Epites-Epiteszettudomany最新文献

{"title":"The Effect of Connecting Bridges on Vortex-induced Vibration of Skyscrapers","authors":"","doi":"10.1556/096.2021.00019","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00019","url":null,"abstract":"The shapes of slender skyscrapers are unfavourable for carrying horizontal loads. In this paper, we investigate the possibility of improving their structural behaviour by adding urban-scale networks of structural connections among the buildings. We focus on vibrations of skyscrapers in response to wind-induced vortex shedding. We develop a conceptual model of those structural networks composed of springs, dampers and point masses. The proposed model enables rapid numerical simulations involving large networks, which is not possible in the case of more detailed engineering models. The effect of connections, dilatation gaps, and network size are investigated for random collections of high-rise buildings, and triangular networks of horizontal bar connections among them. It is found that connections efficiently reduce vibrations in the network, especially for large network size. This study aims to be a first step towards uncovering the benefits of a novel form of urban development.\u0000 A karcsú felhőkarcolók alakja kedvezőtlen a rájuk ható vízszintes terhek viselése szempontjából. Munkánkban a szerkezeti viselkedés javítási lehetőségeit vizsgáljuk az épületeket összekötő szerkezeti kapcsolatok városi léptékű hálózata segítségével. Vizsgálatunk középpontjában a szél által kiváltott örvényleválás okozta szerkezeti rezgések állnak. A rendszert rugókból, csillapítóelemekből és tömegpontokból álló koncepcionális modell segítségével írjuk le. Ez a megközelítésmód lehetővé teszi nagy hálózatok gyors numerikus szimulációját, amely részletesebb mérnöki modellek esetében nem lehetséges. Véletlenszerűen generált épületcsoportok, és vízszintes rúdszerű kapcsolatokból kialakított háromszögelt hálózatok esetén vizsgáljuk a kapcsolatoknak, a bennük kialakított dilatációs hézagoknak és a hálózat méretének a hatását. Eredményeink azt mutatják, hogy a kapcsolatok jelentősen csökkentik a hálózat rezgéseit, különösen nagy hálózati méret esetén. A tanulmány célja, hogy kezdeti lépéseket tegyünk egy újszerű városfejlesztési modell előnyeinek feltárására.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649862","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Egy modern finnugor építészet felé •","authors":"Vargha László Finnországgal, kapcsolatos munkássága, Laczó Dániel, okleveles építészmérnök","doi":"10.1556/096.2021.00018","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00018","url":null,"abstract":"Vargha Lászlóban (1904–1984) az utókor elsősorban a néprajztudóst tiszteli, jóllehet szakmai pályája kiterjedt a muzeológiára és az építészettörténetre is. E három tudományterülettel életszakaszonként eltérő mértékben foglalkozott. Tevékenységét mindhárom diszciplína esetében áthatotta a finnek építészete iránti érdeklődés. Cikkemben életútját e szempontból vizsgálom, felhasználva a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban őrzött archívumát.\u0000 Fiatalkorának meghatározó élmenyei kötődnek a finnekhez. Személyes visszaemlékezése alapján Vargha a finn építészettel és művészettel gyermekkorában ismerkedett meg egy magyar folyóiratban. Pályakezdőként csereprogrammal jut el Finnországba és köt barátságot finnekkel. A második világháború idején közreműködik egy finnugor kiállítás összeállításában Budapesten és Kolozsvárott. Mindeközben gyűjti és jegyzeteli a finn néprajzi szakirodalmat.\u0000 A háborút követően a nemzetközi kapcsolattartás lehetőségei szűkülnek, Vargha is csak később tér viszsza a finn kultúrához. A hatvanas években a helyszínen tanulmányozza a szabadtéri néprajzi gyűjteményeket – köztük számos északit –, melynek tanulságaival hozzájárul a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – svéd szóval: a skanzen – létrejöttéhez. Oktatóként az egyetemi órákon is tanítja a kortárs finn építészetet. Előadásokon, kiállításokon mutatja be itthon Finnország építészetével kapcsolatos ismereteit. Emellett szakmailag legkiemelkedőbb fellépései a finnugor kongresszusokhoz köthetők, melyekben visszatér egy őt korábban is foglalkoztató témakörhöz; melynek értelmében a magyar népi építészetnek létezik egy ősi, finnugor rétege. Sikereit árnyalja, hogy pályája végén több jelentős publikációs lehetőséggel nem élt.\u0000 Egyéb érdemei mellett Vargha László kiemelkedő alakja a finn–magyar kulturális kapcsolatoknak, a finnekkel kapcsolatos kiemelkedő munkássága pedig önálló fejezettel gazdagíthatja pályája értékelését.