Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.2.2
Şeref Türkmen
{"title":"Török közvetítési kísérletek az orosz–ukrán háború hadviselői között","authors":"Şeref Türkmen","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.2.2","url":null,"abstract":"Törökország különleges álláspontot foglal el a NATO tagországai között az orosz–ukrán háborút illetően. Recep Tayyip Erdoğan elnök és az Igazság és Fejlődés Pártja által vezetett kormány elítéli ugyan az orosz agressziót, de Ankara nem csatlakozik a Moszkva ellen meghirdetett nyugati szankciókhoz. Gazdasági és geostratégiai szempontból Törökország Oroszországtól és Ukrajnától is függ, illetve mind a kettő kiemelkedő kereskedelmi partnere. Bár török gyártású fegyverek a háború első napja óta jelen vannak a csatatéren, Ankara abban érdekelt, hogy a harcok minél hamarabb véget érjenek, és helyreálljon a korábban megszokott rend. Az egyértelmű gazdasági és politikai érdekein, illetve az olyan prioritások figyelembe vételén túl, mint a krími tatár kisebbség jóléte, Törökország egyéb esélyt is lát a háború rendezése körüli diplomáciai manőverekben. Azok révén szeretne megkerülhetetlen regionális szereplővé válni, valamint azzal, hogy segíti például az ukrán gabona kijutását a világpiacra, közelebb jutni a nyugati országokhoz. A jelen tanulmány a nemzetközi szakirodalom segítségével azt vizsgálja, milyen külpolitikai stratégia és realitás húzódik meg a török erőfeszítések mögött.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127750331","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.3
Esztella Varga
{"title":"Az amerikai–török kapcsolatok elemzése a geopolitikai törekvések tükrében","authors":"Esztella Varga","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.3","url":null,"abstract":"A Törökországban 2002-ben kormányra került Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) merőben eltérő külpolitikát folytat, mint az elődei. Ennek egyik okaként említhető a hidegháború végén kialakult, új típusú világrend: a két blokk megszűnésével nagyobb mozgástérhez jutottak az egyes államok, így Törökország is. A 2001-ben megjelent „Stratégiai mélység” című művében fektette le a későbbi külügyminiszter, majd miniszterelnök, Ahmet Davutoğlu az új külpolitikai szemlélet elméleti alapjait. A kötetben hangsúlyos szerepet kapnak mind a geopolitikai, mind a puha hatalomra épülő eszközök. A török befolyás regionális kiterjesztése ennek megfelelően azóta elsősorban gazdasági, kulturális, nyelvi, történelmi (puha hatalmi) eszközökkel történik, illetve a regionális vezető szerepre törekvés is megjelenik. Ankara a szomszédságpolitikájában konfliktusmentességre törekszik (zero problems policy), és ahol lehet, mediátorként lép fel. A jelen tanulmány ennek a külpolitikai törekvésnek az amerikai–török kapcsolatokra gyakorolt hatását vizsgálja, elsősorban a 2000- es évek első két évtizedére vonatkozóan.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"108 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115631441","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.9
Tamás Isépy
{"title":"Új integrációelmélet","authors":"Tamás Isépy","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.9","url":null,"abstract":"Halmai Péter: Mélyintegráció. A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2020, 540 o.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122573348","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.5
Kinga Szálkai
{"title":"Vízügyi konfliktusok és együttműködések a nemzetközi kapcsolatokban : Hidropolitika és vízdiplomácia II.","authors":"Kinga Szálkai","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.5","url":null,"abstract":"A kétrészes tanulmány célja, hogy áttekintse és összegezze a hidropolitika és a vízdiplomácia területének legfontosabb megállapításait. Az első rész egy szintetizáló hidropolitikai szakirodalmi áttekintés volt, amely a nemzetközi kapcsolatok elmélete három fő irányzatának megfelelően tekintette át a vízkonfliktusok és a vízügyi együttműködések elemzése során jellemzően használt elméleti kereteket. A második rész tartalmazza a hidropolitika alkalmazott formáját jelentő vízdiplomácia definícióját, s rendszerezi annak szereplőit, fő területeit, feladatait és eszközeit. Míg a hidropolitika fő célkitűzése a vízügyi konfliktusok és együttműködések szisztematikus elemzése, addig a vízdiplomácia a vízügyi feszültségek eszkalációjának a megelőzésére, a kialakult konfliktusok rendezésére, illetve az együttműködések kialakítására és fenntartására törekszik. Mindkét terület kiemelt fontossággal bír a 21. század vízügyi kihívásainak a kezelésében.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115581794","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.6
