Acta Humana最新文献

{"title":"Az etiópiai szövetségi kormány nyelvpolitikája és a nyelvtörvény, valamint annak hatásai a tisztességes eljárásra és az amhara nyelvet nem beszélő vádlottak jogaira","authors":"Yemserach Legesse Hailu","doi":"10.32566/ah.2022.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.1.5","url":null,"abstract":"Etiópia egy többnyelvű, szövetségi köztársaság államformával rendelkező ország. Az Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság 1995-ös alkotmánya egyenlő elismerést biztosított valamennyi etiópiai nyelv számára, azonban az amhara nyelvet választotta a szövetségi kormány munkanyelvének. Annak érdekében, hogy az amhara nyelvet nem beszélő egyének igényeit kielégítsék a közszolgáltatások nyújtása során, az alkotmány és más törvények, mint a büntetőeljárási törvénykönyv, előírják a tolmácsok igénybevételét. Különösen a büntetőeljárások során, az amhara nyelvet nem beszélők jogosultak arra, hogy egy „szakképzett” tolmács segítse őket annak érdekében, hogy érdemben részt vegyenek az ügyekben. A gyakorlatban megfigyelhető, hogy a vádlottak, akik nem beszélik a szövetségi kormány munkanyelvét, nem képesek hatékonyan megérteni, illetve azonnali és részletes információt szerezni az ellenük indított ügy természetéről és hatásáról. Még ha ismerik is az ügyet, nem képesek hatékonyan kifejteni védekezésüket a bíróság vagy a kapcsolódó szervek előtt, ezáltal megvédeni saját jogaikat. Ez a tanulmány feltárja, hogy az amhara nyelvet nem beszélők nem részesülnek a jogi normáknak megfelelő eljárásban. Ez a probléma többnyire a tolmácsok hiánya, limitált száma vagy a képzetlen tolmácsok alkalmazása miatt marad fenn. A helyzet megoldásának érdekében tett lépések ellenére a szövetségi kormány még nem hozott létre egy olyan hivatalos mechanizmust, amellyel az amhara nyelvet korlátozottan és/vagy egyáltalán nem beszélő emberek megfelelő ellátásban részesülnének a büntetőeljárások során a tárgyalás előtt és a tárgyalás közben. Ez a tanulmány javaslatot tesz a szövetségi kormánynak, hogy hozzon létre bírósági tolmácsképző intézményeket, és a szükséges költségvetés biztosításával egységesítse a bírósági tolmácsolást; alakítson ki hivatalos mechanizmust, például helyezzen hatályba részletes törvényeket és munkakönyveket a tolmácsok kijelölésére; biztosítson más helyi nyelveknek munkanyelvi státuszt; konzultáljon tolmácsolási technológiákkal kapcsolatban, és működjön együtt a különböző érdekelt felekkel.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128214553","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Érték, identitás, konfliktus, részvétel és emberi jogok – a nyelvi jogok többszempontú megközelítése","authors":"Noémi Nagy","doi":"10.32566/ah.2022.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.1.3","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányban a nyelvi jogok elismerése mellett szóló három fő érvet vizsgálom. Ezek egyike szerint a nyelvi sokféleség fontos és megőrzendő érték, a nyelv identitásformáló tényező. Egy másik megközelítés rámutat, hogy a nyelvi különbözőség konfliktushoz vezet, amennyiben az egyes nyelvi közösségek eltérő jogokkal rendelkeznek nyelvük használatára. A harmadik érvelési irány szerint a nyelvi jogok a többi emberi joghoz való hozzáférés, a demokratikus részvétel eszközei, de önmagukban is emberi jogoknak tekinthetők. Akár egy védendő érték biztosítékának, akár hasznos konfliktuskezelési eszköznek, akár emberi jogoknak tekintjük a nyelvi jogokat, a nyelvi kérdés szabályozását nem lehet az egyes államok szabad belátására bízni: szükség van a nemzetközi közösség eddigieknél hathatósabb szerepvállalására is.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129506269","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Területi elv és a kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó nemzetközi normák","authors":"Balázs Vizi","doi":"10.32566/ah.2022.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.1.4","url":null,"abstract":"A területi elv nemcsak a nyelvi jogokra vonatkozó nemzeti jogszabályokban, hanem nemzetközi dokumentumokban is megjelenik. A cikk célja, hogy áttekintést nyújtson a kisebbségi nyelvi jogok szempontjából releváns nemzetközi dokumentumokban a területiség értelmezéséről, különös tekintettel a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájára és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményre. Míg az államok gyakran használják a területi követelményeket a kisebbségi nyelvhasználat feletti politikai ellenőrzés eszközeként, az Európa Tanács két szerződése szerinti kötelezettségeik értelmezése a területi korlátozások gyakorlatiasabb és technikai jellegű megközelítését tenné szükségessé.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121169419","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"(Nyelvi) emberi jogok és/vagy biztonságpolitika","authors":"Miklós Kontra","doi":"10.32566/ah.2022.