\u0000 László Vargha (1904–1984) is considered a prominent ethnographer in Hungary, albeit he was active in museology and history of architecture as well. During his career he had shifted between these topics. His contribution to all three disciplines was affected with a profound interest in Finnish art and architecture. My article investigates his professional career in the light of his appeal, using the sources preserved in his personal archive in the Hungarian Open-Air Museum.\u0000 Vargha had determinative experience related to Finland during his youth. His first encounter with Finnish art was in the pages of a Hungarian periodical in his childhood. In an exchange programme he visited Finland and made friends with his peers. During the Second World War he contributed to an exhibition on Finno-Ugric peoples. The archives reveal that he had studied Finnish ethnographic literature in this period.\u0000 Possibilities for maintaining international relationships were reduced after the fall of the Iron Curtain. Vargha returned to Finnish culture only after a significant interval.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"38 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649751","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Urban Transformations of Kharkiv’s Large Housing Estates •","authors":"Hlib Antypenko, N. Antonenko, Katherine Didenko","doi":"10.1556/096.2021.00017","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00017","url":null,"abstract":"Kharkiv is the second largest city of Ukraine with a unique history of urban housing development. In the 20th century it became a field of large housing construction. More than 10 large housing estates were constructed in the period between the second half of 1950s–late 1980s following the Soviet method of prefabricated construction, which was introduced into urban planning in connection with the radical change of all architectural and construction activities in the USSR. This paper explores factors of post-socialist urban development (after the change of political regime in Ukraine in 1991) of the case study large housing areas. For the purpose of the study, two Kharkiv large housing areas were selected – Novi Budynky and Pavlovo Pole, which were designed and built in the same period (late 1950s) and were the first residential areas of Kharkiv built according to the new planning principles of Soviet prefabricated construction. Pavlovo Pole is a large housing estate located not far from the historic center regarded as a good quality housing area, intended for the Soviet “intelligentsia” while Novi Budynky is often a stigmatized area constructed mainly for the factory workers.\u0000 Key research questions are: description of the history of construction and development of Pavlovo Pole and Novi Budynky large housing estates; comparison of the specific features of their design and construction; to determine how these large housing estates are connected with the rest of the city spatially and in terms of socio-cultural aspect, in particular with the city center; to identify the reasons and content of key urban transformations in the large housing areas, such as: demolition of houses and new construction, reduction of the area of public recreational function, appropriation of deserted areas, etc.\u0000 Harkov Ukrajna második legnagyobb városa, amely egyedülálló történettel rendelkezik a városi lakásfejlesztés területén. A 20. században nagy lakásépítkezések zajlottak: az 1950-es évek második fele és az 1980-as évek vége közötti időszakban több mint 10 nagy lakótelep épült Harkovban az előregyártott építés szovjet módszerét követve, amelyet a Szovjetunióban az összes építészeti és építési tevékenység radikális változásával összefüggésben vezettek be a várostervezésbe. Ez a tanulmány az 1991-es ukrajnai rendszerváltás utáni posztszocialista városfejlesztés tényezőit vizsgálja két harkovi nagy lakótelepen. Novi Budynky és a Pavlovo Pole, a város első nagy lakótelepei, melyeket az 1950-es évek végén terveztek és építettek a szovjet előregyártott építés új tervezési elveinek megfelelően. Pavlovo Pole a történelmi központhoz közeli, ma is jó minő-ségű lakóterületnek tekinthető, amit a szovjet „értelmiségnek” szántak, míg Novi Budynky gyakran stigma-tizált városrész, amelyet elsősorban a gyári munkásoknak építettek.