Acta HumanaPub Date : 2023-03-31DOI: 10.32566/ah.2023.1.1
Ekaterina Kosiuk
{"title":"Could a De Facto State Survive without External Help? The Case of Abkhazia","authors":"Ekaterina Kosiuk","doi":"10.32566/ah.2023.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2023.1.1","url":null,"abstract":"After the dissolution of the Soviet Union and the Georgian–Abkhazian war, Abkhazia proclaimed its independence; however, at that time none of the other states recognised its independence. Following the so-called Russo– Georgian war, Abkhazia was recognised by Russia and soon after by some other states. How did Abkhazians live during the period when the territory was not recognised internationally and how did life change after gaining some recognition? The aim of this article is to answer these questions, to trace changes after international recognition of Abkhazia and to consider future prospects for wider global recognition. The article also analyses Russian–Georgian relations that had a direct impact on Abkhazia. The article consists of six parts, which analyse the reasoning behind Abkhazian justifications for independence, the right to self-determination, analyse in detail the period of time when Abkhazia existed as an unrecognised and isolated state, and also consider the changes that occurred after Abkhazia was recognised by several countries. This paper analyses the legal and geopolitical aspects behind recognition of internationally disputed territories. The significant role of international organisations in supporting peace in the region is discussed, as well as humanitarian aid to Abkhazia during its isolation.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123286414","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 2023-03-31DOI: 10.32566/ah.2023.1.7
V. Horváth
{"title":"Explaining Climate Change Induced Human Mobility: Revisiting Traditional and Emerging Migration Theories in the Wake of Regularising Climate Change Induced Human Mobility under International Law","authors":"V. Horváth","doi":"10.32566/ah.2023.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2023.1.7","url":null,"abstract":"The term “environmental refugees” was used by the United Nations Environmental Program in 1985, drawing the international community’s attention to environmentally induced human mobility for the first time. Almost 40 years on, migration experts, lawyers as well as the international community struggle to define and to conceptualise an imminent phenomenon. Migration studies as such are still struggling for their own emancipation among other fields of social sciences, and now migration experts are challenged with a novel social phenomenon, climate change induced human mobility. In fact, environmentally induced human mobility is not a new phenomenon, it is merely a novel research area. In this article, I will collect and summarise traditional and emerging migration theories and concepts, in order to establish whether climate change induced human mobility may be interpreted by any of these theories at all, or if not, how could these be adapted to understand climate change induced human mobility.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126983713","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 2022-10-10DOI: 10.32566/ah.2022.2.1
Gyula Bándi
{"title":"A tervszerűség alapelvi jelentősége a környezetvédelemben","authors":"Gyula Bándi","doi":"10.32566/ah.2022.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.2.1","url":null,"abstract":"Rövid távú, a gazdasági szempontokat inkább figyelembe vevő vagy hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő szabályozás. Az Alkotmánybíróság és a fenntartható fejlődés érvényesítése ez utóbbi mellett teszi le a voksot. Ez a szemlélet adja meg a megelőzés és elővigyázatosság elvének gyakorlati alapját. Ezzel lehet megfelelően integrálni a fenntartható fejlődés különböző elemeit a döntéshozatali folyamatokba, és érvényesíteni a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét. A tervek és programok kötik alkotóikat, elfogadásuk jobbára kötelező és megvalósulásuk mutatja, érvényesülnek-e a valóságban. Mindennek okán számonkérhetőek, amire az Európai Unió Bírósága, a hazai Kúria határozatai, sőt az újabban nemzetközi téren megjelenő klímaperek a példák. Mindennek következtében a környezetjog elvei körében betöltött kiemelt szerepük mellett létük, funkciójuk, fontosságuk immár alkotmányos igény, a környezethez, fenntarthatósághoz kapcsolható alapjogok megvalósulásának gyakorlati feltételévé vált, tehát alkotmányos jelentőségre tett szert.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116118324","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 2022-10-10DOI: 10.32566/ah.2022.2.2
