{"title":"Választójog 16 éves kortól – elég érettek az iskolák?","authors":"Péter Szabados","doi":"10.15170/ar.2021.6.1-4.2.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/ar.2021.6.1-4.2.","url":null,"abstract":"A 18 év alattiak választójogáról szóló viták még néhány évtizeddel ezelőtt is alapvetően spekulatív jellegűek voltak. Az ezredforduló után azonban egyre több ország csökkentette az általános választójog korhatárát, így lehetővé vált a gyakorlati tapasztalatok tudományos elemzése. Az Európai Unióban elsősorban az ausztriai tapasztalatok igazolták, hogy a 16 és 18 év közöttiek választójogához kapcsolódó pozitív várokozások egy része teljesülhet. Mivel ebben a korcsoportban (16-18) a politikai szocializáció, illetve a felelős állampolgárságra való felkészülés egyik területe az iskola, szükségessé válik a kérdés nevelésszociológiai szempontúvizsgálata. Az aktív állampolgárságra való iskolai felkészítés minősége kulcsfontosságú esélyteremtő tényező lehet. A tanulmány a témához kapcsolódó fontosabb hazai és nemzetközi kutatások és elméletek bemutatására vállalkozik egy további vizsgálat megalapozásának részeként.","PeriodicalId":338412,"journal":{"name":"Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121092042","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Változó világ, változó tanárszerep","authors":"Krisztina Túri","doi":"10.15170/ar.2021.6.1-4.5.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/ar.2021.6.1-4.5.","url":null,"abstract":"A 21.század globalizált világában, a Big Data időszakában milyen tanári paradigmaváltás szükséges, hogy a pozitív pedagógia jegyében motivált, autonóm tanulás és azt ösztönző tanítás valósuljon meg az osztályteremben? Jelen tanulmányban meghatározó vezetői modellek jelennek meg, mint Carl Rogers és John Heron facilitátori rendszere, Hersey és Blanchard szituációs modellje, valamint Bass és Avolio üzletkötői-átalakítói vezetési elmélete. Többek között bemutatásra kerül a tanuló szervezetek öt lényeges diszciplínája Peter Senge megfogalmazásában, valamint az öndeterminációs szemlélet és kötődési teória. A tanulmány összefoglalja, hogy melyek azok a fenti modellekben megjelenő közös attribútumok, amelyekkel a változó világ változó elvárásainak és kihívásainak eleget lehet tenni.","PeriodicalId":338412,"journal":{"name":"Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences","volume":"102 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121098079","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Some Best Practices for Inclusive Environments in Higher Education","authors":"Erika Csovcsics","doi":"10.15170/ar.2022.7.1.6.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/ar.2022.7.1.6.","url":null,"abstract":"Book: \u0000Berg, G. A., & Venis, L. (2020). Accessibility and Diversity in the 21st Century University (pp. 1-300). Hershey, PA: IGI Global. doi:10.4018/978-1-7998-2783-2","PeriodicalId":338412,"journal":{"name":"Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124830084","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A gamifikáció és a konstruktivista neveléstudomány lehetséges kapcsolódási pontjai","authors":"Máté Fridrich","doi":"10.15170/ar.2021.6.1-4.1.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/ar.2021.6.1-4.1.","url":null,"abstract":"A gamifikáció (Fridrich, 2020, Deterding és mtsai, 2011a; Deterding és mtsai, 2011b) napjaink egyik feltörekvő tanulásszervezési, értékelési és motivációs rendszere. Egységesen elfogadott definíció, valamint tudományosan feltárt kritériumrendszer hiányában azonban alkalmazására a pedagógiai gyakorlatban sokszor ad hoc módon kerül sor. Ennek kiküszöbölésére kutatásunk szerves részét képezi egy olyan komplex gamifikációs keretrendszer kialakítása, amely világosan lehatárolt kritériumrendszerrel és definícióval segíti a játékosítás hazai és nemzetközi pedagógiai adaptálását és alkalmazását. Jelen tanulmány a gamifikációs modell megalapozásának részeként a konstruktivizmus (Nahalka, 2002, 2013; Von Glasersfeld, 1995), a szociális konstruktivizmus (John-Steiner és Mahn, 1996; Palincsar, 1998; Vygotsky, 1978), valamint a rájuk épülő konstruktivista neveléstudomány és a gamifikáció lehetséges kapcsolódási pontjainak feltárására tesz kísérletet. Elméleti vizsgálatunkban áttekintjük a konstruktivizmus különböző megközelítéseit, majd a gamifikáció értelmezési keretei mentén feltárjuk azon didaktikai és koncepcionális jellemzőket, amelyek integrálása megfontolandó a gamifikációs keretrendszer későbbi kialakítása során.","PeriodicalId":338412,"journal":{"name":"Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126392621","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"IKT eszközök használata magyarországi és romániai magyar nyelvű speciális oktatási intézményekben","authors":"E. Belényi","doi":"10.15170/ar.2021.6.1-4.11.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/ar.2021.6.1-4.11.","url":null,"abstract":"Napjainkban az információs-kommunikációs technológiai (IKT) eszközök szerepe az oktatásban mindinkább elterjedőben van. A kérdéskör fontosságának tudatosítását az érintettek körében nagymértékben felgyorsította a SARS-CoV-2 járványügyi kényszerhelyzet, a digitális oktatásra váló áttérés azonnali követelménye, ami sok esetben nehézségek elé állította aziskolákat, tanulókat és családjaikat egyaránt. A leginkább negatívan érintett csoportok közé tartoznak a speciális oktatásban részt vevő fogyatékossággal élő tanulók; az ő esetükben az IKT eszközök tanulási célú hasznosítása nemcsak az online térben, hanem a tantermi oktatás megszokott körülményei között is különleges kihívást jelent. Kutatásunkban magyarországi és romániai magyar nyelvű speciális iskolák digitális eszközhasználatának sajátosságait vizsgáljuk. Az elemzés célja megismerni a két országban e téren alkalmazott jó gyakorlatokat, azok infrastrukturális, intézményi és humánerőforrással, pedagógiatechnikai innovációval kapcsolatos hátterét. Ennek érdekében kérdőíves felmérést végeztünk az oktatási intézmények pedagógusai körében. Arra törekedtük, hogy feltárjuk a hatékony megoldások szélesebb körben történő alkalmazhatóságának útjában álló akadályokat és megoldásokat javasoljunk az IKT eszközök bevezetését elősegítő feltételrendszer kialakítása érdekében.","PeriodicalId":338412,"journal":{"name":"Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences","volume":"136 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132220634","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Inclusion Around the Globe","authors":"Péter Szabados","doi":"10.15170/ar.2022.7.1.8.