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.1.2","url":null,"abstract":"A létező emberi jogi szabályozások és a nyelvi jogi szabályozások nem különösebben hatékonyak. Emberiesség elleni bűncselekmény és emberiesség elleni bűncselekmény között az az egyik különbség, hogy van, akit ilyen bűncselekményért életfogytig tartó börtönre ítélnek (Mladić), s van, akit futni hagynak (azoknak az államoknak a zömét, amelyek alámerítő oktatással asszimilálják nyelvi kisebbségeiket). A műhely-konferenciánkhoz írt tájékoztatójában Andrássy György a nyelvi jogok nemzetközi elismerésének magasabb szintre emeléséhez új érvek felkutatását szorgalmazta, s célként azt jelölte meg, hogy a tanácskozás „hozzájáruljon az ilyen érvek felkutatásához, bemutatásához és megvitatásához, illetve általában az érvek szerepének tisztázásához”. A nyelvi jogi érvek szerepének vizsgálatához egy tágabb kérdést is szóba kívánok most hozni: a kisebbségek nyelvi jogi védelmét veszélyeztetik-e biztonságpolitikai érdekek? Ezt a konfliktust éles reflektorfénybe állította Ukrajna az utóbbi öt évben. Ha az európai szervezetek passzivitásukkal bűnrészesek lesznek az ukrajnai regionális és kisebbségi nyelveken folyó oktatás erodálásában, az olyan precedenst teremthet, aminek következtében egy kisebbséget bármikor meg lehet fosztani azoktól a jogaitól, amelyeket korábban megszerzett egy államban. A homogén nemzetállamokat építő országokat Ukrajna példája arra sarkallhatja, hogy erre az útra lépjenek, ami új európai konfliktusokat eredményezhet. Be fogom mutatni, hogy ami súlyos nemzetközi konfliktushoz vezetett, és tanácstalanságot szült a NATO-ban, az nyelvészek számára elég könnyen kezelhető ügy lenne. A nyelvi emberi jogok és a biztonságpolitika szembeállítása csak pusztító hatású lehet. Viszont ezeknek a jogoknak és a biztonságpolitikai érdekeknek együttes érvényesítése lehetséges, és ez a konfliktuskezelés legjobb módja.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129102813","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A kisebbségek oktatása, nyelve és emberi jogai","authors":"Emberi Jogi Tanács","doi":"10.32566/ah.2022.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.1.6","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"113 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133145488","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Rövid kitekintés az európai munkajog világát érintő, főbb közelmúltbeli jogesetek tükrében","authors":"László Gábor Lovászy","doi":"10.32566/ah.2021.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2021.3.7","url":null,"abstract":"Az írás célja az Európai Unió Bírósága, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által az elmúlt  öt évben hozott, legfontosabb és legrelevánsabb ítéletek  áttekintése az egyes tagállamok vonatkozásában,  tagállamonként, abc-sorrendben haladva. A szerző fókusza  a munka világában az egyenlő bánásmód területén  felmerült ügyekre összpontosult, amelyek az adott  tagállamban zajló kiemelkedő munkajogi jogvitákra  terjedtek ki, különös tekintettel a hátrányos  megkülönböztetés tilalmára. A szerzőnek nem szándéka az  ismertetett ítéletek minősítése, rendszerezése, mint ahogy az sem, hogy azokból akár jogi, akár társadalompolitikai következtetéseket vonjon le, vagy azokról összehasonlító  elemzést készítsen a terjedelmi korlátokra is figyelemmel. A tanulmány célja alapvetően az EU-tagállamokban történt  jogesetek rövid, mintegy felvillantásszerű ismertetése,  listázása tanulságul, a konkrét esetek pedig referenciaként  szolgálhatnak Magyarország és a magyar jogászok számára  is a tágabb európai uniós és emberi jogi bíráskodás gyakorlatának mélyebb áttekintése  szempontjából, illetve egy-egy uniós tagállam munkajogi  vitáinak gyors áttekintése érdekében.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"40 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131593474","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A közigazgatásban dolgozók továbbképzése, különös tekintettel a 2010 után megvalósult változásokra és az európai uniós operatív programokra","authors":"Johanna Kelő","doi":"10.32566/ah.2021.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2021.3.5","url":null,"abstract":"A magyarországi közszolgálat rövid idő alatt több változáshoz alkalmazkodott. A tisztviselői állomány  folyamatosan változó szabályozási kerettel néz szembe. Ezeknek a kihívásoknak csak akkor lehet megfelelni, ha a  személyzet magasan képzett és folyamatosan frissíti  elméleti és gyakorlati tudását. A továbbképzés megfelelő  rendszere ezért elengedhetetlen ahhoz, hogy a közszolgálatban dolgozók lépést tudjanak tartani a gyorsan  változó környezettel. A tanulmány a magyar  képzési rendszer meghatározó elemeire mutat rá.