\u0000 A legfontosabb kutatási kérdések a következők: Pavlovo Pole és Novi Budynky nagy lakótelepei építésének és fejlődésének története; tervezésük é","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649124","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Freund Vilmos munkássága a Fővárosi Középítési Bizottmányban","authors":"Jeney András","doi":"10.1556/096.2021.00016","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00016","url":null,"abstract":"Freund Vilmos (1846 –1920), Gottfried Semper tanítványa a dualizmus korabeli Budapest egyik igen termékeny építőművésze volt. Több mint félszáz épületet alkotott a fővárosban. Főleg olasz neoreneszánsz stílusban tervezte meg épületeit. 1900 után már szinte egyáltalán nem alkotott építészként. Építészi tapasztalata megszerzését követően, 1891 körül egyre aktívabb szakmapolitikai tevékenységbe kezdett. Tanulmányunk ismerteti a Fővárosi Középítési Bizottmány szerepét, majd Freund itt végzett munkáját mutatja be, beszédeinek nagyrészt az egykorú Fővárosi Közlönyben megjelent szó szerinti rögzítése alapján. Először a gyakor lati, technológiai ügyek terén tett felszólalásait ismertetjük. Itt többek között kiviláglik Freund útburkolatokkal kapcsolatos komoly tudása, és az, hogy figyelemmel kísérte azon útvonalak állapotát, ahol általa tervezett paloták álltak. Ezt követik a más építészek plánumaival és épületeivel kapcsolatos megszólalásai. A vele egykorú vagy nála fiatalabb alkotók műveivel kapcsolatos javaslatait, illetve véleményét ismerhetjük meg. Végül pedig a „legizgalmasabb” témát, a városrendezés terén elhangzott hozzászólásait tárgyaljuk. Meglepő, hogy néhány, városképileg igen meghatározó épület létrejöttében vagy megépült formájuknak kialakításában is szerepe volt. Például az új tőzsdepalota kezdeményezését és Szabadság térre helyezését két másik építész (Hauszmann Alajos és Quittner Zsigmond) mellett ő kezdeményezte. A piaristák Duna-korzón álló épületének megjelenésére is hatással volt. Freund az igen jelentős építészeti életművén kívül a szakmapolitikai tevékenységével is figyelemre méltót alkotott Budapesten.Vilmos Freund (1846–1920) was a prominent Hungarian architect who lived during the period of the Austro-Hungarian Empire. He was a student of Gottfried Semper. The majority of the buildings by Freund were built in Budapest. His most preferred style was the Italian Neo-Renaissance. From about 1891 he had an architectural political carrier too. After 1900 he radically reduced the number of his designing work. This study is written about his work in the Metropolitan Commission of Public Architecture (Fővárosi Középítési Bizottmány). His speeches in this commission survived until today as word-by-word recordings published in the old bulletins. The first chapter deals with his speeches in relation to practical, technological affairs for example the paving of the roads of Budapest. He reported his opinion of the designs by other architects, this is the topic of the second chapter. Finally, we can read about his speeches about the great city planning actions. It is interesting that several buildings of Budapest were constructed because he and a few of his colleges initiated them.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-08-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47413558","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Szemléletváltás a budapesti bérházépítésben","authors":"Körner Zsuzsa, Kiss Kornélia","doi":"10.1556/096.2021.00014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00014","url":null,"abstract":"A budapesti bérházépítés során a volumenközpontú szabályozástól a korszerű lakóháztervezési elvek felé történő elmozdulás folyamata felölelte a 20. század első harmadát. A tanulmány ezt az időszakot kívánja megvilágítani, az átmeneti időszak általános városépítészeti szemléletváltásainak, főbb jellemzőinek, és az ezek nyomán kialakuló beépítési mód változásainak a bemutatásával. A folyamatot a városépítészeti szempontból példaértékűnek tekintett Újlipótváros néhány tömbjének részletesebb elemzése illusztrálja, melyek kutatási alapját eredeti térképi anyagok és korabeli szakmai publikációk képezik.In multi-storey rental housing in Budapest the first third of the 20th century was characterized by a transition from quantity-centered regulation to modern principles of residential house planning. The study seeks to shed light on this period by presenting attitude changes in general urban design in the transitional period, as well as their main characteristics and resulting development patterns. The process is illustrated by a more detailed analysis of some blocks in Újlipótváros considered exemplary from the point of view of urban planning, based on original maps and contemporary professional publications.