Marketing & Menedzsment最新文献

{"title":"Smash that subscribe button! – The evolution of the third-party product reviewer market on YouTube","authors":"Gábor Murai, O. Kovács","doi":"10.15170/mm.2022.56.02.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.02.02","url":null,"abstract":"THE AIM OF THE PAPER \u0000In recent years, we could observe a boom in the number of reviewers in the third-party product reviewer market. The structure of this market is an important factor for both firms and consumers as few strong participants could control the narrative around the products. Thus, the main goal of our study is to explore the market structure of this market by shedding light on the drivers behind the growth of the reviewers. \u0000METHODOLOGY \u0000We collected daily data on English language technology product reviewer channels from YouTube API over a 106-day time window to measure how product reviewers grow over time and estimated hierarchical regression to explore the drivers of the growth process. \u0000MOST IMPORTANT RESULTS \u0000We found that (1) big channels grow faster, implying a multiplicative growth process, (2) breakthrough videos boost this process, and (3) the audience’s average revealed valence has a significant connection with the subscriber count increase. \u0000RECOMMENDATIONS \u0000Given the known impact of product reviews on consumers’ decisions, understanding the size and structure of this earned media is key for marketers. Thus, our results and implications are most applicable for firms with products that attract significant demand and supply of product reviews.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"67 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115255989","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Segmentation of gastronomic consumers following Instagram influencers based on destination preferences and the effect of Covid-19 on their consumption","authors":"Orsolya Szakály","doi":"10.15170/mm.2022.56.02.04.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.02.04.","url":null,"abstract":"THE AIM OF THE PAPER \u0000The aim of the study is to explore the impact of gastronomic influencers on Instagram on consumer decision before choosing a restaurant. It also examines the role of the characteristics of destination in consumer decision-making process. The article also highlights the impact of the Covid-19 Pandemic and its impact on consumers’ decision process in that context. \u0000METHODOLOGY \u0000In order to analyze the main research questions, a quantative survey with 329 valid responses was implemented and descriptive statistics, relationship analysis methods and linear regression were used to answer the research questions. The research question also required the use of a subsample (n=185) in which respondents who are willing to travel for gastronomic purposes were examined during the Pandemic. \u0000MOST IMPORTANT RESULTS \u0000According to the results, the collection of information from gastronomic influencers on the Instagram interface is popular among the respondents, and the influencers’ activity has a positive effect on the number of visitors to the destinations. Thus, it can be said that the relationship between the influencer and the destination is characterized by a significant, medium strength relationship. Furthermore, the results also revealed that the Pandemic has led to an increase in consumers’ intentions to consume in restaurants. \u0000RECOMMENDATIONS \u0000As social media plays an increasingly important role in the decision-making process, it is important that professionals, service providers and researchers explore the views of consumers in the context under study. The results are highlighted in terms of destination development and in terms of consumer behavior.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116756755","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Miért esszük azt, amit eszünk? A magyar fogyasztók étkezési motivációi","authors":"Marietta Kiss, Zoltán Szakály","doi":"10.15170/mm.2022.56.ksz.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.ksz.01.03","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Az étkezési szokások javítását célzó programok eddig nem voltak túl hatásosak. A lakosság egészségesebb táplálkozás irányába történő elmozdításához érdemes megismerni, hogy mi motiválja a fogyasztókat ételválasztásuk során. Tanulmányunk célja ezért feltárni a magyar fogyasztók étkezési motivációit, az egyes motivációk relatív fontosságát, esetleges eltéréseit az egészséges táplálkozásra való áttérés szakaszai, valamint háttérváltozók mentén, továbbá a lakosság szegmentálása evési motivációik alapján. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Célunk elérése érdekében egy országos reprezentatív kérdőíves felmérést végeztünk, melynek során az étkezési motivációkat az étkezési motiváció kérdőívvel (TEMS), az egészséges táplálkozásra való áttérést pedig a változás transzteoretikus modellje (TTM) segítségével mértük. Az étkezési motivációk relatív fontosságát egyszerű leíró statisztikákkal jellemeztük, majd az étkezési motivációk alapján faktor- és klaszterelemzést is végeztünk. