MetszetPub Date : 2023-01-01DOI: 10.33268/met.2023.2.1
I. Szűcs
{"title":"Feszes lakóház a IX. kerületben","authors":"I. Szűcs","doi":"10.33268/met.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.33268/met.2023.2.1","url":null,"abstract":"A magyar lakáspiacon átlagosan sokkal nagyobb arányban vannak jelen a magántulajdonú lakások, mint az európai piacon. Ezt a trendet az elmúlt évtizedben a magyar lakáspolitika is elősegítette, jelenleg az ingatlanberuházások csak egy szűk szeletét teszik ki a bérlakásépítések. A kiadás céljából vásárlók többnyire csak eladásra szánt ingatlanokhoz jutnak hozzá, ami viszont problémás a felmerülő üzemeltetési, optimalizálási és a változó igényekhez történő adaptáció szempontjából. Azon ban még ebben az erős trendben is vannak kivételes beruházások, ahol a tervezők sikeresen kezelik a bérlakások ezen kihívásait.","PeriodicalId":38160,"journal":{"name":"Metszet","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69596171","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
MetszetPub Date : 2023-01-01DOI: 10.33268/met.2023.4.2
Levente Szabó
{"title":"Egy városi műtárgy emlékezete","authors":"Levente Szabó","doi":"10.33268/met.2023.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.33268/met.2023.4.2","url":null,"abstract":"E különleges, városi léptékben és a belsőépítészet műfaji regiszterein egyszerre érvényes projekttel 2021-ben, a Piranesi Award zsűritagjaként találkoztam először a pirani egykori sólepárló csarnokban rendezett kiállításon, megannyi, abban az évben nevezett régiós munka társaságában. Ez év tavaszán aztán alkalmam volt bejárni is a Petr Janda és munkatársai által csaknem tízéves megvalósítási folyamat után átadott Moldva-parti, Mies van der Rohe Award-ra is jelölt revitalizációs munka egyes stációit. Írásomban ennek a 2019-re első ütemét tekintve elkészült projektnek a kontextusba helyezésére teszek kísérletet. Azt állítom, hogy műfaji komplexitásában figyelemreméltó, ahogy a Rossi-i értelemben vett városi műtárgyként is definiálható – alapvetően infrastrukturális, mégis a kollektív emlékezet gazdag tárházát megtestesítő – épített partfal változatlan karakterét kiegészíti az – elsősorban a megújuló használat újradefiniált rítusaiból fakadó – egyszerre landmark, mégis alárendelt karakterű, hálózatossá összeérő pontszerű beavatkozások sora.","PeriodicalId":38160,"journal":{"name":"Metszet","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69596454","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
MetszetPub Date : 2023-01-01DOI: 10.33268/met.2023.5.4
Umadevi Nettar, Payel Dutta Chowdhury
{"title":"Fejvadászok és az ökológia","authors":"Umadevi Nettar, Payel Dutta Chowdhury","doi":"10.33268/met.2023.5.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.33268/met.2023.5.4","url":null,"abstract":"Khonoma gyönyörű kis falucska, a turisták paradicsoma az indiai Nagaland államban. Dombok és erdők között fekszik, húsz kilométerre Kohimától, az állam fővárosától. Khonoma lakói tudatosan tiltják a műanyag használatát és a fák kivágását. Khonomában tilos a jhum gazdálkodás (ugarolásos, égetéses földművelés), amely egyébként igen népszerű a régióban. A khonomai angami nagák egykor ádáz harcosok voltak, és három évtizeden át harcoltak a britekkel, amíg 1880-ban békeszerződést nem írtak alá. A legtöbb naga törzshöz hasonlóan a khonomai falusiak is gyakran vettek részt törzsek közötti háborúkban, és fejvadászokként voltak ismertek. A fejvadászat során a hősiesség szimbólumává vált, hogy egy ember életében hány fejet vágott le, ami a közösségen belüli státuszát jelezte, mivel „az emberi fejek a győzelem ünnepi szimbólumai voltak, ami az ellenséges csapatoktól begyűjtött fejek számához kapcsolódott”. A megölt ellenségek fejei a falu közösségi házának falát díszítették. A falusiak képzett őserdei vadászok is voltak. Minden évben sok állatot, köztük különböző, ma már veszélyeztetett fajok egyedeit ölték meg.","PeriodicalId":38160,"journal":{"name":"Metszet","volume":"137 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135059937","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
MetszetPub Date : 2023-01-01DOI: 10.33268/met.2023.5.3
Pál Csanády
{"title":"Kecske, kőhalom, Córdoba, Cervantes","authors":"Pál Csanády","doi":"10.33268/met.2023.5.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.33268/met.2023.5.3","url":null,"abstract":"Cabra ősi andalúziai kisváros, amelyet állítólag Kr. e. 330-ban alapítottak, és Licabrum néven Liviusnál is szerepel lázadása és legyőzetése. Később püspöki székhely volt, és a vizigót időkben tartományi székhely. Falmaradványok már csak az iszlám időkből maradtak fent, amikor a várost Quabra néven ismerték. A reconquista után a Calatrava Lovagrend tulajdona lett, ekkor is épületek várfalak a régészeti bizonyítékok alapján. Jelenlegi neve vagy az arab Quabrából vagy a spanyol kecske (cabra) szóból ered. Címerében mindenesetre kecskéket találunk, és II. Izabella királynőtől kapott jelmondatát: „Cabra hűséges és gyönyörű városa.” Érdekes, hogy egy ősi város egy 19. századi spanyol királynő dicséretét teszi címerébe, 1930 körül. Büszkék még arra, hogy Cervantes nagyapja itt élt, nagybátyja (Andrés) polgármester volt. Bár nincs bizonyíték, hogy Miguel de Cervantes is élt itt, de a cabrai sziklatorok még a Don Quijotéba is bekerült, márpedig ez a sziklahasadék itt van ma is, a várostól öt kilométerre északkeletre.","PeriodicalId":38160,"journal":{"name":"Metszet","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135060115","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