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49558389","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"European and Slovak Examples of Pop-up Theaters •","authors":"Kristína Boháčová, Alexander Schleicher","doi":"10.1556/096.2021.00015","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00015","url":null,"abstract":"A large group of emerging cultural spaces abroad and in Slovakia has the adjective independent. In this context, this means that they were not established by public institution and are looking for sustainable forms of funding themselves, operating on grants and volunteering system. The limited amount of funding also determined the architecture that covers such cultural centers. Historic ruins, neglected public spaces, abandoned industrial buildings are common factors that appear throughout Europe. Is there a difference between Slovak alternative and its foreign counterparts, or is it a global phenomenon with identical characteristics? And can it be established at all based on such a small sample as the independent cultural and theater centers are?A kulturális terek nagyobb csoportja külföldön és Szlovákiában is független jelzővel jelenik meg. Ebben az összefüggésben ez azt jelenti, hogy nem közintézmény hozta létre őket, maguk keresik a finanszírozás fenntartható formáit, támogatásokból és önkéntesekkel működnek. A korlátozott összegű finanszírozás meghatározza az ilyen kulturális központok építészetét is. A történeti romok, az elhanyagolt közterületek, az elhagyott ipari épületek Európa-szerte gyakran jelennek meg helyszíneikként. Van-e különbség a szlovák alternatív és a külföldi gyakorlat között, vagy ez globális jelenség azonos jellemzőkkel? És egyáltalán ez kiderülhet-e a független kulturális és színházi központok egy ilyen kis mintája alapján?","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48055040","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Stílus, forma, esztétika","authors":"Kubinyi György","doi":"10.1556/096.2021.00013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00013","url":null,"abstract":"Olyan átfogó stílusok, mint a gótika a reneszánsz vagy a barokk voltak, napjainkban nem segítik az építész munkáját a formaalakításában, de különböző stílusok, brandek és ideológiák nagy számban választhatók. A választás létre is jön – elsősorban az azonosíthatóság és a jó eladhatóság érdekében – az építészirodák formaalkotási metódusát alapvetően meghatározva. Az így létrejövő építészeti formák nem az adott feladatból következnek, nem az adott feladathoz kapcsolódnak, hanem a meglévő formakészlet elemeinek használatával, adaptálásával jönnek létre.\u0000 A kortárs művészetben nem csak az építészet küzd a forma ellehetetlenülésével, kiüresedésével. Az irodalomban ugyanúgy kérdésessé vált a forma, a stílus, és kérdésessé vált a gondolat, a mondanivaló direkt ábrázolása. Az irodalomra is figyelve, a párhuzamok segíthetnek a helyzet pontos leírásában, értelmezésében, és szélesíthetik az építészeti horizontot.\u0000 Azonban nem csak a huszadik század végi, huszonegyedik század eleji építészet sajátja a formai dogmatizmus, az már a kezdet kezdetén megjelent a Modern Mozgalomban. A CIAM és Le Corbusier stiláris diktátumával szemben aktív és passzív ellenállás fejlődött ki. Több jelentős, korszerűen gondolkozó építész hangoztatta, írta le ellenvéleményét, tiltakozva a Modern Mozgalom kiáltványai ellen. A passzívan tiltakozó építészek egyszerűen távol tartották magukat a Mozgalomtól és járták a saját maguk szabta, de modern útjukat. Az aktív és passzív ellenállást tanúsító építészek vonulatát St. John Wilson a modern építészet másik hagyományaként írta le.\u0000 A modern építészet másik hagyományának folytatásaként – a kortárs tervezésben – a stiláris, formai, esztétikai, gondolati, ideológiai megközelítések elutasítása lehetőséget jelenthet az építész számára egy olyan tervezés gyakorlására, ami a sokrétű építészeti feladatra tud koncentrálni, nem a formai kérdések határozzák meg a tervezést. Az építészet elemi sajátosságaira alapozva, a tervezési helyzet kiértékelése, a funkció betöltése a fundamentum. Minden más ezekből kiindulva alakul, következik, az építészetet praktikus művészetként (techné) gyakorolva.\u0000 Ez a vonulata az építészetnek nem használ olyan formákat, amelyek nem a tervezési helyzetből következnek, így az épület populáris gesztusok, formák híján a legtöbb esetben nem lesz érdekes a primer érzékelés számára. Az ilyen mű befogadásához csend és elmélyülés kell.