Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.4
János Sáringer
{"title":"Mozaikok a magyar–ukrán diplomáciai kapcsolatok 1991 és 1992 közötti történetéből","authors":"János Sáringer","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.4","url":null,"abstract":"Magyarország az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolatot a függetlenné vált Ukrajnával, a kijevi vezetés pedig Budapesten nyitotta meg az első nagykövetségét. A jószomszédi és baráti kapcsolatokat az 1991 végén megkötött magyar–ukrán alapszerződés rögzítette, amely keretet biztosított a két ország közötti szoros együttműködésnek. Ezt mutatták a magyar és az ukrán vezetők gyakori, kölcsönös látogatásai is. Az 1990-es évek elején a magyar–ukrán reláció baráti volt; Kijev kiemelt figyelmet fordított az Ukrajnában, Kárpátalján élő magyar ajkú lakosságra. A kétoldalú diplomáciai kapcsolatok lényeges elemeinek a bemutatásához szükségesnek tartom áttekinteni a függetlenséget nyert volt szovjet tagköztársaság szomszédságpolitikáját, illetve regionális helyzetét.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130397824","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/KULUGYI_SZEMLE.2020.4.05
Qiuping Wang
{"title":"A mélypontra sodródott kínai-magyar kapcsolatok (1960-1976)","authors":"Qiuping Wang","doi":"10.47707/KULUGYI_SZEMLE.2020.4.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/KULUGYI_SZEMLE.2020.4.05","url":null,"abstract":"Az 1960 és 1976 közötti időszak a kínai–magyar kétoldalú kapcsolatokban különleges időszak volt, amely a diplomáciai kapcsolatok felvételét követő tízéves politikai barátságot követte, illetve megelőzte a 1980-as évek főleg gazdasági célokat szolgáló barátságát. A kutatást megalapozó források hiánya miatt azonban ezzel a korszakkal kevesen foglalkoznak. A jelen tanulmányban a kínai–magyar elhidegülésre koncentrálva, a levéltári iratok és az érintettekkel készített mélyinterjúk alapján próbálom meg kínai oldalról feltárni, hogy miként alakultak az 1960–1976 közötti kínai–magyar kapcsolatok, milyen nemzetközi és belső tényezők voltak hatással azok fejlődésére, milyen szerepet játszott Kína a viszony romlásában, és milyen erőfeszítéseket tett a javításukra.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130529813","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.12
Tamás Stukovszky
{"title":"Gazdaságdiplomáciai kalauz nem csak diplomatáknak : Nagy Sándor Gyula – Kutasi Gábor (szerk.): Gazdaságdiplomácia. Elmélet és gyakorlat felkészülő diplomatáknak. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó – Akadémiai Kiadó, 2020. 518 o.","authors":"Tamás Stukovszky","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.12","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"52 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134579312","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.4
Beáta Paragi, Máté Szalai
{"title":"Izrael és/vagy Palesztina? I. :A kétállamos megoldás ellehetetlenülésének lokális összefüggései","authors":"Beáta Paragi, Máté Szalai","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.4","url":null,"abstract":"E két részből álló tanulmány célja mindazon belső és külső tényezők áttekintése, amelyek az izraeli–palesztin konfliktust rendezni kívánó kétállamos megoldást hátráltatják, illetve perifériára szorították az utóbbi években. A vizsgált okok nem elkülöníthető magyarázatok, hanem egymással is szorosan összefüggnek, és mind Izrael 1949/1967-es határain belül, mind Palesztina vonatkozásában hatást gyakoroltak a zsidó–palesztin kapcsolatokra. A tanulmány az aktuális tények és események ismertetését, illetve a politikai folyamatok elemzését tűzte ki célul. A végkövetkeztetése szerint miután a „térképnek” tekinthető kétállamos megoldást nemcsak a helyi közvélemény többsége tekinti megvalósíthatatlannak, de az a „tájjal” sincs köszönőviszonyban, annak a diplomáciai támogatása egyrészt hamis reményeket táplál, másrészt tovább mélyíti a zsidó és a palesztin lakosság közötti árkokat.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"67 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134148377","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.1
Kinga Szálkai, Miklós Szabó
