Epites-Epiteszettudomany最新文献

{"title":"The Oeuvre of Professor Gyula Hajnóczi in the Presentation of the Built Roman Heritage in Pannonia","authors":"Tamás Mezős","doi":"10.1556/096.2021.00001","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00001","url":null,"abstract":"His activity as a teacher, a researcher and a monument expert architect evenly characterises Gyula Hajnóczi’s oeuvre. As a teacher, he held lectures for almost half a century on the subjects of the ancient history of architecture and the universal theory of architecture. He studied and published his findings as an architectural historian, as a researcher of the theory of architecture, as the scholar of Roman architecture, and last but not least, as the discerner of spatial theory of ancient architecture. His life-work in heritage conservation and restoration has not only become well-known in Hungary. Italian, German and Austrian colleagues read his publications, who continuously contacted him to get acquainted with his latest works of art. As a regularly invited lecturer of international conferences, he made particular efforts to promote and to make Hungarian heritage preservation internationally recognised. This paper, due to its restrictive volume, presents the ruin conservation methods from a theoretical point of view, introduces the presentation of protective buildings – being attempts of reduced quality reconstructions; last but not least, it aims to show the theoretically grounded work that supported completing the schematic reconstructions of the buildings.Hajnóczi Gyula professzor munkásságát azonos súllyal jellemzi oktatói, kutatói és műemlékes építész tervezői tevékenysége. Oktatóként közel fél évszázadon keresztül adta elő az ókori építészettörténetet és az egyetemes építészetelméletet. Kutatta és publikálta eredményeit építészetörténészként az építészetelmélet kutatójaként, a római kori építészet tudósaként és nem utolsó sorban az ókori világ építészete térelméletének megismerőjeként. Műemlékvédelmi munkássága nem csupán Magyarországon vált ismertté. Publikációi nyomán itáliai, német és osztrák kollégák keresték föl rendszeresen, hogy megismerhessék legújabb alkotásait. Nemzetközi konferenciák rendszeres előadójaként maga is sokat tett a hazai műemlékvédelem nemzetközi megismertetéséért és elismertetéséért. A dolgozat, a szűk terjedelmi korlátok miatt, elméleti megközelítésben vázolja föl a romok konzerválásának módszereit, a védőépületeknek, mint redukált minőségű rekonstrukciós kísérleteknek a bemutatását, és nem utolsó sorban azt az elméleti megalapozottságú munkát, amely az épületek elvi rekonstrukciójának elkészítését kísérte.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649266","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Once Again on Memorism…","authors":"Miklós Kalmár","doi":"10.1556/096.2021.00003","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00003","url":null,"abstract":"In 1993, Gyula Hajnóczi added supplementary thoughts to Lajos Fülep’s earlier interpretation of Memorism, according to which the mentioned concept would also apply to the history of architecture, similarly to other branches of art. He perceived a remembering-like continuity in architecture, starting from ancient times, through the Renaissance, to the present day. He formulated three topics that generate a theoretical problem, thus require further investigation. According to him, the form-based approach shows the otherness of the Middle Ages. And after the age of historicism, he perceived a kind of “agonization” with negative content. His third conjecture was the transcendence being inherent in architec ture and unfolding in history.The line of thought, originating from nearly thirty years ago, may come into new light if the history of architecture is approached not exclusively from the direction of the history of forms. If not the differences but continuity gets into the focus, and all this is extended to the problems of the present and the future. Of course, all the above issues can only be interpreted with further contemplation.Hajnóczi Gyula 1993-ban Fülep Lajos korábbi memorizmus értelmezéséhez kiegészítést fűzött, miszerint az említett fogalom az építészettörténetre is vonatkozik, hasonlóan a művészet egyéb ágaihoz. Emlékező jellegű folyamatosságot érzékelt az építészetben, az ókortól kezdve, a reneszánszon keresztül, egészen napjainkig. Megfogalmazott három témát, mely elméleti problémát gerjesztve, további vizsgálatot igényel. Szerinte, a formai alapú szemléletből kitűnik a középkor mássága. A historizmus kora után pedig egyfajta negatív tartalmú „agonizálást” érzékelt. A harmadik sejtése az építészetben rejlő, a történelemben kibontakozó transzcendencia volt.A közel harminc évvel ezelőtti gondolatsor új megvilágításba kerülhet, ha az építészettörténet nem csak formatörténet szerinti megközelítésű. Ha nem a különbözőséget, hanem a folyamatosságot vizs gálja és mindez kiterjed a jelen és jövő problémáira is. Természetesen mindez csak továbbgondolva értelmezhető.