő az illózsírsav koncentráció és csökken a pH a béltartalomban, ami gátolja a patogének elszaporodását az emésztőtraktusban. Hatással van a bél morfológiájára, a szervezet immunrendszerére, klinikai kémiai paramétereire. A mérhető változások függnek az inulin szerkezetétől, az állat fajától, életkorától, egészségügyi állapotától és táplálóanyag ellátottságától. Malacokon végzett megfigyelések bizonyos dózis fölött a takarmányértékesítés és a nitrogén anyagforgalom hatásfokának csökkenéséről számoltak be. A tudományos eredmények tükrében az inulin gyakorlati szerepe megalapozott, mint az egészségi állapotot javító takarmány kiegészítő, azonban a felső határértékek és a hatékonyan működő fruktán szerkezetének pontos vizsgálata még további feladat a tudomány számára.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-07-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127231232","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Challenges and adaptive strategies in pig breeding from the aspect of heat stress and heat tolerance","authors":"I. Nagy, G. Kövér, Z. Gerencsér, G. Szász","doi":"10.31914/aak.2416","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2416","url":null,"abstract":"Authors summarized the results of the last three decades’ relevant literature examining the temperature effects on the various growth, reproductive and carcass traits in pigs. The ideal period of temperature measurement and the different methodologies characterizing temperature effects were summarized. The aspects of genotype environment interaction for the measured traits under hot and temperate conditions were also presented. Finally the possibilities of direct genetic selection for heat tolerance and its possible selection criteria traits were also discussed.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"36 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-07-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115248157","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"PCR and qPCR-based applications in rumen microbiology research: a review","authors":"I. Malgwi, J. Tossenberger, V. Halas, G. Végvári, M. Kovács, I. Jócsák","doi":"10.31914/aak.2330","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2330","url":null,"abstract":"The rumen and its microbial ecosystem play a central role in the overall nutrition and health of ruminant animals. However, development and homeostatic state of the entire gut system is influenced by different interrelated factors. Recent developments in molecular diagnostic tools by using amplicon sequencing of 16S ribosomal RNA and use of high-throughput data generated through applications of pyrosequencing is a promising approach to defining the rumen microbial genome. Several procedures such as genome-wide shotgun sequencing for metagenomic data generation to predict how the rumen microbiota works, bacterial DNA integration in order to construct or edit genomes of isolated microbes and several other “omic”-based technologies based on PCR and real-time PCR (qPCR), have elucidated the complexity of the rumen microbiota. These tools are more sensitive and precise in quantitation, identification and functional characterisation of the entire rumen microbiome. PCR/qPCR enables investigations of changes in the microbiome and microbiota with respect to age, diet, species and environmental variations thus providing new information about rumen microbial genome. In this review, we will highlight recent findings using PCR and qPCR-based procedures in investigating the complex nature of the rumen microbial population which has advanced our knowledge and understanding of the rumen microbiome.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-09-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121134620","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Recent trends in fish feed ingredients – mini review","authors":"Norbert Révész, Janka Biró","doi":"10.31914/aak.2286","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2286","url":null,"abstract":"Fish farming is commonly described as being extensive, semi-intensive or intensive. The continuous growing of aquaculture sector (around 8 % per year) led systems to be more and more intensive. In intensive farming, the fish are kept at high stocking density, that’s why the fish are dependent on the feed provided. Last decades aquaculture became more and more effective, but it has not been without concern for natural resource use, environmental impact and social judgement. Increasing fishmeal (FM) cost, irregular supply, decreasing availability, and poor quality of FM have put forward highlighting on its partial or complete substitution with other alternative protein sources. The fish feed industry has to be very responsible about to use FM alternatives. Scientists have to share on this burden to achieve sustainable, cost-effective aims. Indicators of sustainability in aquaculture could be energy efficiency, use of water, nutrient utilisation efficiency and production costs. The climate change is also affecting the sector, such as the predicted changes in ocean circulation pattern might also have a negative influence on the reliability of small pelagic stocks that being utilized for FM production or the appearance of mycotoxins on terrestrial plants, what could be possible alternative ingredients. The increase of the amount of non-marine ingredients in feeds is the result of years of investment and research in feed formulation to provide the nutrients the fish need to growth and remain healthy. Significant progress has been made over the past decade in reducing levels of FM in commercial feeds for farmed fish. Common obstacles associated with consumption of plant-based protein diets, because many times we face the facts with amino acid imbalances and deficiencies, high levels of indigestible carbohydrates present in certain grain products, and varying antinutritive factors (ANFs) that negatively affect fish growth and health. In this study the recent trends in alternative fish feed ingredients had been reviewed shortly. In conclusion, complete replacement of fishmeal in fish feeds is more difficult and will require further research efforts to achieve the expected goals, but there are many auspicious alternatives.