Barnabás Lenkovics
{"title":"A visszalépés tilalma","authors":"Barnabás Lenkovics","doi":"10.32566/ah.2022.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.2.2","url":null,"abstract":"A tanulmány egy környezetvédelmi alapelv érvényesítésével, más alapvető értékek védelmére való kiterjesztésének lehetőségeivel foglalkozik. A családot jogi, társadalmi és természeti értéknek is tekinti, ami része az emberi élet természeti alapjának. Az ember személyisége, embersége is alapvető érték, amely a családban formálódik és védelemre szorul. A család mint szeretetközösség növeli a szeretet civilizációs értékét. Ezektől is tilos visszalépni.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130442758","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 2022-10-10DOI: 10.32566/ah.2022.2.7
Katalin Szoboszlai-Kiss
{"title":"Egy bencés szerzetes örök érvényű gondolatai a hitről, szeretetről, keresztény életről","authors":"Katalin Szoboszlai-Kiss","doi":"10.32566/ah.2022.2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.2.7","url":null,"abstract":"Luif Otmár OSB füveskönyve szakértelemmel, tudással, gondos odafigyeléssel szerkesztett műalkotás: a békesség szigete. Meditációra, lelki elcsendesedésre, belső értékeink felismerésére hív, és a keresztény szemlélet tiszta, kifinomult, szépirodalmi megfogalmazásaival találkozhat az olvasó. A sztoikus lélekterápiát megidéző írás modern korunk zaklatott életű embere számára nyugodtabb belső világot idéz meg, mondatai szeretetteljes békességet teremt.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114204074","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 2022-10-10DOI: 10.32566/ah.2022.2.3
Brigitta Biróné Malustyik
{"title":"A külföldi gyógykezelések helye a magyar egészségbiztosítási rendszerben – különös tekintettel az európai uniós szabályozásból eredő lehetőségekre","authors":"Brigitta Biróné Malustyik","doi":"10.32566/ah.2022.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.2.3","url":null,"abstract":"Az Európai Unió szociális biztonsági rendszerek koordinációjára irányuló szabályozásának célja, hogy hozzájáruljon az egységes belső piac egyik legfontosabb alapelvének, a személyek szabad mozgásának érvényesüléséhez. Ennek egyik nagyon fontos aspektusa, hogy az uniós polgároknak lehetőségük van egy más Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagállam, illetve Svájc területén egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, a biztosítás helye szerinti tagállam egészségbiztosításának finanszírozása mellett. Ennek megvalósulása azonban jelentős mértékben függ a tagállamok szerepvállalásától, ugyanis az egészségügyi szolgáltatások határon átnyúló igénybevételének igazgatási, adminisztratív, intézményi és az adott országra levetített normatív tartalmának kidolgozása az ő feladatuk lesz. Jelen tanulmány keretein belül ezen uniós szabályok szerinti külföldi gyógykezelések hazai egészségbiztosítási rendszerben elfoglalt helyének vizsgálatát tűztük ki célul, különös tekintettel az igénybevétel eljárási szabályaira.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122013262","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 2022-10-10DOI: 10.32566/ah.2022.2.6
Ágnes Tahyné Kovács
{"title":"Az éghajlatváltozás emberi jogokra gyakorolt hatásairól, különös tekintettel az élelemhez való jogra","authors":"Ágnes Tahyné Kovács","doi":"10.32566/ah.2022.