József Borbola, Csaba Sári, Zoltán Som, F. Suhai, András Csepregi
{"title":"Miért érdemes a Fradinak szurkolni a Groupama Arénában?","authors":"József Borbola, Csaba Sári, Zoltán Som, F. Suhai, András Csepregi","doi":"10.26430/CHUNGARICA.2020.50.6.444","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2020.50.6.444","url":null,"abstract":"A 29 éves Fradi-szurkoló egy izgalmas Fradi futballmeccs szünetében abortált, hirtelen szív(aritmia)halált szenvedett, a helyszínen lévő OMSZ mentőegysége sikeresen reszuszcitálta a Groupama Aréna nézőterén. Az esemény hátterében kardiológiai kivizsgálása egy ritka szívizombetegség entitásra, aritmogén bal kamrai cardiomyopathiára (ALVC-re) derített fényt. Az ALVC egy ritka, örökletes, elsősorban a desmosomális vagy extradesmosomális proteineket kódoló gének mutációján alapuló, fiatalkori hirtelen szív(aritmia)halált okozható progresszív szívizombetegség-variáns. Erre a típusra a klasszikus aritmogén jobb kamrai cardiomyopathia kritériumai nem alkalmazhatók. Az ALVC-re jellemző főbb eltérések a következők: 1. EKG-n T-hullám-inverzió az (infero)laterális elvezetésekben; 2. szív-MR-vizsgálatok nem (vagy enyhén) dilatált, fibrotikus bal kamrát mutatnak, enyhe szisztolés diszfunkcióval, nagy kiterjedésű, bal kamrai főként inferolaterális, septalis szubepikardiális, mid-miokardiális (nem-iszkémiás jellegű) késői gadolinium-halmozással, normál jobb kamra; 3. bal kamrai eredetű ritmuszavarok; 4. fokozott hajlam fiatalkori kamrafibrillációra. A fiatal Fradi-szurkoló kardiológiai kivizsgálása ALVC-t igazolt. Kezelése életmód-változtatásból (a stresszes sportaktivitások korlátozása), a kamrai ritmuszavarok csökkentéséből (adrenerg béta-blokkoló kezelés), valamint a hirtelen szív(aritmia)halál prevenciójából (szekunder prevenciós ICD-implantáció) állt. A fiatalkori abortált hirtelen szív(aritmia)halál kivizsgálása kapcsán gondolni kell az aritmogén ventrikuláris cardiomyopathia ritka, nem-klasszikus variánsára, csak a bal kamrát dominánsan érintő ALVC-fenotípusra is. Az új Groupama Aréna biztonságos sportlétesítmény nemcsak a játékosok, hanem a nézőtéri szurkolók szempontjából is.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"106 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128096459","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
P. Kulyassa, Balázs Németh, Réka Ehrenberger, Zoltán Ruzsa, Tibor Szűk, G. Fülöp, Dávid Becker, B. Merkely, I. Édes
{"title":"Radiálisartéria-hemosztázis: korábbi gyakorlat, aktualitások","authors":"P. Kulyassa, Balázs Németh, Réka Ehrenberger, Zoltán Ruzsa, Tibor Szűk, G. Fülöp, Dávid Becker, B. Merkely, I. Édes","doi":"10.26430/chungarica.2023.53.1.20","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2023.53.1.20","url":null,"abstract":"Az intervenciós kardiológia hajnalán az arteria femoralis punkciója volt az elsőként választandó behatolási kapu, amelyet az eszközök fejlődésével felváltott a transzradiális behatolás. Ennek okai a csökkent mortalitás, kevesebb vérzéses szövődmény, korai betegmobilizáció és az alacsonyabb kórházi kezelési költség. A szúrás következtében egyik leginkább elkerülni vágyott szövődmény a radiális artéria okklúziója, amely nem intakt tenyéri ív keringés esetén iszkémiás tüneteket okozhat. Ennek elkerülése részben a rövidebb manuális kompressziós idő és a patent hemosztázis módszerének alkalmazásával lehetséges. A patent hemosztázis létrehozása során a manuális kompresszió mértéke folyamatosan monitorozott, emellett a nyomókötés lazításával a radiális artériában az anterográd áramlás fenntartható. A beavatkozás előtt végzett noninvazív tesztek a szúrás biztonságosságát segítik meghatározni. Az új típusú, facilitált nyomókötések segítségével lehetőség nyílik a kompressziós idő rövidítésére, amelynek leggyakrabban használt formái kitozán és kálium-ferrát bevonatú eszközök. A disztális radiális artéria „snuffbox” punkciója az elmúlt néhány évben terjedt el a klinikai gyakorlatban. Alkalmazásával kevesebb radiálisartéria-okklúziót figyeltek meg, de az elzáródása esetén sem kompromittálja a tenyéri ív keringését, ultrahanggal biztonságos szúrása. A punkciót követően alkalmazott radiális koktél elemeinek optimalizálása és az új típusú nyomókötések megfelelő alkalmazása érdekében további randomizált kontrollált klinikai vizsgálatok szükségesek.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126714422","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