{"title":"Az iráni vízválság a klímaváltozás és a növekvő társadalmi elégedetlenség árnyékában","authors":"Kinga Szálkai, Miklós Szabó","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.1","url":null,"abstract":"Az elhúzódó és egyre súlyosbodó szárazság 2021 nyarán több halálos áldozatot követelő tüntetésekhez vezetett Iránban. A jelen interdiszciplináris tanulmány célja, hogy a hidropolitika és a kulturális antropológia perspektíváiban vizsgálja meg az iráni vízválság természeti és antropogén kiváltó okait, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi következményeit. Elsőként a szárazsághoz vezető fő tényezőket tárjuk fel, s bemutatjuk, hogy a klímaváltozás hatásai mellett a közvetlenül az emberi tevékenységből származó következmények is nagy szerepet játszottak a helyzet kialakulásában. Ezután két konkrét esettanulmányt, az Orumije-tó és a Zájanderud folyó példáját vizsgáljuk meg, amelyek jól tükrözik a válsághelyzet általános jellemzőit. A következő szakaszban a vizsgálódás fókuszát kiterjesztjük a válság által leginkább érintett két tartományra, Huzesztánra, valamint Szisztán és Beludzsisztánra, míg végül, de nem utolsósorban az iráni vízválság regionális vonatkozásait elemezzük az Irakkal és Afganisztánnal fenntartott vízügyi kapcsolatok esetében.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134327731","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.04
Bence Eck
{"title":"Az országmárkázás lehetőségei nemzetközi szervezetekben az Európa Tanács magyar elnöksége kapcsán","authors":"Bence Eck","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.04","url":null,"abstract":": In this study, I present the tools that country branding gives us to create a positive image of Hungary in an international organization. After that, I will show how these instruments are and could be enforced in the six-month period beginning in May 2021, when Hungary will chair the Committee of Ministers of the Council of Europe.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":" 76","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133420826","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.2.3
András Csehes, Gábor Kutasi, Ákos Szóláth, Petra Szűcs
{"title":"Hogyan hatnak a szankciók Oroszországra, és hogyan védekezik ellenük?","authors":"András Csehes, Gábor Kutasi, Ákos Szóláth, Petra Szűcs","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.2.3","url":null,"abstract":"Az utóbbi évek közül Oroszországhoz két fontos negatív dátum kötődik: 2014. február 20. és 2022. február 24., s Moszkva agressziója kapcsolja össze őket. Az első időpontban vette kezdetét a Krím félsziget annektálása, a második pedig az Ukrajna elleni támadás megindításának a napja. Az események másik közös vonását a válaszként bevezetett nyugati szankciók jelentik. A jelen tanulmány is elsősorban azokkal foglalkozik. Továbbá megvizsgálja, hogy az orosz vezetés milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy minél jobban enyhíteni tudja a gazdaságot érő kedvezőtlen hatásokat, amelyek közül írásunkban kiemeljük a vélhetően a legnagyobb károkkal járókat és azok pénzügyi következményeit. Végezetül ismertetjük a multinacionális cégek kivonulása után kialakuló helyzetet, továbbá annak a GDP-re, a foglalkoztatásra, valamint a kereskedelemre vonatkozó lehetséges kimenetelét.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"96 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133756292","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.4.2
Béla Háda
{"title":"Az Indiai-óceán szerepe India stratégiai világképében","authors":"Béla Háda","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.4.2","url":null,"abstract":"India egyike a jelenkori nemzetközi kapcsolatok kulcsszereplőinek, egyúttal a vezető ázsiai hatalom az Indiai-óceán térségében. Noha a haditengerészeti képességei fejlődése nem annyira látványos, mint a Kínai Népköztársaságé, az Amerikai Egyesült Államokkal szoros együttműködésben a kínai haditengerészeti expanzió lehetséges regionális ellensúlyává is vált. E tanulmány célja, hogy bemutassa az Indiai-óceán szerepét Újdelhi stratégiai törekvéseiben. Ennek érdekében elemzi az indiai stratégiai dokumentumokban fellehető célkitűzéseket, valamint az ország haditengerészeti fejlesztéseinek az eredményeit is. A cikk következtetése, hogy dacára a haditengerészete fejlődésében tapasztalható lassulásnak, India a jelenlegi erőviszonyok mellett és a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd többi részes államának a támogatásával megőrizheti a vezető tengeri hatalmi státuszát az Indiai-óceánon.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133829834","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.7
Judit Hidasi
{"title":"Trianon emlékezete japán tükörben","authors":"Judit Hidasi","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.7","url":null,"abstract":"Umemura Yuko és Wintermantel Péter (szerk.): Trianon és a japán diplomácia. Magyar vonatkozású japán diplomáciai dokumentumok, 1914–1923. Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak. Trianon-dokumentumok és -tanulmányok 9. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont és MTA Történettudományi Intézet, 2021. 210 o.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"53 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124963078","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}