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649286","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Transfer and export in architectural history •","authors":"Z. Kiss, G. Kovács, Martin Pilsitz","doi":"10.1556/096.2020.019","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.019","url":null,"abstract":"Transferring a building type from its original context (in the sense of genius loci) into a foreign environment for which it was not intended, is equivalent to transplantation. As the case studies show, the evoked response does not necessarily have to be negative. Rather, this phenomenon is to be understood as an external impulse that influences regional architectural development.\u0000 This paper examines the principle of the architectural-historical process in the territory of the Carpathian Basin in three periods. The case studies of the article are derived from the architecture of the Roman era (1st–5th centuries CE), the Ottoman era (16th–17th centuries CE) and the historical industrial architecture of the era of Austro-Hungarian Monarchy (19th–20th centuries CE), since the Carpathian Basin, the interference territory of Western and Eastern Europe, Northern Europe and the Balkans, was under the influence of states with centres in a different area. These being the Roman Empire, the Ottoman Empire and the Austro-Hungarian Monarchy, all having a determinative influence on the following period’s architecture.\u0000 Consequently, the influence of a relatively different culture with global dimensions can be examined within a regional context. This perspective leads to the actual question of architectural history: how the interaction of local and global architectural tendencies and features, the relationship between the centre, semi-periphery and periphery influence the examination of architectural processes and preservation of unique values. By examining the case studies, the paper establishes the categories of architectural transfer and architectural export. The aim of the paper is to stimulate discussions through further examples.\u0000 Az olyan eset, amikor egy épülettípus eredeti kontextusából (a genius loci értelmében) átkerül egy, a kialakulási helyéhez képest idegen környezetbe, megegyezik az áttelepítés jelenségével. Amint azt az esettanulmányok mutatják, a kiváltott hatás nem feltétlen negatív, így a jelenséget sokkal inkább egy olyan külső impulzusként lehet értelmezni, amely befolyásolhatja a regionális építészeti fejlődést.\u0000 A tanulmány három szakaszban vizsgálja az alapvető építészettörténeti folyamatokat a Kárpátmedence területén. Az írás esettanulmányai a római kor építészetéből (Kr. u. 1–5. század), az oszmán hódoltság korszakából (Kr. u. 16–17. század) és az Osztrák-Magyar Monarchia-korabeli történeti ipari építészet (Kr.u. 19–20. század) témaköreiből származnak. A Kárpát-medence Nyugat- és Kelet-Európa, valamint Észak-Európa és a Balkán-félsziget találkozási pontjában fekszik, és számos olyan államalakulat hatása érte, melynek központja e területen kívülre esett. A Római Birodalom, az Oszmán Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia jelentős befolyást gyakorolt a vizsgált korszakok és terület építészetére.\u0000 Következésképp a területen a tárgyalt időszakokban a helyitől viszonylag eltérő, globális léptékű kultúra hatása vizsgálható, regionális öss","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649226","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A thematic-analytical review of knowledge production culture in architectural design","authors":"Alireza Kharazmi-Nezhad, Nesip Ömer Erem","doi":"10.1556/096.2020.018","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.018","url":null,"abstract":"Architectural design, whether as a knowledge production process or as a ‘means’ for producing knowledge, has been the hot topic of theoretical debates since the late 1990s. Despite the developments, it requires more clarity as a young culture in the discipline. This research aims at deciphering the theoretical body to identify and bring the central themes into sight and provide a legible interpretation of knowledge production in architectural design. To this end, a unique methodology, adopted form content analysis, has been utilized. In this paper, a piece of the relevant literature was analysed by a computer application namely NVivo. The analysis has revealed a set of words from which the central themes are extracted. Out of thirty emphatic words, ten central themes are generated. According to the findings, ‘design and research’, ‘design process and methods’, and ‘newness and novelty’ appeared to be the key themes when knowledge production in architecture matters. The remaining seven themes are mainly included in the key themes. The findings show that knowledge production in architectural design is much more influenced by the field of design studies rather than architecture. This study remarks that the objective and generic aspect of architecture is investigated for knowledge production, however, taking architecture-specific dimensions into account could bring new insights into the discipline.