M. Németh, Endre Zima, G. Duray, T. Balázs, Máté Vámos
{"title":"Atrioventrikuláris, egyelektródás, lebegő pitvari dipólussal rendelkező defibrillátorok (DX ICD) a klinikai gyakorlatban","authors":"M. Németh, Endre Zima, G. Duray, T. Balázs, Máté Vámos","doi":"10.26430/chungarica.2021.51.3.189","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2021.51.3.189","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131820059","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
László Voith, I. Édes, Endre Zima, Tímea Szigethy, R. Skoda, Dávid Becker, B. Merkely
{"title":"Koronáriaintervenció akut miokardiális infarktusban SARS-COVID-19-járvány alatt","authors":"László Voith, I. Édes, Endre Zima, Tímea Szigethy, R. Skoda, Dávid Becker, B. Merkely","doi":"10.26430/chungarica.2023.53.1.37","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2023.53.1.37","url":null,"abstract":"Célkitűzés: A SARS-COVID-19-járvány 2. és 3. hulláma tetőzésekor intervenciós centrumukba került akut ST-elevá- ciós és nem-ST-elevációs szívinfarktusos betegek kezelési adatainak összehasonlítása az egy évvel korábbi ugyanazon naptári időszakéval. Betegek és módszerek: A szerzők 6 hónapos időtartamban vizsgálták a panasz kezdetétől az első egészségügyi kontaktusig (EKG-készítés), innen a centrumba kerülésig, intervenció esetén a felvételtől a katéteres műtőbe kerüléséig és ott a ballon nyitásáig eltelt időt. A hasonló időintervallumok szignifikáns különbséget a két periódusban nem mutattak. A kontrollidőszakhoz képest a járvány alatt csökkent a felvett (602 versus 532, p=0,0002) és intervencióra került esetek (543 versus 465, p=0,0001) száma. A diagnosztikus katéterezést és az intervenciót igyekeztek a legkorábbi lehetséges időpontban elvégezni. Eredmények: Az intervencióra került ST-elevációs infarktusos esetek száma lényegében azonos volt (234 versus 236) a két periódusban, a nem-ST-elevációsoké jelentősen csökkent (309 versus 229, p=0,0001). A kontrollidőszakhoz képest nem szignifikáns mértékben nőtt a légzés eszközös segítését igénylők száma (8,7 versus 12,3%), a keringés eszközös segítését igénylőké azonos volt, mindkét csoportban 1,7%. Akut vagy halasztott koszorúérműtét mindkét időszakban közel hasonló arányban vált szükségessé (2,3 versus 2,6%). A 30 napos halálozási arány az összes felvett infarktusos betegeknél nőtt a járvány időszakában (9,3 versus 16,5%, p=0,003). Intervención átesetteknél a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns (9,0 versus 13,4%), az intervencióra nem kerülteknél az arány jelentősen különbözött (11,3 versus 39,7%). Az éves összes halálozás a kontrollidőszakhoz képest a járvány alatt magasabb volt az összes infarktusos betegnél (19,0 versus 24,4%, p=0,03). Megbeszélés: A SARS-COVID-19-járvány alatt jelentősen csökkent a felvett akut infarktusos betegek száma, ennek oka a kevesebb nem-ST-elevációs eset. Részben ez is okozhatja az összes felvett beteg magasabb 30 napos és egyéves halálozási arányát. A panaszok kezdetétől a ballonnyitásig eltelt idő részintervallumai sem a centrumba bekerülésig, sem a ballon nyitásáig lényegesen nem különböztek a két időszakban. Az összes esetre vonatkozóan a primer intervenciók száma szignifikánsan csökkent, ezen belül az ST-elevációs infarktusoké nem. Az eszközös légzéssegítés aránya nőtt a járvány időszakában, de nem érte el a statisztikai szignifikancia mértékét. Az eszközös keringéssegítés és a bypass műtéti arány lényegében azonos volt.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"73 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116634135","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Alexandra Nagy, Eszter Szabados, István Tiringer, Árpád Csathó
