Acta HumanaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.32566/ah.2019.2.1
Attila Badó
{"title":"Empirical Research in the Field of Local Governments of Csongrád County","authors":"Attila Badó","doi":"10.32566/ah.2019.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2019.2.1","url":null,"abstract":"Following a change of government in 2010, the Hungarian local government system underwent a period of significant transformation. The question of how it is viewed and the effects it may have are currently being debated. However, the fact that 2011 saw a reform of a more than a 20-year-old unyielding system seems difficult to argue with. Laced with the democratic ideal of self-government, the Hungarian regime change of 1989 resulted in a fragmented local government system with a considerable degree of management authority. The system parted with its historic past preceding the socialist council system of 1950. While some post-socialist countries opted for the federal or integrated model of local governance, the Hungarian law on local governance adopted the principle of one municipality, one local authority.2 In the grace period of the ‘democratic euphoria’ that could even be sensed in various other fields3 at the time of the regime change, legislation fully enforcing the notion of local governance could be passed. It revealed legislative self-restraint often much missed nowadays, allowing local powers to grow even to the detriment of central ones. It soon became evident, however, that this low-functioning and fragmented system would not produce a perfect solution. The regulatory model necessarily contained a range of problematic points4 which could have long provided a basis for a fine-tuning of the local government system, if not a reform. However, the proposed transformation lacked political consensus and a twothirds majority needed for amendment. Consequently, the local government system could dwell in peace. Other post-socialist countries, such as the Czech Republic and Poland, had the opportunity to keep fine-tuning their elected models and make any necessary adjustments where needed. The Hungarian","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129057676","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.32566/ah.2021.4.1
Márta Benyusz
{"title":"Kiből lettek és kivé válnak a 21. század gyermekei?","authors":"Márta Benyusz","doi":"10.32566/ah.2021.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2021.4.1","url":null,"abstract":"A gyermek mint jogalany kiemelt értékessége a hétköznapi párbeszédek szintjén alapvetésnek és világnézetektől függetlennek tűnik. A kérdés mélyére tekintve ugyanakkor egyértelművé válik, hogy nagyon gyakran a kiemelt értékességet nem a gyermekek, hanem a bűvös 18. életévet átlépett felnőttek perspektívájából határozzuk meg, és a gyermekek jogai mind mikro- (család, iskola), mind makro- (nemzeti és nemzetközi jogalkotó) szinten relativizálódnak. Ahhoz, hogy a gyermek és a gyermekkora hatékony védelmet kapjon, szükségszerű a gyermek megértése és „gyermekjogi szemüvegen” keresztül való szemlélése. Ehhez a megértéshez igyekszem közelebb kerülni a tanulmányban azzal, hogy a történelem kezdetétől áttekintem, miként gondolkodott a múlt embere gyermekéről, a gyermek helyéről a társadalomban, a szülő és a gyermek kapcsolatáról, és ez miként vezetett el a 21. század bizonytalanságaihoz.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"15 5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123726930","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.32566/ah.2021.4.5
Balázs Lehóczki
{"title":"Az Európai Bíróság gyakorlatából","authors":"Balázs Lehóczki","doi":"10.32566/ah.2021.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2021.4.5","url":null,"abstract":"Az Európai Unió (Unió) polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy a jogszabályaikkal összhangban az állampolgáraik részére az állampolgárságot feltüntető személyazonosító igazolványt vagy útlevelet állítsanak ki annak érdekében, hogy azok gyakorolni tudják az Unió területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat. Ezzel kapcsolatban a Bulgáriából érkezett C-490/20. sz. Stolichna obshtina, rayon „Pancharevo” ügyben a Bíróságnak alkalma volt pontosítani az irányelv alapján az azonos nemű szülőkkel rendelkező uniós polgár gyermek szabad mozgáshoz való jogából a gyermek állampolgársága szerinti, az azonos nemű személyek szülői jogállásának lehetőségét el nem ismerő tagállamra háruló kötelezettségeket. 2021. december 14-én meghozott ítéletében a Bíróság egyrészről megállapította, hogy az olyan uniós polgár kiskorú gyermek esetében, akinek a fogadó tagállam illetékes hatóságai által kiállított születési anyakönyvi kivonata a gyermek szüleiként két azonos nemű személyt tüntet fel, a gyermek állampolgársága szerinti tagállam köteles a gyermek számára személyazonosító igazolványt vagy útlevelet kiállítani, annak előzetes megkövetelése nélkül, hogy saját nemzeti hatóságai születési anyakönyvi kivonatot állítsanak ki. A Bíróság másrészről kimondta, hogy a gyermek állampolgársága szerinti tagállam – bármely más tagállamhoz hasonlóan – köteles elismerni a fogadó tagállam által kiállított azon dokumentumot, amely lehetővé teszi az említett gyermek számára, hogy e két személy mindegyikével gyakorolja a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122771253","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.32566/ah.2019.3.9
Attila Szabó
{"title":"Az Alkotmánybíróság fontosabb döntései 2019. április 1-je és május 31-e között","authors":"Attila Szabó","doi":"10.32566/ah.2019.3.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2019.3.9","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"200 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131686732","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.32566/ah.2019.2.2