\u0000 However, such overall styles as gothic, renaissance and baroque do not help contemporary architects in creating forms but different styles, brands and ideologies could be chosen freely. The choice is maid – usually for identification and marketability – defining the form creation method of the architecture offices. The forms created like this do not follow the assignment task nor are connected to the architectural or natural context, but these forms are stylistically or ideologically preconceived.\u0000 The architectural form, structure which is independent from task is not only the contemporary archit","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649554","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Analytical Space Theories and Gyula Hajnóczi’s Spatiology","authors":"J. Krähling","doi":"10.1556/096.2021.00007","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00007","url":null,"abstract":"Gyula Hajnóczi’s scientific career is characterized by the intertwined cultivation of ancient architectural history of the Antiquity, architectural theory, and the preservation of monuments of the Antique world. From the late 1960s onwards, the need to develop a new theory of architecture became more and more pronounced in his researches, which was completed in the 1980s with the creation of the analytical space theory called Spatiology. This paper aims to analyse his complex analytical research methodology in the international research context. Hajnóczi’s research method of analysing the architectural space includes also the socially and psychologically determined factors of spatial perception. According to his analytical theory, the constructive-initiative medium can initiate spatial relations called vallum and inter-vallum, and by referring their quantitative survey, the definition of spatial qualities can be interpreted in relation to building, man and space in a wholistic approach. Architectural creation is theoretically approached in this duality, from the point of view of quantitative and qualitative characteristics. Hajnóczi’s work is little known internationally, however, by comparing and analysing it with the researches of his contemporaries, it can play an important role in the international research context. It is considered as one of the relevant theoretical architectural achievements in Hungary in the second half of the 20th century.Hajnóczi Gyula tudományos pályáját az ókori építészettörténet, az építészetelmélet és az antikvitás műemlékvédelmének egymásba fonódó művelése jellemzi. Az 1960-as évek végétől egyre markánsabban jelenik meg egy új építészetelmélet kidolgozásának igénye, amely az 1980-as években a Spaciológiaként elnevezett analitikus térelmélet megalkotásával vált teljessé.A cikk célja ennek az építészeti térre vonatkozó komplex analitikai kutatási módszertannak elemzése a nemzetközi kutatások tükrében. Hajnóczi építészeti térelméleti kutatási módszere magában foglalja a térészlelés társadalmilag és pszichológiailag meghatározott tényezőit is. Analitikai elmélete szerint a konstruktív-iniciatív közeg határozza meg a vallum és intervallum fogalmakkal meghatározott térbeli kapcsolatokat, majd ennek a kvantitatív elemzése alapján a térbeli minőségek meghatározása az épület, az ember és a tér vonatkozásában komplex módon értelmezhető. Az építészeti alkotás elméletileg ebben a kettősségben ragadható meg, kvantitatív és kvalitatív jellemzőivel. Hajnóczi munkássága nemzetközileg kevéssé ismert, azonban kortársainak kutatásaival összehasonlítva és elemezve fontos szerepet játszhat a nemzetközi kutatásokkal párhuzamba állítva. Műve a 20. század második felében hazánk egyik releváns elméleti építészeti eredményének számít.Die wissenschaftliche Karriere von Gyula Hajnóczi ist von der Verflechtung der Architekturgeschichte der Antike, der Architekturtheorie und der Erhaltung von Denkmälern der antiken Welt geprägt. Ab den späten 19","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649366","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"The Genesis of Architectural Space","authors":"Gy. Hajnóczi","doi":"10.1556/096.2021.00010","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00010","url":null,"abstract":"The first version of this paper was written in Hungarian as the final summarizing study of the OTKA research entitled “Building and Settlement Characterology”. The study entitled “The Genesis of the Architectural Space” is a concise summary of Gyula Hajnóczi’s spatial theory research that offers a thorough overview also for less experienced researchers in architectural theory. This valuable writing – although published in Hungarian as a series of journal articles or in copied version – is hardly known to the architectural profession. The English version