\u0000 Az építészeti tervezés a tudástermelés folyamataként és „eszközeként” is az elméleti viták központi témája az 1990-es évek vége óta. Bár még fejlődésben van, a tudomány fiatal területeként szükség van arra, hogy fogalmait egyértelműbbé tegyék. E kutatás célja egy elméleti törzsanyag meghatározása, hogy a tudástermelés területe jól körülhatárolható legyen, célkitűzései láthatóvá, és fogalma értelmezhetővé váljon az építészeti tervezésben is. Ennek érdekében egyedülálló módszertan, formai tartalomelemzés alkalmazására került sor. A tanulmányban a vonatkozó szakirodalom egy részét az NVivo elnevezésű számítógépes alkalmazás segítségével elemeztük. Az elemzés gyakran ismételt szóhalmazokat gyűjtött, majd ezek alapján kivonatolta a szövegekben leggyakrabban előforduló témákat. A program harminc hangsúlyos szóból tíz központi témát generált. Az építészetre vonatkozó tudástermelés vizsgálata során a leggyakoribb találatok a „tervezés és kutatás”, a „tervezési folyamat és módszerek”, valamint az „újdonság és újszerűség” voltak. A többi hét témát nagyrészt magukba foglalták ezek a kulcstémák. A további eredmények azt mutatják, hogy az építészeti tervezésben megjelenő tudástermelésre nagyobb mértékben hatnak a tervezéselméleti stúdiumok, mint az építészeti gyakorlat. Noha jelen tanulmányunk az építészet objektív és általános aspektusát vizsgálja a tudástermelés szempontjából, e tudományágban később új fejezetet nyithatnak a kifejezetten építészeti szempontú megközelítések is.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47377245","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A magyar főúri paloták és európai előképeik diszpozíciója a 18–19. századi városi környezetben","authors":"Fekete J. Csaba","doi":"10.1556/096.2020.017","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.017","url":null,"abstract":"A főúri palota mint sajátos épületfajta rendeltetéséből következően azon túl, hogy egy-egy család lakóhelyéül szolgált, az arisztokrácia társadalmi helyzetét, rangját is reprezentálta. A palota az ókor óta a legvagyonosabb és uralkodó társadalmi réteg városi lakóhelye, hatalmának, jelenlétének reprezentatív szimbóluma volt. A város társadalmi életének újkori fejlődése az arisztokráciát vidéki birtokairól a sűrűbb városi tartózkodásra ösztönözte. A politikai és hatalmi életben való részvétel mellett a városi tartózkodás együtt járt a „szezon” (báli szezon, színházi évad, lóverseny) eseményein való személyes reprezentálással is. Az arisztokrácia városi lakóhelyeinek a településen belüli elhelyezése, rendeltetéselemeinek építészeti diszpozíciója (elrendezése), az építtetők sajátos életmódjával összefüggésben, elsősorban viselkedésszociológiai szempontú megközelítéssel válik igazán értelmezhetővé, mert az elhelyezés és az elrendezés változatai a jellegzetes életforma reprezentatív „építészeti leképezéseként” tűnnek fel a nagyvárosi szövetben. A 18–19. században a főúri életforma változása az arisztokrácia társadalmi osztályában a főnemesség történeti-jogi és viselkedésszociológiai értelemben is vett elválását, rétegképző hatását mutatja. Ez a városi környezetben a palotáknak a városi központ köré centralizálódó, ide csoportosuló, illetve koncentrálódó vagy a városfalakon kívüli, elkülönült térbeli elhelyezkedésében és sajátosan izolált építészeti kialakításában jelent meg hazánkban, valamint a hazai előképül szolgáló – példaként kiemelt – jelentős európai nagyvárosokban is. Pozsony és Pest-Buda esetében a 18–19. században kialakított hatalmi központok – a királyi várpalota és az országgyűlés üléstermei – voltak a főúri politizálás és hatalomgyakorlás elsődleges helyszínei. A magánpaloták nagy számban ezért ezek köré rendeződtek, ugyanakkor kedvelt volt a városfalakon kívüli, de ahhoz közeli terület is, amely a 17. század végétől alkalmasnak bizonyult tágas kertekkel övezett paloták felépítésére. A palo-tákhoz kapcsolódó kertek kialakítására a sűrű városi szövetben csak igen korlátozott lehetőség volt, amely alól szinte páratlan kivétel a prágai várhegy déli lejtőit elfoglaló, teraszos kialakítású főúri magánkertek pompás csoportja. A paloták térbeli elrendezésének előzményei már a 13–14. századi itáliai városokban megtalálhatók. A típusalkotó épületek Firenzében jelentek meg a 15. század közepén, a hazánkban mintaadó változataikat a 16–17. században Rómában, a 17–18. században pedig Párizsban és Bécsben érlelték ki.