{"title":"Szívrajzok, mint a funkcionális kapacitás és a koronária-intervenciók óta eltelt idő mutatói","authors":"Alexandra Nagy, Eszter Szabados, István Tiringer, Árpád Csathó","doi":"10.26430/chungarica.2019.49.1.24","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2019.49.1.24","url":null,"abstract":"A szívbetegek betegségreprezentációi és pszichés státusza korábbi vizsgálatok alapján összefüggést mutat a betegek által készített szívrajzok méretével és a szívrajzon ábrázolt sérülések mennyiségével. Jelen tanulmány fő célja a szívkoszorúér-betegek szívrajzainak elemzése, illetve annak a kérdésnek a vizsgálata volt, hogy a rajzváltozók milyen öszszefüggést mutatnak a fizikai funkcionálással, a fáradtság egyes aspektusaival és a szívkoszorúér-betegek funkcionális kapacitásával (MET). Továbbá azt is vizsgáltuk, hogy a szívrajzok mutatnak-e összefüggést a betegségtörténetben megjelenő eseményekkel, mint a miokardiális infarktus és a sebészi beavatkozások (pl. CABG). Módszerek: A vizsgálatban 120 koronáriabeteg vett részt, akik egy terheléses EKG-vizsgálat mellett kitöltöttek egy pszichológiai kérdőívcsomagot a depresszió, szorongás, fizikai limitációk, vitális kimerültség és fáradtság mérésére és egy szívrajzolásos feladatot. Eredmények: Az adatok elemzését követően a szívrajzok területe bejósolta a betegek fizikai funkcionálását és funkcionális kapacitását: a nagyobb szívterület alacsonyabb fizikai funkcionálással és funkcionális kapacitással járt együtt. Az időváltozók elemzése során a szívrajzok területe szoros összefüggést mutatott a koszorúér-áthidalás óta eltelt idővel. Megbeszélés: Vizsgálatunkban a koronáriabetegek által készített szívrajzok a fizikai aktivitások során felhasznált energiabefektetéssel és a műtéti beavatkozások óta eltelt idővel mutatták a legszorosabb összefüggéseket. A rajzok tartalma hasznos módja lehet a páciens tudásának felmérésére szíve állapotáról, az esetleges téves hiedelmek tisztázása révén a páciens pszichés distressze csökkenthető, életminősége javulhat, és pozitív irányban változhat adherenciája és terápiás együttműködése is.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129670988","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Éva Máthéné Köteles, Ildikó Kiszely, L. Szabó, Szilvia Lada, Tímea Bolgár, Brigitta Szálka, Andrea Korom, Dóra Terézia Staberecz, Judit Ábrahám, Mónika Szűcs, Péter Seffer, Vilmos Biliczki, Beatrix Rafael, Mária Barnai, T. Várkonyi, Attila Nemes, Csaba Lengyel, István Kósa
{"title":"Telerehabilitáció hatásossága metabolikus szindrómás személyek rizikótényezőire","authors":"Éva Máthéné Köteles, Ildikó Kiszely, L. Szabó, Szilvia Lada, Tímea Bolgár, Brigitta Szálka, Andrea Korom, Dóra Terézia Staberecz, Judit Ábrahám, Mónika Szűcs, Péter Seffer, Vilmos Biliczki, Beatrix Rafael, Mária Barnai, T. Várkonyi, Attila Nemes, Csaba Lengyel, István Kósa","doi":"10.26430/chungarica.2022.52.4.292","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2022.52.4.292","url":null,"abstract":"Bevezetés: Az elhízottak aránya évek óta Magyarországon a legmagasabb Európában. Ezen állapot közismerten növeli a cukorbetegség megjelenésének valószínűségét, de kedvezőtlen hatással van a vérnyomás- és vérzsírparaméterekre is. A rövid, 2-3 perces orvosi tanácsadás a táplálkozási, fizikai aktivitási szokások átalakítására minimális hatással van. Célkitűzés: Annak meghatározása, hogy három hónapos telemedicinálisan támogatott életmódi intervenció milyen hatással van metabolikus szindrómás személyek antropometriás és laborparamétereinek alakulására? Módszer: A 65 személyre tervezett vizsgálat köztes kiértékelésének időpontjáig 41 metabolikus szindrómás személy került lezárásra. A vizsgálat indulásakor minden személy kapott egy mobil internetkapcsolattal rendelkező mobiltelefont, egy Polar M430-as szívfrekvencia-monitorozó órát, egy bluetooth kapcsolatú testsúlymérleget, illetve ezen készülék adatait humán interakció nélkül továbbítani