MetszetPub Date : 2023-01-01DOI: 10.33268/met.2023.4.5
Anna Szövényi, Anna Adorján
{"title":"A ruha teszi?","authors":"Anna Szövényi, Anna Adorján","doi":"10.33268/met.2023.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.33268/met.2023.4.5","url":null,"abstract":"Ritkán fordul elő, hogy egy ember életének tiszteletére épület születik. Léteznek emlékszobák, emlékhelyek, többnyire a költő, író vagy más nagy formátumú személyiség lakhelyén. Azonban itt másról van szó: egy ember életműve ölt testet egy új épületben, egy ember élete jelenik meg egy épületszoborban. Emlékművé válik ekkor egy épület, vagy sem? Lehet-e egy épület emlékmű, és ha igen, hogyan? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Mindszentyneum épülete Zalaegerszegen.","PeriodicalId":38160,"journal":{"name":"Metszet","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69596517","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
MetszetPub Date : 2023-01-01DOI: 10.33268/met.2023.3.2
Orsolya Ware-Nagy
{"title":"Magasra nőnek","authors":"Orsolya Ware-Nagy","doi":"10.33268/met.2023.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.33268/met.2023.3.2","url":null,"abstract":"Az oktatáshoz – mint oly sok mindenhez az életben – kicsit mindnyájan úgy érezzük, hogy értünk. Minden felnőtt járt valaha iskolába, és az ott szerzett élmények egy életre meghatározzák az oktatásról alkotott véleményünket. A porosz elvű oktatás kritikája egyáltalán nem új keletű, az 1980-as évek óta számos alternatív iskola tűnt fel, és ma már nálunk is szép számmal vannak jelen a másfajta megközelítéssel dolgozó, jellemzően alapítványi iskolák. A teljes tanulólétszámot tekintve ezek mégsem jelentősek, és sajnos kevéssé hatnak vissza az állami oktatásra, amelyben pedig a gyermekek legnagyobb hányada részesül. Az elvek nagyon nehezen alakítják át a gyakorlatot, még ha kisebb elemei be is épülnek az oktatás mindennapjaiba. Takaharu Tezuka szerint az elmélet gyakorlattá válását nagyon sokszor éppen az az épület akadályozza, amelyben az oktatás folyik, mert képtelen rugalmasan alkalmazkodni az oktatásmódszertan változásához. [1] Az áttörést az is nehezíti, hogy legtöbbünknek – pedagógusnak, szülőnek, döntéshozónak – határozott, tapasztalaton és emlékeken alapuló elképzelése van arról, hogy milyen egy oktatási intézmény. Ezt kérjük megrendelőként, ezt várjuk el szülőként, és pedagógusként is ebben mozgunk otthonosan. Mindezek ellenére, csak a játék kedvéért tegyük fel a kérdést: tényleg jó, ha a gyerekeink ugyanolyan épületekben töltenek el napi 8-9 órát, mint amilyenekben a nagyszüleik és dédszüleik tanultak, miközben az iroda- és üzemépületek – amelyekben a felnőttek nagy része tölti a napját –már köszönőviszonyban sincsenek a pár évtizeddel korábbiakkal?","PeriodicalId":38160,"journal":{"name":"Metszet","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69595812","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
MetszetPub Date : 2023-01-01DOI: 10.33268/met.2023.5.1
Krisztián Seidl
{"title":"Az udvarhölgy ébredése","authors":"Krisztián Seidl","doi":"10.33268/met.2023.5.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.33268/met.2023.5.1","url":null,"abstract":"Az életét teljes mélységében megrázó trauma – odaadó áhítattal szeretett fiatal feleségének elvesztése – késztette a 29 éves Lechner Ödönt, hogy hagyja el a megszokott életét, a hazáját, szakítson minden szakmai gyökerével, és menjen külföldi tanulmányútra, ahol megtalálhatja önmagát és azt a magyaros építészeti irányzatot, amely mindig is motoszkált benne. A mély gyász ösztökélte a változásra, hozta ki belőle az egyedit, az új és ismeretlen utat, a berögződött, a már-már rutinszerű hagyományoktól való elszakadást. Lechner világra szóló tehetségének kibontakozásában egy különös állomás a nemrégiben felújított MÁV Nyugdíjintézet bérházának épülete, amelyet a Krúdy Gyulától származó elnevezés után Drexler-palotaként tart számon a köznyelv.","PeriodicalId":38160,"journal":{"name":"Metszet","volume":"101 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135059751","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
MetszetPub Date : 2023-01-01DOI: 10.33268/met.2023.5.7
Krisztián Szigetvári
{"title":"Faszádizmus pozitív szemmel, avagy kísérletek a homlokzatok megmentésére Pécs belvárosában","authors":"Krisztián Szigetvári","doi":"10.33268/met.2023.5.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.33268/met.2023.5.7","url":null,"abstract":"Mennyiben elvárható a változatlanság egy védett műemléki területen, és milyen mértékben elviselhető a változás egy lélegző belvárosi településszövetben? Ezek a kérdések kéz a kézben járnak, és nincs rájuk színtisztán jó vagy rossz válasz. A problémára a választ sokan a faszádizmusban próbálták és próbálják megtalálni, mivel – roppant leegyszerűsítve – ez a módszer úgy fejleszt, hogy közben valamit megőriz a múlt építészetéből.","PeriodicalId":38160,"journal":{"name":"Metszet","volume":"154 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135059924","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