published here helps to make Hajnóczi’s space theory more widely available to professional circles, and on the other hand, it can also serve as an important reading for architecture students studying in English. The translation was made according to a later manuscript version of the OTKA final study intended for print, with the support of the copyright holder.Az itt közreadott tanulmány első változata magyar nyelven íródott, az „Épület- és településkarakterológia” című OTKA-kutatás zárótanulmányaként. „Az építészeti tér genezise” című tanulmány Hajnóczi Gyula térelméleti kutatásainak tömör, de az építészetelméletben kevésbé jártas kutató számára is alapvető áttekintést adó összegzése. Az értékes írást – jóllehet magyarul folyóiratcikk-sorozatként, illetve sokszorosított formában is megjelent – az építész szakma alig ismeri. Az itt közölt, angol nyelvre fordított változat egyrészt Hajnóczi térelméletének szélesebb körő megismerhetőségét segíti a szakmai körök számára, másrészt az angol nyelven tanuló diákság számára is fontos olvasmányként szolgálhat. A fordítás az OTKA-zárótanulmány későbbi, folyóiratba szánt változata szerint készült el, a jogutód támogatásával.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649480","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Inside the Mind and Heart of Homo Aedificator •","authors":"Barbara Fogarasi, A. Dúll","doi":"10.1556/096.2021.00009","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00009","url":null,"abstract":"While the reasons that lead to the current crisis of the heritage preservation sector in Hungary are manifold, it is worth looking into what might be done to draw attention to some issues that may help consolidate the ground of common values; the foundation, upon which a meaningful dialogue can be constructed, leading to the appreciation of and willingness to care for the historic environment by all actors. There seems to be a hidden conflict between the values of conservation experts and those of laypeople. Possessing thorough knowledge about the nature of historical and architectural values and trained to easily identify these, we are bound to focus more on people, their meanings and values. Much can be learned from pervious, human-centred architectural theory and practice, some of which are reviewed in the study, with special attention to the work of Gyula Hajnóczi. Referring to his space theory and ideas about the perception of space, we are especially grateful for his term homo aedificator suggesting that architecture satisfies material and spiritual needs universal to all human beings. Recognizing the challenges that stem from the differences between architects and non-architects, and likewise, heritage professionals and laypeople, the concepts of environmental psychology can help us show the way to universal values. We look into the method of the semantic differential scale to identify the affective meanings of built historic environments. The first steps of an empirical psychological research allow us to see into the minds and hearts of heritage professionals by assessing how they qualify the subject of their daily expertise. While these preliminary results are definitely intriguing, shedding light on how professionals tend to give meaning, our research continues with the aim to reveal the attitudes and meanings people associate with built historic heritage and find viable tools to mitigate the discrepancies between the profession and the general public.Miközben a magyarországi műemlékvédelem jelenlegi válságának számos oka lehet, érdemes figyelmet fordítanunk arra, hogy mit tehetünk azért, hogy megerősítsük a közös értékek talaját; azt az alapot, amire olyan értelmes párbeszédeket építhetünk, melyek a történeti környezet értékelése és törődése iránti hajlandósághoz vezetnek. Egyre gyakrabban üti fel a fejét az a rejtett ellentét, ami a műemlékes szakértők és a laikusok értékei között feszül. Szakértőként, átfogó ismerettel a történeti és építészeti értékekről, melyeket megtanultunk könnyen azonosítani, hasznos lehet a figyelmünket az emberekre, az ő jelentésadásaikra és értékeikre fordítanunk. Sokat okulhatunk a korábbi, ember- központú építészetelméleti és gyakorlati példákból, melyek közül néhányat tanulmányunkban átte- kintünk, kiemelve Hajnóczi Gyula munkásságát. Térelméletére és térészlelési gondolataira hivat- kozva, különösen hálásak vagyunk a homo aedificator fogalmáért, utalva arra, hogy az építészet minden emberi lény anyagi és","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649416","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}