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"230 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-08-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125093119","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Historical overview of the selection indices applied in pig breeding","authors":"O. Kodak, N. István","doi":"10.31914/aak.2294","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2294","url":null,"abstract":"Authors summarized the different breeding methods used in the pig breeding sector during the last few decades. Advantages and disadvantages of the conventional selection index procedures were summarized. The superiority of BLUP breeding values over the simple phenotypic measurements are clarified. The economic aspects of the different traits are also examined and the currently most up to date economic BLUP indices were also introduced.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116925280","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A házinyulak nagyüzemi tartásának minimális állatvédelmi követelményei – a WRSA Magyar Tagozatának ajánlása","authors":"Z. Szendrő","doi":"10.31914/aak.2293","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/aak.2293","url":null,"abstract":"Az európai fogyasztók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az állatok jóllétére. Az elvárások megfogalmazásában jelentős szerepe van az állatvédő mozgalmaknak, amelyek egy része szakmai ismeretek, mások viszont érzelmi benyomások alapján fogalmazzák meg véleményüket. Sajnos ritkán jutnak el a kutatási eredmények a kereskedőkhöz és fogyasztókhoz, az állatvédők viszont nagyon eredményesen gyakorolnak nyomást a kereskedelemre, a politikusokra, és végül a fogyasztók választását is hatékonyan befolyásolják. \u0000Ugyanakkor az állatjólléti előírásoknak kutatási eredményeken kellene alapulniuk, valóban az állatok jóllétét kellene szolgálniuk, figyelemmel a termelőre és a fogyasztói árakra is. A nyulak védelmére vonatkozó minimális követelményekről szóló, az Európai Parlament 2017. március 14-i állásfoglalásban (2016/2077 (INI)) rámutattak arra, hogy „számos szempont mérlegelésével egyensúlyt kell tartani, figyelemmel az állatok jóllétére és egészségére, a gazdálkodók pénzügyi helyzetére és munkakörülményekre, a termelés fenntarthatóságára, a környezeti hatásra és a fogyasztóvédelmre, továbbá a fogyasztók megfizethető, jó minőségű nyúlhús iránti igényére”. \u0000A házinyulak tartásával és jóllétével kapcsolatban számos tudományos cikk, irodalmi összefoglaló és tanulmány jelent meg (EFSA, 2005; Hoy és mtsai, 2006; Trocino és Xiccato, 2006; Verga és mtsai, 2009; Szendrő és Dalle Zotte, 2011; Szendrő és McNitt, 2012; Szendrő és mtsai, 2016; Hoy és Matics, 2016; González-Mariscal és mtsai, 2017; Turner és mtsai, 2017; Szendrő és mtsai, 2019). \u0000A fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében az Európai Unió Tanácsa (EU Tanácsa) irányelveket adott ki a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (Council Directive 98/58/EC of 20 July 1998), a tojótyúkok, (Council Directive 1999/74/EC of 19 July 199), a hústermelés céljából tartott csirkék (Council Directive 2007/43/EC of 28 June 2007), a borjak (Council Directive 2008/119/EC of 18 December 2008), valamint a sertések védelmére vonatkozó minimális követelményekről (Council Directive 2008/120/EC of 18 December 2008). Az EU Tanácsa azonban még nem tett közzé semmilyen előírást a tenyésztett nyulak védelméről. \u0000Jelen cikk célja, hogy tudományos eredményekre alapozva foglalja össze a házinyulak nagyüzemi tartásának minimális követelményeit. Nemcsak a követelményeket írjuk le, hanem ahol van, röviden összefoglaljuk az adott terület irodalmi eredményeit, vagyis a javaslatok magyarázatát is. \u0000A minimális követelmények „A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól” szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletre, illetve annak módosított változataira (20/2002. (III. 14.) FVM rendelet, 72/2004. (IV. 29.) FVM rendelet, 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelet) épülnek. Ugynakkor független a sokkal szigorúbb állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelettől.","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"78 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-07","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120879272","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"The Progression of Vegetation Indices: a Short Overview","authors":"Kristóf Solymosi, G. Kövér, R. Romvári","doi":"10.31914/AAK.2264","DOIUrl":"https://doi.org/10.31914/AAK.2264","url":null,"abstract":"Vegetation indices computed from remote sensing data became key components of agricultural monitoring and assessment. With the help of these indices, the difference of vegetational and other land covers can be contrasted and many useful and applicable data can be gathered ranging from vegetation health to growth dynamics among others. In recent decades, starting from the first Landsat satellite, a huge number of VIs were developed in order to be able to effectively monitor vegetation – the reason for the immense number is due to the fact that every sensor, topographic, geographic, vegetative and atmospheric feature is different, and more so are their combinations. This is the reason why there is no unified spectral band mathematical formula. The aim of this short overview is to provide the reader insight of the main vegetation indices (VIs) that have been used in scientific literature and their development over the last 40 years","PeriodicalId":403816,"journal":{"name":"Acta Agraria Kaposváriensis","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-04-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127292602","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}