\u0000 The noble palace as a special type of building – due to its function – served as the residence of a family, and also represented the social position and the rank of the nobility. Since the ancient times the palace was considered as the urban residence of the wealthiest and ruling social class and as the representative symbol of its power and presence. The development of the social life in the city in modern times encouraged the nobility ","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47645741","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Evolution of the building-machine hybrid on the example of historical oast houses","authors":"Martin Pilsitz","doi":"10.1556/096.2020.016","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.016","url":null,"abstract":"Hybrid buildings are not a modern invention. In the case of certain types of buildings in historical production facilities, a degree of inseparable fusion of static buildings and dynamic mechanics can be detected. This goes far beyond the multifunctional use of a room and also includes constructional and architectural design to the same extent. They are not simply rooms or buildings in which machines for the production of an item or a product are installed, but the room, or the building, itself, is the “machine”, or at least an essential part of it. Or is the machine the building? This relationship will be explained using the example of historical oast houses. For this type of building, architectural development from an integrated yet barely perceptible component to a free-standing solitary building can be demonstrated over a period of around 80 years. It is not clear which part is the building and which is the production technology. These two main components have become an indissoluble unit, making the oast house a real hybrid.\u0000 A hibrid épületek nem a jelen kor találmányai. A történeti gyártólétesítmények egyes épülettípusainál az épület és a gépek már-már feloldhatatlan egymásba fonódása figyelhető meg. Ez a jelenség jelentősen túlmutat a többcélú helyiségeken, és egyaránt jellemző a szerkezeti és az építészeti kialakításra is. Itt már nem olyan épületekről beszélhetünk, amelyekben gépek vannak felállítva, hanem maga az épület válik a „géppé“, illetve annak szétválaszthatatlan részévé. Vagy a gép maga az épület is egyben? A fenti összefüggés bemutatása a történeti aszalók példáján keresztül történik. Közel 80 év leforgása alatt az épületben korábban alig látható berendezés szabadon álló épületté fejlődik, amelyben már-már meghatározhatatlan, hogy melyik rész tartozik még magához az épülethez és melyik rész már a gyártástechnika. A két fő komponens szétválaszthatatlan egységet alkot, vagyis az aszaló igazi hibriddé fejlődik.\u0000 Hybride Gebäude sind keine Erfindung der Neuzeit. Bei bestimmten Bautypen historischer Produktionsstätten ist eine Größenordnung der Durchdringung von statischem Gebäude und dynamischer Mechanik festzustellen, die nicht aufzulösen ist. Dies geht weit über die multifunktionale Nutzung eines Raumes hinaus, und umfasst in gleichem Maße auch die Konstruktion und architektonische Gestaltung. Es sind keine Räume, oder Gebäude in denen Maschinen zur Produktion eines Gegenstandes oder einer Ware aufgestellt werden, sondern der Raum, oder das Gebäude selbst ist die „Maschine“, oder zumindest ein wesentlicher Teil von dieser. Oder ist die Maschine das Gebäude? Am Beispiel historischer Darren soll dieser Zusammenhang erläutert werden. Für diesen Gebäudetyp kann in einem Zeitraum von etwa 80 Jahren eine architektonische Entwicklung vom visuell kaum wahrnehmbaren und integrierten Bauteil zum freistehenden Solitär nachgewiesen werden. Dabei ist nicht eindeutig festzustellen, welcher Teil das Gebäude ist, und welcher die Produktionstechn","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-10-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649175","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Gyula Hajnóczi, the Instructor and Teacher","authors":"Gyula Istvánfi","doi":"10.1556/096.2020.014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.014","url":null,"abstract":"On the centenary of Gyula Hajnóczi’s birth, we commemorate the architect, the archaeologist, the teacher, the writer, the scientist, as well as the man and our colleague in the framework of a conference. This time, in memory of the teacher of architecture history and our colleague at the department, his teachers are introduced from the time of the start of his career, from life and regime changing times. Hajnóczi’s specialization, i.e. choosing the history of ancient architecture, took a definite direction from