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/ar.2022.7.1.8.","url":null,"abstract":"Book: \u0000Gertz, S. K., Huang, B. & Cyr. L. (Eds.) (2018): Diversity and Inclusion in Higher Education and Societal Contexts, Palgrave Macmillan, New York.","PeriodicalId":338412,"journal":{"name":"Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125243604","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Fostering Inclusion Through Professional Development: The Case of Faculty Workshops at the University of Rhode Island A Chapter Submitted for: Challenging Higher Education in the 21st Century","authors":"Annamarie Vaccaro","doi":"10.15170/ar.2022.7.1.1.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/ar.2022.7.1.1.","url":null,"abstract":"In the United States, post-secondary institutions have enacted a variety of approaches to foster inclusion of diverse students. Some efforts (e.g., training, workshops) are aimed at teachers, who spend significant time with students, and thus, have a direct influenceon whether, and how, students feel included. This study provides rich detail about a series of professional development workshops at one U.S. institution. The goals of the workshops were to increase instructor knowledge of inclusion and to offer tangible strategies for fostering it in their spheres of influence. The manuscript details the history, design, implementation, and selected outcomes of the Inclusion Workshops for Faculty.","PeriodicalId":338412,"journal":{"name":"Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130814962","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az önszabályozó nyelvtanulás elindításának támogatása","authors":"G. Horváth","doi":"10.15170/ar.2021.6.1-4.4.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/ar.2021.6.1-4.4.","url":null,"abstract":"Arra teszek kísérletet ebben a tanulmányban, hogy egy olyan áttekintést adjak néhány fontos neveléstudományi felismerésről, amely – noha nyilván nem mutathatja be az összes felfedezést a gyermekekről az elmúlt gazdag évtizedekből –, mégis átfogó képet nyújthat a gyakorlat számára. A tárgyalás során végigvezetem az olvasót néhány tudományos, tényekkel is alátámasztott felismerésen, egy-egy konkrét, introspektív példán is érzékeltetve azt, hogy miként jelenhet meg a gyakorlat számára, amit a tudomány is bizonyított. A tanulmány végén röviden kitérek arra is, hogyan lehet a tudományosan is igazolt eredményeket a gyakorlat számára értékként felmutatni. Olyan értékekként, amelyek segítenek követendő alapelveket megfogalmazni a gyakorlat támogatására. Olyan attitűdbeli, gyakorlati-módszertani alapelveket mutatok be, amelyek biznyítottan a hatékonyabb, eredményesebb és méltányosabb nevelés és oktatás felé terelhetik a pedagógusokat, és egyben a neveléstudomány területén kutatókat.","PeriodicalId":338412,"journal":{"name":"Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128951919","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Diversity, Equity, and Inclusivity in Contemporary Higher Education: Connecting the Global and Local Contexts","authors":"Z. Tószegi","doi":"10.15170/ar.2022.7.1.10.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/ar.2022.7.1.10.","url":null,"abstract":"Book: \u0000Jeffries, R. (Ed.). (2019). Diversity, Equity, and Inclusivity in Contemporary Higher Education. Hershey, PA: IGI Global. ISSN: 2327-6983","PeriodicalId":338412,"journal":{"name":"Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133594882","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Hogyan éltem meg a digitális/online oktatást pályakezdő pedagógusként?","authors":"Júlia Réti","doi":"10.15170/ar.2021.6.1-4.12.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/ar.2021.6.1-4.12.","url":null,"abstract":"Frissen pedagógus 1 kategóriába került magyar-angol szakos középiskolai tanárként ért a 2020 márciusában induló digitális/online oktatás. Egy budapesti nyolcosztályos gimnáziumon keresztül volt lehetőségem testközelből megtapasztalni ezt a megszokott, hagyományos jelenlétre berendezkedett oktatást felforgató új rendszert, mégpedig meglehetősen széles skálán, ugyanis 5., 7., 8., 10. és 11. évfolyamon is tanítottam ebben az időszakban. E változatos korcsoportok nem csak az iskolában igényelnek eltérő tanári kompetenciákat, hozzáállást, nyitottságot, hanem a digitális térben való jelenlétük, aktivitásuk is nagyban különbözött egymástól. Tanulmányomban a 2020 márciustól júniusig terjedő digitális/online oktatásban szerzett tapasztalataimat, élményeimet, működő és nem működő feladattípusokat, ötleteimet mutatom be, igyekezvén gyakorlati segítséget nyújtani azoknak, akik most ismerkednek apályával, vagy esetleg már régebb óta tanítanak, de átélték az említett időszakot. Ebben elsődleges motivációm a közös gondolkodás, a tudásmegosztás, hiszen több kollégám számolt be arról, hogy magára hagyottként élte meg az új helyzetet.","PeriodicalId":338412,"journal":{"name":"Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125024367","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}