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"56 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116134161","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A közszolgáltatás-szervezés a levéltári igazgatás területén","authors":"István Horváth","doi":"10.32566/ah.2021.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2021.3.3","url":null,"abstract":"Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy szervezetelméleti szempontból milyen döntéseket kell meghozni az állami vagy önkormányzati igazgatás területén (esetleg a  magánszféra bevonása útján) a kulturális ágazat sajátos jellemzojű szegmensét képező, a levéltári igazgatásban történő közszolgáltatás-szervezés hatékonyságának növelése érdekében. Arra a megállapításra jutottam, hogy e közszolgáltatások megszervezése során eredményesebb megoldást jelent egy hierarchikus rendszerben működő, területi szervezeti gyakorlat, mint egy decentralizált szervezési elveken nyugvó önkormányzati fenntartásban lévő intézményi struktúra. Álláspontom szerint ez a szabályozás optimálisabb helyzetet teremt a szakterületen: egyrészt a központi irányítás nagyobb mértékben képes azonos feltételeket teremteni, illetve egységes irányt mutatni a funkcionális (pénzügyek, üzemeltetés,  koordináció), illetve a szakmai munkának; másrészt e levéltári szervezet sem zárja ki a helyi sajátosságok érvényesülését.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"410 ","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120887346","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az emberi jogok területi tagoltsága és új, területi tipológiája","authors":"György Andrássy","doi":"10.32566/ah.2021.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2021.3.1","url":null,"abstract":"A tanulmány fő állítása az, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében (EJNT) elismert jogok terület  szerint (is) tagolódnak, éspedig a) területhez nem kötött, b)  területhez kötött és c) területileg vegyes jogokra. A  területhez nem kötött jogok mindenkit megilletnek  mindenhol, a területhez kötött jogok mindenkit  megilletnek, de nem mindenhol, a területileg vegyes jogok pedig mindenkit megilletnek részint mindenhol, részint nem mindenhol. A területi tipológia ellentmondásban áll az EJNT-t alkotó fő okmányoknak azokkal a rendelkezéseivel, amelyek értelmében az okmányokban elismert valamennyi jog mindenkit megillet mindenhol, azaz területhez nem kötött jog. A tanulmány azonban feltárja az új tipológia  logikai-matematikai alapját, és rávilágít, hogy ennek fényében az említett rendelkezések egy következtetés folyományai, a következtetés azonban logikailag hamis.  Kimutatja továbbá, hogy az EJNT-ben elismert jogok  mintegy 40%-a részben vagy egészben területhez kötött jog, s ily módon az EJNT szóban forgó rendelkezései statisztikailag sem védhetők. A tanulmány foglalkozik az EJNT-nek az emberi jogok eredetére vonatkozó kitételeivel és a jogok háromszoros egyetemességének tézisével is,  amellett érvelve, hogy nincs valós ellentmondás ezek és az  új tipológia között. A tanulmány végül kitér a területi tipológia jelentőségére.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133640860","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Jogi kultúra vagy társadalmi jogtudat?","authors":"István H. Szilágyi","doi":"10.32566/ah.2021.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2021.3.4","url":null,"abstract":"A jelen tanulmány célja a jogi kultúra és a társadalmi szintű jogtudat fogalmi relációinak elemzése. A gondolatmenet  első részében áttekintést ad arról, hogy a jogi kultúra koncepciója hogyan jelent meg a hazai jogtörténet, összehasonlító jogtudomány és a jogszociológia –  közelebbről a jogtudat-kutatások – terén. A jogi  antropológiai vizsgálódások során kidolgozott ʻkultúra’ mint törzsfogalom és a ʻjog’ szociológiai fogalmának mint differentia specifica felvázolását követően tér rá a jogi kultúra fogalmának meghatározására. A koncepció jobb  megvilágítása érdekében példaként a ʻprofesszionális jogi  kultúra’ egy sajátos szeletének, az ügyvédség hivatási  önképének egy nemrégiben végzett empirikus kutatás  során készített elemzése kerül ismertetésre. Észlelve a fogalomalkotás inkonzisztenciáit és bizonyos hiányosságait, az eszmefuttatás utolsó részében visszatér annak kezdőpontjához, és kritikai vizsgálat alá veti a jogi kultúra vázolt koncepcióját. Ehhez a Lawrence Friedman által vázolt koncepció körül a nemzetközi irodalomban kialakult vita áttekintését veszi alapul. Az elemzés eredményeként az a következtetés adódik, hogy a társadalmi jogtudat fogalmát „visszavegyük”, s azt a jogi kultúra fogalmával összekapcsolva újra-értelmezzük, elszakítva azt az eredeti marxista, neo-marxista hagyománytól, melyben eredetileg gyökerezett.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"121 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132073247","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}