the very beginning of his practice. In addition to his certification in architecture, he soon obtained his diploma in archaeology, then achieved scientific titles and professional results. As an instructor, he conveyed the introductory knowledge of the architect profession, architectural drawing, and the history of the profession to the students on the basis of well-developed principles, performed in various ways. He followed the stages of architectural survey, technical drawing and graphic elaboration. His lectures on ancient architecture – Prehistoric Asia, Egypt, Hellas, Rome – were always performed according to an elaborated system, in a logical structure and always in an enjoyable form. His maxim was that architecture was the science of continuous building.Hajnóczi Gyula születésének századik évfordulójára konferencia keretében emlékezünk az építészre, a régészre, a tanárra, a szakíróra, a tudósra, illetve az emberre, a kollégára. Ezúttal az építészettörténet tanárára, a tanszéki munkatársra emlékezve felvázoljuk az ő tanárainak sorát pályakezdésének idejéből, a sors és rendszerfordító időkből. Szaktudománya, az ókori építészettörténet választása határozott irányt vett már működése elején. Építészmérnöki oklevele mellé hamar megszerezte a régészdiplomát, a tudományos címeket és a szakírói eredményeket. Oktatóként az építész szakma elejét, az építészeti rajztudást és a szakmatörténetet kidolgozott elvek alapján és változatosan közvetítette a hallgatók felé, az építé szeti felmérés, a szerkesztés és a rajzi kidolgozás lépcsői szerint. Az ókori építészetről szóló – Elő Ázsia, Egyiptom, Hellasz, Róma – előadásai mindig egy kidolgozott rendszer szerint, logikus szerkezetben és mindig élvezhető formában hangzottak el. Alapelve volt, hogy az építészet a tovább építés tudománya.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-10-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649543","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Distance and Presence","authors":"Béla Pazár","doi":"10.1556/096.2020.015","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.015","url":null,"abstract":"When are we somewhere and when are we not? When is it “here”, when is “now” and when is it not? In everyday life, this question can usually have a clear answer. But we all know the state of mind – if not from elsewhere, then from school – when we are physically present somewhere, but in fact our minds are elsewhere we are in a completely different place in spirit, being busy with something else. We can barely remember what happened in the classroom, later we are left with only what caught our attention at that time, what we were really busy with at the time. One might think that in architecture it may not even be worth addressing this issue, the situation seems so clear: here is a definite place with specific geometric features and history, shaped and formed by the mysterious “genius loci”, and now is our age, the present in which we live. According to the common opinion today, good architecture expresses its own age and its own time, catching the spirit of the place. However, it is enough to think only of the Gothic cathedrals to see the very partial validity of this view. In cathedrals, the purpose of the now and here is exactly to serve, display, illustrate the time and place of the not-now and not-here.Mikor vagyunk valahol, és mikor nem? Mikor van itt, mikor van most és mikor nem? A mindennapi életben e kérdésre általában egyértelműen válaszolunk. De mindnyájan ismerjük azt a lelkiállapotot – ha máshonnan nem, hát az iskolából –, amikor fizikailag valahol vagyunk, de valójában egészen máson jár az eszünk, lélekben egészen máshol vagyunk, mással vagyunk elfoglalva. Alig emlékszünk arra, hogy mi történt ott akkor az órán, később csak az marad meg bennünk, ami akkor figyelmünket lekötötte, ami akkor valójában foglalkoztatott. Azt gondolhatnánk, hogy az építészetben talán nem is érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, olyan egyértelműnek látszik a helyzet: az itt, egy meghatározott hely sajátos geometriai tulajdonságokkal és történelemmel, amelyet a titokzatos „genius loci” alakít, formál, a most pedig a mi korunk, a jelen, amelyben élünk. Mai általánosan elterjedt vélekedésünk szerint a jó építészet a hely szellemét megérezve saját korát, saját idejét fejezi ki. Elég azonban csupán a gótikus katedrálisokra gondolnunk ahhoz, hogy belássuk e vélekedés nagyon is részleges érvényességét. A katedrálisokban a most és itt célja éppenséggel a nem most és a nem itt idejének és helyének szolgálata, megjelenítése, szemléltetése.