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.2.6","url":null,"abstract":"A tanulmány kiindulópontja, hogy az Európai Parlament 2021. május 19-én állásfoglalást adott ki az éghajlatváltozás emberi jogokra gyakorolt hatásairól, amely számba veszi mindazokat a hatásokat, amelyek egymással összefüggően hatnak az emberi jogok érvényesítésének lehetőségeire. Az emberiség pusztító világjárványokkal és emellett hármas környezeti válsággal küzd – az éghajlati zavarok, a biológiai sokféleség összeomlása és az átfogó szennyezés –, amelyek késleltetik a 2030-ra kitűzött fenntarthatósági célok elérését. A jelen tanulmány ebből az összesen négy problémahalmazból kiemeli a klímaváltozás jelenségét és az élelemhez való jog érvényesítését. Számba veszi az élelemhez való jogról rendelkező nemzetközi dokumentumokat és együttműködő szervezeteket, majd néhány példán megvizsgálja, milyen kimenetelű volt a jogérvényesítés attól függően, hogy az élelemhez való jog mely szabályozási szinten jelent meg. Az élelemhez való jog érvényesítése további, a környezet állapotával összefüggő jogok érvényesítésére is kihathat. Az emberi jogok összefüggései tükrözik a természeti rendszerek összefüggéseit is. A holisztikus szemlélet és az összehangolt fellépés kulcsfontosságú az emberiség jövője szempontjából. Hatékonyságuk értékelése viszont egyszeri és megismételhetetlen lehet.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126552268","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 2022-10-10DOI: 10.32566/ah.2022.2.4
Alex Pongrácz
{"title":"Mozaikok a konzervatív természetfelfogásból: Carl Schmitt példája","authors":"Alex Pongrácz","doi":"10.32566/ah.2022.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.2.4","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja, hogy a Fenntartható államkormányzás és innovatív közszolgáltatások elnevezésű TKP-s kutatási alprojekt égisze alatt a napjainkban egyre akutabbá váló klíma- és ökológiai válság államelméleti és politikai filozófiai szempontból is releváns kérdését a természettel kapcsolatos konzervatív felfogás egy példájára, Carl Schmitt munkásságára koncentrálva járja körül. Érdemes kiemelnünk, hogy Schmitt nem fejtett ki explicit természetfelfogást, így arra csak a különböző írásaiban elszórt „gondolatmagvakból” következtethetünk.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123774010","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 2022-10-10DOI: 10.32566/ah.2022.2.5
Marcell Szabó
{"title":"Az egészséges környezethez való jog anyagi jogi és eljárásjogi kérdései az Alkotmánybíróság újabb gyakorlatában","authors":"Marcell Szabó","doi":"10.32566/ah.2022.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.2.5","url":null,"abstract":"Az Alkotmánybíróság a 28/1994. (V. 20.) AB határozatában fektette le az egészséges környezethez való jog egyik legfontosabb elvét, a visszalépés tilalmát. A 16/2015. (VI. 5.) AB határozat megállapítása szerint az Alaptörvény a korábbi Alkotmány környezetvédelmi értékrendjét és szemléletét továbbfejlesztette. Jelen tanulmány keretei között azt vizsgálom, hogyan alakult át az Alkotmánybíróság egészséges környezethez való joggal kapcsolatos gyakorlata az Alaptörvény hatálybalépése óta eltelt tíz évben. A tanulmány elsőként eljárásjogi szempontból értékeli az alkotmányjogi panasz eljárásokban az egészséges környezethez való jog felhívhatóságát, figyelemmel az indítványozókkal szemben támasztott követelményekre. Az írás ezt követően az egészséges környezethez való jog egyes tartalmi elemei közül külön is vizsgálja a visszalépés tilalma, az elővigyázatosság elve és a szennyező fizet elve gyakorlati érvényesülését. Terjedelmi okokból az Alkotmánybíróság Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésével kapcsolatos gyakorlatára az írás nem tér ki.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115900284","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 2022-08-19DOI: 10.32566/ah.2022.1.1
B. Gerencsér
{"title":"Együtt élő nyelvek joga – a nyelvhasználat szabályozásának négy sarkalatos területe","authors":"B. Gerencsér","doi":"10.32566/ah.2022.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.1.1","url":null,"abstract":"A tanulmány a társadalomban együtt élő nyelvek ember-ember és emberállam relációját vizsgálja. Az alapfeltevése szerint az egy államban beszélt különféle nyelvek között szükségszerűen egyfajta verseny alakul ki, amely meghatározza a nyelvek egymás közötti viszonyait. A nyelvek (így a különféle nyelvű társadalmi csoportok) közötti békés együttélés kialakítása az állam társadalomvédelmi funkciójába tartozik. E tanulmány a megfelelő nyelvpolitika és jogi szabályozás kialakításához szükséges sarkalatos beavatkozási pontokat vizsgálja, amelyet összegezve „együtt élő nyelvek jogának” nevez el.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116936188","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}