Tamási Balazs
{"title":"Az emberi jogok helyzetének alakulása az afrikai Nagy Tavak régióban az 1990-es és 2000-es években","authors":"Tamási Balazs","doi":"10.32566/ah.2019.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2019.2.2","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122332159","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.32566/ah.2019.4.1
Erzsébet Amberg
{"title":"A büntetőhatalom mint végső eszköz egykor és most","authors":"Erzsébet Amberg","doi":"10.32566/ah.2019.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2019.4.1","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130760636","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.32566/ah.2022.3.7
Katalin Siska
{"title":"Akiért a harang szól – Osman Kavala","authors":"Katalin Siska","doi":"10.32566/ah.2022.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.3.7","url":null,"abstract":"Az isztambuli 13. büntetőbíróság 2022. április 25. napján a kormány megdöntésére irányuló kísérlet vádjával tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Osman Kavala filantróp, török emberi jogi jogvédőt. Az ellene felhozott vádak a 2013. május és szeptember között a Gezi parkban történt eseményekhez (török büntető törvénykönyv 312. cikk) és a 2016. július 15-i puccskísérletben (török büntető törvénykönyv 309. cikk) való részvételhez kapcsolódtak. A vádpontok a kormány és az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlet és kémkedés, valamint a Recep Tayyip Erdoğan elnök kormánya elleni puccskísérletben való részvétel voltak. 2019. december 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében megállapította, hogy Törökország politikai célokra használta fel a fogva tartást, megsértve Kavala szabadsághoz való jogait, és rosszhiszeműen járt el. A Kavala-ítélet, mint az Emberi Jogok Európai Bíróságának minden ítélete, jogilag kötelező érvényű, a török hatóságok azonban figyelmen kívül hagyták a strasbourgi bíróság ítéletét. Válaszul a Miniszteri Bizottság 2022. február 2-án megszavazta, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak Törökország ellen többek között az Európai Bíróság ítéletének be nem tartása miatt, amely fontos lépés a törökországi emberi jogok védelmének támogatása és a nemzetközi emberi jogi keretek betartása terén.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"173 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129437616","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.32566/ah.2022.4.2
Péter Bányász, A. Tóth, Sándor Magyar, Marco Koller
{"title":"A videókonferencia-alkalmazások biztonsági kockázatai","authors":"Péter Bányász, A. Tóth, Sándor Magyar, Marco Koller","doi":"10.32566/ah.2022.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.4.2","url":null,"abstract":"Az új típusú koronavírus számos területen gyorsította fel a digitalizációt. A globális pandémia egyik jellegzetes képe az online értekezletekhez köthető. Az állami és piaci szervezeteknek, az oktatási intézményeknek szinte egyik napról a másikra kellett átállni távoli munkavégzésre, digitális oktatásra, ami a különböző videókonferencia-alkalmazások használatának megugrásával járt együtt. A Covid–19 azonban nem csupán a társadalmi funkciók fenntartásában okozott komoly kihívásokat; a kierőltetett digitalizáció emergens fenyegetettségeket is okozott a kibertérben. A videókonferencia-alkalmazások a fentiekből következően számos biztonsági kockázatot rejtenek magukban adatvédelmi és információbiztonsági aspektusból. Jelen tanulmány ezeket a kockázatokat kívánja bemutatni a technológia, illetve a humán tényező szempontjából, valamint a jó gyakorlatok elvét követve megoldási javaslatokat is felvázol.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"256 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114401330","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.32566/ah.2019.3.3
Zoltán Huszár
{"title":"A Duna „életrajza” történeti és nemzetközi jogi megközelítésből","authors":"Zoltán Huszár","doi":"10.32566/ah.2019.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2019.3.3","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"124 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116714007","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Acta HumanaPub Date : 1900-01-01DOI: 10.32566/ah.2022.3.8
Zénó Suller
{"title":"How the Safe Third Countries Concept Results in Prohibited Non-Refoulement and What Are the Limits of Forum Shopping in Migration?","authors":"Zénó Suller","doi":"10.32566/ah.2022.3.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.32566/ah.2022.3.8","url":null,"abstract":"Contemporary refugee law builds on the 1951 Geneva Convention, but causes of forced migration not regulated by the Convention need to be addressed by national border and migration authorities. The right to asylum beyond the definition of the Convention does not entail the right of the migrant for refugee status but still entails the right to individual assessment of his legal status. This right remains relevant even if the respective state applies safe third country lists resulting in an almost instant rejection violating the nonrefoulement principle. Naturally, states have the right to expel irregular migrants without legal grounds to stay. However, during this process, the state shall respect the prohibition of collective expulsion. Yet, as the ECtHR holds, if the lack of individual assessment derives from the culpable conduct of the alien – e.g. due to unauthorised en masse entry – the state can expel them without individual assessment.","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122395331","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}