{"title":"Az iráni vízválság a klímaváltozás és a növekvő társadalmi elégedetlenség árnyékában","authors":"Kinga Szálkai, Miklós Szabó","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.1","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az elhúzódó és egyre súlyosbodó szárazság 2021 nyarán több halálos áldozatot követelő tüntetésekhez vezetett Iránban. A jelen interdiszciplináris tanulmány célja, hogy a hidropolitika és a kulturális antropológia perspektíváiban vizsgálja meg az iráni vízválság természeti és antropogén kiváltó okait, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi következményeit. Elsőként a szárazsághoz vezető fő tényezőket tárjuk fel, s bemutatjuk, hogy a klímaváltozás hatásai mellett a közvetlenül az emberi tevékenységből származó következmények is nagy szerepet játszottak a helyzet kialakulásában. Ezután két konkrét esettanulmányt, az Orumije-tó és a Zájanderud folyó példáját vizsgáljuk meg, amelyek jól tükrözik a válsághelyzet általános jellemzőit. A következő szakaszban a vizsgálódás fókuszát kiterjesztjük a válság által leginkább érintett két tartományra, Huzesztánra, valamint Szisztán és Beludzsisztánra, míg végül, de nem utolsósorban az iráni vízválság regionális vonatkozásait elemezzük az Irakkal és Afganisztánnal fenntartott vízügyi kapcsolatok esetében.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Külügyi Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.1","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Az elhúzódó és egyre súlyosbodó szárazság 2021 nyarán több halálos áldozatot követelő tüntetésekhez vezetett Iránban. A jelen interdiszciplináris tanulmány célja, hogy a hidropolitika és a kulturális antropológia perspektíváiban vizsgálja meg az iráni vízválság természeti és antropogén kiváltó okait, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi következményeit. Elsőként a szárazsághoz vezető fő tényezőket tárjuk fel, s bemutatjuk, hogy a klímaváltozás hatásai mellett a közvetlenül az emberi tevékenységből származó következmények is nagy szerepet játszottak a helyzet kialakulásában. Ezután két konkrét esettanulmányt, az Orumije-tó és a Zájanderud folyó példáját vizsgáljuk meg, amelyek jól tükrözik a válsághelyzet általános jellemzőit. A következő szakaszban a vizsgálódás fókuszát kiterjesztjük a válság által leginkább érintett két tartományra, Huzesztánra, valamint Szisztán és Beludzsisztánra, míg végül, de nem utolsósorban az iráni vízválság regionális vonatkozásait elemezzük az Irakkal és Afganisztánnal fenntartott vízügyi kapcsolatok esetében.