Péter Klemensits, Meszár Tárik
{"title":"Nemzetközi egyetemek külföldi campusai a világban – a nemzetközi felsőoktatási együttműködés sikeres példái","authors":"Péter Klemensits, Meszár Tárik","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.6","url":null,"abstract":"A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa az International Branch Campus (IBC), vagyis a nemzetközi egyetemek külföldi campusainak a fogalmát és történetét, a nyugati, illetve a fogadó egyetemek motivációját, valamint általában a külföldi campusok és az anyaegyetemek kapcsolatát. A vizsgálat elsősorban az ázsiai kontinensre, azon belül pedig a Közel-Keletre fókuszál. A dolgozat alapvetően abból a hipotézisből indul ki, hogy az IBC egy sikeres és kölcsönösen eredményes nemzetközi felsőoktatási együttműködési forma, amelyből a külföldi egyetemek és a fogadó országok egyaránt profitálnak. A konklúzió szerint annak ellenére, hogy a múltban alapvetően a nyugati országok létesítettek külföldi campusokat, a felsőoktatás nemzetköziesedésének az újabb hullámában a kínai egyetemek európai megjelenése hasonló eredményességre tarthat számot, az ezzel kapcsolatban megfogalmazott nyugati kritika pedig döntően geopolitikai tartalmú, és nem az együttműködés tartalmi oldalára koncentrál.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"69 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115409456","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.11
Gyula Mike
{"title":"Magyar közjog és (kül)politika : Kukorelli István: Három István, három nemzeti ünnep, három példakép. Budapest: Méry Ratio, 2021. 228 o.","authors":"Gyula Mike","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.11","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"98 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131714055","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.1
Márton Baranyi
{"title":"Létezik-e német hegemónia az Európai Parlamentben?","authors":"Márton Baranyi","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.1","url":null,"abstract":"Az Európai Unión belüli német hegemónia vizsgálata és értékelése egy örökzöld, ám egyúttal vitatott kutatási témának számít. Egyrészről nem tisztázott, hogy mely kritériumok teljesülése esetén számít egy domináns hatalom hegemónnak, másrészről Németországnak az Európában betöltött szerepe kapcsán sem világos, hogy a múltjából fakadó adósságából eredően milyen mértékben hajlandó az európai vezető szerepnek eleget tenni. A jelen tanulmányban a német hegemóniával kapcsolatos vizsgálat középpontjában az Európai Parlament áll, de meg kell jegyezni, hogy az intézmény nem tekinthető az EU-n belüli német hegemónia elsődleges megnyilvánulási terepének. Az elemzés a 2014–2019-es parlamenti ciklusra fókuszál, s az EP-képviselők törvénykezési aktivitásán keresztül világítja meg a német hegemónia mértékét, és különböző mutatók értékelésével arra a következtetésre jut, hogy bár az adott időszakban a vezető pozíciók tekintetében túlsúlyban voltak a német képviselők, a parlamenti aktivitás már korántsem német dominanciát tükröz.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130642191","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.2
Viktor Eszterhai
{"title":"Az orosz–kínai tengely az ukrajnai háború tükrében","authors":"Viktor Eszterhai","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.2.2","url":null,"abstract":"A 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború új megvilágításba helyezte Oroszország és a legfontosabb stratégiai partnere, Kína együttműködésének a geopolitikai jelentőségét. A két állam kapcsolata ugyanis döntő tényezőként azonosítható a háború kimenetelében. A jelen tanulmány célja, hogy az együttműködést segítő és hátráltató kulcsfontosságú stratégiai tényezőket az orosz–kínai viszony szempontjából számba vegye, és felmérje a két állam közötti kapcsolat mélységét. A tanulmány amellett érvel, hogy ez a kapcsolat egy olyan szilárd partnerség, amelyet a külső szereplők nem tudnak megingatni, és valójában már át is alakította a nemzetközi rendet, s ennek az egyik látható jele az Ukrajnában folyó háború.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126536652","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}