képes GSM-adatátvivőt. A mobiltelefonon előre telepítettük a Pannon Egyetem Lavinia táplálkozás naplózó applikációját, illetve az okosóra adatait kezelni képes Polar Flow applikációt. Valamennyi készülék adatai külön interakció nélkül szinkronizálódtak a Szegedi Tudományegyetem Inclouded Telemedicina rendszerébe, amelynek felületén heti rendszerességgel dietetikusok és gyógytornászok értékelték az adatokat, és adtak visszajelzést a vizsgálati alanyok felé. Eredmények: A kiértékelésre kerülő 41 metabolikus szindrómás személy telemedicinálisan rögzített testsúlya a vizsgálat első hetének átlagában 115,6±36,4 kg volt, amely az átlag 112,15±30,45 napos követés során 109,2±32,4 kg-ra csökkent, átlagosan 6,40±6,91 kg testsúlyváltozást eredményezve. A 41 személy közül 26-nál a változás 5 kg alatti volt, 7-nél 5-15 kg-os, 8-nál 15 kg feletti volt. A testsúlycsökkenéssel párhuzamosan szignifikánsan csökkent a páciensek éhomi vércukor, illetve HgA1c-értéke (6,62±1,88 mmol/l vs. 5,95±1,38 mmol/l, illetve 6,52±1,06% vs. 6,21±0,80%, p<0,001 mindkét esetben), emelkedett HDL-koleszterin értéke (1,15±0,31 vs. 1,27±0,29, p<0,001). A mobil táplálkozásnaplóban rögzített értékek alapján mindez egy mérsékelt kalóriamegszorítás (1433,4±337 kcal/nap átlagértékek), relatíve intenzív becsült napi tréningek (472,6±345,6 kcal/nap) mellett volt elérhető. Következtetés: Eredményeink alapján mobil táplálkozásnaplózásra, szívfrekvencia-monitorozott fizikai tréningekre és otthoni testsúly-monitorozásra, illetve ezen adatok heti rendszerességű szakértő konzultálására épülő rendszerrel igen ígéretes eredmények érhetők el metabolikus személyek jelentős részénél. Vitathatatlan, hogy a páciensek közel fele, ezen intervenciókkal sem mozdítható ki berögzült életviteléből, ugyanakkor kb. ötödüknél olyan markáns testsúlyváltozás valósítható meg, amely a kardiovaszkuláris rizikó szempontjából kritikus T2DM kialakulását alapvetően befolyásolhatja.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"47 10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132642608","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kristóf Jánosi, Dorottya Debreceni, T. Simor, Péter Kupó
{"title":"AV-nodális reentry tachycardia, mint a pitvarfibrilláció potenciális triggere","authors":"Kristóf Jánosi, Dorottya Debreceni, T. Simor, Péter Kupó","doi":"10.26430/chungarica.2022.52.3.254","DOIUrl":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2022.52.3.254","url":null,"abstract":"Pitvarfibrilláció (PF) katéteres úton történő ablációja során a goldstandard eljárás a pulmonalis vénák (PV) cirkuláris izolációja. Az esetek egy részében azonban a ritmuszavar nem PV-eredetű triggerekre vezethető vissza (pl.: Marshall-ligamentum, bal pitvar posterior fal, vagy vena cava superior eredetű triggerek). Az extra-PV-triggerek egy részéért supraventricularis tachycardiák (SVT) tehetők felelőssé. A 35 éves, társbetegségekkel nem rendelkező, strukturálisan ép szívű nőbeteget több alkalommal vizsgálták sürgősségi osztályon recidív PF miatt. Antiaritmiás szerre (AAD) refrakter, panaszokat okozó PF miatt pulmonalis vénaizoláció (PVI) elvégzésének megítélésére referálták klinikánkra. A klinikumot figyelembe véve a tervezett PVI előtt invazív elektrofiziológiai diagnosztikus vizsgálatot végeztünk, amely során konzekvensen reprodukálható AV-nodális reentry tachycardia (AVNRT) jelentkezett, amely két alkalommal is PF-be degenerálódott, majd spontán szűnt. AV-csomó lassúpálya-ablációt végeztünk, a PF-et szekunder ritmuszavarnak tartottuk, ezért a PVI-től eltekintettünk. A 9 hónapos utánkövetés során ritmuszavar-recidíva nem jelentkezett. A klinikai képet holisztikusan tekintve, PF-ben szenvedő betegeknél válogatott esetekben indokolt lehet a PVI előtt invazív elektrofiziológiai vizsgálat elvégzése, egy addig fel nem ismert, dokumentálásra nem került SVT diagnosztizálására, amely a PF triggereként szerepelhet.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134628279","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}