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-10-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48267513","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Vámossy Ferenc, az Építés – Építészettudomány folyóirat szerkesztője","authors":"Gyetvainé Balogh Ágnes","doi":"10.1556/096.2020.013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.013","url":null,"abstract":"A Szerző Vámossy Ferenc munkatársaként 2000 óta segítette az Építés – Építészettudomány folyóirat megjelenését. E rövid visszatekintésben a közös munka állomásai, az idősödő professzor módszerei és hatása szerepelnek, hogyan segítette részletes tanácsaival, módszertani javaslataival a fiatalabb szerzőket, hogyan gondoskodott a lap tudományos színvonaláról. A folyóirat érdekében 60 éven át végzett, kimagasló munkáját 2017-ben zárta le egy magyar és angol nyelven megjelent, összefoglaló, visszaemlékező tanulmánnyal.Summary. As a colleague of Ferenc Vámossy, the author has been helping to publish the journal Építés – Építészettudomány since 2000. This brief review includes the stages of the joint work, the methods and impact of the elderly professor, how he helped the younger authors with his detailed advice and methodological suggestions, and how he ensured the scientific quality of the journal. He concluded his outstanding work for 60 years in the interest of the journal in 2017 with a summary, reminiscent study published in Hungarian and English.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649518","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Changes in Administrative Status and Urban Built Forms of the Town Centre of Berettyóújfalu After the Second World War","authors":"Zoltán Megyeri-Pálffi, Katalin Marótzy","doi":"10.1556/096.2020.006","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.006","url":null,"abstract":"After the Second World War, Hungary adopted the so-called Soviet model, which gave rise to significant changes in the state organisation. “Centralisation” and “democratic centralism” are the keywords which described the operation of government and local bodies in the four decades between 1945 and 1990.Through the change of the townscape of one settlement, this study throws light on how the change in administrative status and the centrally determined settlement policy affected urban development in Hungary, similarly to other former socialist states.Our highlighted example is Berettyóújfalu, whose administrative status changed from period to period in its 19–20th century history. Today, Berettyóújfalu’s townscape is basically determined by three architectural periods: the era of the Austro–Hungarian Monarchy (1867–1918), the period between the two world wars (1918–1944) and the age of state socialism (1949–1989). Out of these periods, the third one was the most significant, as the most important interventions into the townscape occurred at that time.It seems that in Berettyóújfalu, the appearance of urban buildings has not been brought about by economic forces, but expressly by the change in the settlement’s administrative status. It was this change that influenced the town’s architectural character, which consists of two components: the official buildings and the residential building stock.In the era of socialism, the construction of housing estates also falls into the category of public developments, as after the Second World War, the system of state organisation changed fundamentally. Local governments ceased to exist, their role was taken over by hierarchical councils. Consequently, urban policy and urban construction became central duties according to the socialist state concept.The centrally developed industry and the resulting increase in the population was served by building housing blocks with system-building technology. These panel apartment blocks occupied the urban fabric that had been an integral part of the former townscape.In this way, this changed townscape could become a kind of architectural reader on Central and Eastern European history and urban development of the 19–20th centuries.Összefoglaló. A második világháború után Magyarország átvette az úgynevezett szovjet modellt, amely jelentős változásokhoz vezetett az államszervezetben. A „központosítás” és a „demokratikus centralizmus” azok a kulcsszavak, amelyek az állami szervek, s mellettük a helyi szervek működését jellemezték az 1945 és 1990 közötti négy évtizedben.Jelen tanulmány egy település városképének változásán keresztül arra világít rá, hogy Magyarországon – hasonlóan a többi volt szocialista államhoz – miként hatott a közigazgatási státus változása és a központilag meghatározott településpolitika a városépítészetre.A mai Berettyóújfalu településképét alapvetően három építési periódus határozza meg: az Osztrák– Magyar Monarchia kora (1867–1918), a két világháború közö","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"48 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649252","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}