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Eredményeink szerint a magyar fogyasztók számára kiemelten fontos motivációt jelent az ételválasztásban az étel kedvelése, a fogyasztásából származó élvezet, az éhség, valamint a megszokás, a tradíció és a kényelem, ezzel szemben az étel egészségessége, természetessége és a testsúlykontrollban játszott szerepe sokkal ritkábban motivál. Ez utóbbi motivátorok inkább jellemzőek a nőkre, a magasabb iskolai végzettségűekre és az alacsonyabb BMI-vel rendelkezőkre. Megállapítottuk továbbá, hogy az egészségesebb táplálkozásra való áttérés folyamatának elején jelentős motiváló erővel bír a szükséglet, a kényelem, a tradíció és az ár, ám ezek szerepe jellemzően csökken a folyamat során. A magyar fogyasztók étkezési motivációi nyolc faktorba tömörülnek, melyek alapján a fogyasztók négy szegmensét sikerült azonosítanunk. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Eredményeink hozzájárulhatnak a fogyasztók ételválasztási preferenciáira épülő, az étkezési szokások javítását célzó programok kidolgozásához. A TTM egyes szakaszainak jellemző motivátorai rávilágítottak arra, hogy az egészségesebb táplálkozásra való áttérést érdemes lenne olyan programokkal elősegíteni, melyek azt hangsúlyozzák, hogy az egészséges táplálkozás éhezés és kényelmetlenségek nélkül is megvalósítható. Az azonosított négy klaszter közül a „tudatos evők” szegmensének azon része képezheti egy viselkedésváltozást célzó program célcsoportját, mely a TTM szakaszai közül a szemlélődés, a felkészülés vagy a cselekvés szakaszában van. Míg az első csoportot informáló, a másodikat meggyőző, a harmadikat megerősítő üzenetekkel lehetne az egészségesebb táplálkozás felé elmozdítani. \u0000Köszönetnyilvánítás: A tanulmány elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130180707","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az egészséges táplálkozás szubjektív megítélése az egyetemisták online és offline információkereső magatartását illetően","authors":"A. Fehér, Bence Kovács, Henrietta Mónika Boros, Zoltán Szakály","doi":"10.15170/mm.2022.56.ksz.01.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.ksz.01.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A fiatal korosztályok képviselői a saját egészségük megőrzése mellett információközvetítő szerepet is betölthetnek a társadalomban. Az egyetemista évek során kialakult táplálkozási szokások hatással vannak az egész életen át tartó életmód megalapozására. A kutatás során a fő célkitűzésünknek megfelelően egy koncepcionális modell által azonosítottuk az egyetemi hallgatók egészséges táplálkozással kapcsolatos online és offline információkereső magatartását. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A primer kutatás során önkitöltős papíralapú kérdőívet juttattunk el országosan tíz egyetemre.  A célcsoportunk egyetemi hallgatók voltak. A mintánk 612 főből állt. Az elemzés során gyakoriságvizsgálatot, Khi-négyzet próbát, Mann–Whitney- és Kruskal–Wallis-próbát alkalmaztunk, illetve leíró statisztikákat számoltunk. Az összefüggésvizsgálatban az egészséges táplálkozás szubjektív megítélésének változóit vettük figyelembe. Az információkeresés jellegét az internet információkereső modelljével (ISM), az egészséges táplálkozásra való áttérést a változás transzteoretikus modelljével elemeztük (TTM). A modell minden egyes elemét korábbi kutatások alapján határoztuk meg, bizonyos esetekben adaptáltunk a saját kutatási céljainknak megfelelően. A tanulmányban meghatároztuk a 6 elemből álló online és a 14 elemből álló offline információforrás-kategóriákat, amelyekre a modell összefüggésvizsgálatait építettük. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Megállapítható, hogy az online és az offline információforrások végigkísérik az egyetemisták egészséges táplálkozásra történő áttérését, emellett differenciálhatók a viselkedésváltozás egyes szakaszainak sajátosságai az információszerzés esetében. Az offline források leginkább a kezdeti szakaszokban („bezárkózás” és „szemlélődés”) fontosak, míg az online források a „fenntartás” fázisában jelentősebbek. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Az egyetemista korosztály egészséges táplálkozással kapcsolatos információszerzését komplex módon elemeztük, így egy saját megközelítés összefüggéseit kaptuk meg az elemzéseink során. Lényeges megállapítani, hogy a modell nem csak az egyetemi hallgatók, hanem más célcsoportok magatartásának mérésére is releváns lehet. \u0000Köszönetnyilvánítás: A tudományos közlemény elkészítését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"51 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133284134","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Közösségérzet vizsgálata hazai kerékpározók körében","authors":"Éva Szabina Bundság, Sándor Huszár","doi":"10.15170/mm.2022.56.ksz.01.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.ksz.01.04","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A kerékpározás az élet számos területén meghatározóvá vált. Amellett, hogy olcsó, környezetkímélő és rugalmasságot biztosító közlekedési eszköz, a kerékpársport kialakulásának és fejlődésének, valamint az egészséges életmód iránti hajlandóság növekedésének következtében sokak számára a napi mozgásigény teljesítését, a sportolást jelenti. Mindemellett a turizmus ágazatában is megfigyelhető, hogy a kerékpáros kirándulások száma emelkedik. Célunk megvizsgálni, hogy a kerékpározás, mint tevékenység, képes-e kiváltani közösségérzetet a kerékpározó egyének körében. Amennyiben igen, akkor mely tényezők lehetnek hatással kialakulására. Marketing szempontból a kerékpározást nem csak tevékenységnek, hanem egyfajta fogyasztásnak is tekintjük. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A kutatás elkészítéséhez online kérdőíves felmérést végeztünk, amely során a közösségérzet Sense of Community Index 2 (SCI-2) modell validált kérdéseit használtuk fel és interpretáltuk a kerékpározással kapcsolatban. Az adatgyűjtés során a mintába végül 362 válaszadó került be, akik esetén a közösségérzetet, valamint a rendezvények hatását vizsgáltuk a közösségérzet kialakulására vonatkozóan. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Az eredmények alapján elmondható, hogy a közösségérzet megjelenik a kerékpározók körében mind a 4 általunk vizsgált közösségérzet dimenzió mentén, ami alapján elmondható, hogy a kerékpározók való éreznek egyfajta közösségérzetet a többi kerékpárossal kapcsolatban. Ugyanakkor a kerékpáros rendezvények látogatásával kapcsolatos összefüggések további vizsgálatot igényelnek, mivel nem sikerült egyértelmű kapcsolatot kimutatni az általunk alkalmazott módszerrel. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A kutatás fontos üzenettel bír nemcsak a kerékpáros közösség, hanem kutatók és marketing szakemberek számára is. Egyrészt a kutatás bizonyítékul szolgál arra vonatkozóan, hogy a SCI-2 modell alkalmazható, valamint érdemes lehet vállalkozásoknak a kerékpáros közösségeket, mint potenciális célcsoport megszólítani. Az ilyen marketingaktivitások során pedig a közösséggel kapcsolatos értékeket és kapcsolatokat kiemelni.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116211957","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"“Mindegy, mit reklámoz; lényeg, hogy szeretem”: A paraszociális kapcsolat és az influenszer-márka kongruencia együttes hatása a szponzorált közösségi posztok hatékonyságára","authors":"Boglárka Hódi, Dominika Anna Barkász, Ágnes Buvár","doi":"10.15170/mm.2022.56.ksz.01.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.ksz.01.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A hagyományos hírességek reklámiparban betöltött szerepét az elmúlt évek során átvették a „megbízhatóbbnak” és „emberibbnek” vélt közösségi média influenszerek. Jelen kutatásunk célja megvizsgálni a paraszociális kapcsolatok illetve az influenszer és a márka közötti összeillés (kongruencia) együttes hatását az influenszer hitelességére és a közösségi média posztok hatékonyságára. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Mindkét empirikus vizsgálatban ismert magyar Instagram influenszerek szponzorált bejegyzéseit használtunk ingeranyagként. Az influenszerhez leginkább és legkevésbé illő márkák kiválasztásához előtesztet végeztünk. A résztvevők online kérdőívet töltöttek ki, mely felmérte az influenszerhez fűződő paraszociális kapcsolatukat, az ingeranyaghoz kapcsolódó attitűdjeiket és az influenszer észlelt hitelességét. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Eredményeink ellentmondásosak: első vizsgálatunkban az erős paraszociális kapcsolat ellensúlyozta az inkongruens poszt direkt és indirekt negatív hatásait a reklámattitűdre. Ezzel szemben a második vizsgálatban a kongruens poszt forráshitelességen keresztül érvényesülő pozitív hatása a paraszociális kapcsolattal együtt erősödött, míg az inkongruens poszt direkt hatása pozitívabb volt a reklámattitűdökre magas paraszociális kapcsolat esetén, mint a kongruens poszté. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Az influenszer és a márka összeillésének figyelembevétele továbbra is elengedhetetlen a hatékony influenszermarketing kampány lebonyolításához. Az erős paraszociális kapcsolat ellensúlyozhatja az influenszer és a márka össze nem illését, a mechanizmus pontos feltárásához azonban további vizsgálatok szükségesek. \u0000Köszönetnyilvánitás: A kutatás az ELTE Tématerületi Kiválósági Program 2020 – Intézményi Kiválósági Alprogram – TKP2020-IKA-05 keretében valósult meg.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"2003 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125823391","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A külső referenciaár hatása a fogyasztók árészlelésére","authors":"Lilla Lipták","doi":"10.15170/mm.2022.56.ksz.01.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.ksz.01.02","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A fogyasztók hajlamosak rá, hogy különböző heurisztikák segítségével egyszerűsítsék le a döntési folyamatukat. A horgonyzás egy ezek közül az egyszerűsítések közül. A termékek ára jelenthet egyfajta horgonyt, viszonyítási pontot. Ebben az esetben ezt a pontot referenciaárnak hívjuk. Kutatásunk célja, hogy feltárja ezeknek a külső referenciaáraknak hatását a fogyasztók árészlelésére és árértékelésére, olyan termékek esetében, amelyeket jól ismernek, gyakran vásárolnak. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A primer adatgyűjtésünk során online kísérletet hajtottunk végre kérdőív segítségével, melyet több mint 2158 fő töltött ki.  A kutatás során a külső referenciaárak skálájának és a fantomáraknak az árészlelésre és fogyasztói döntésre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A vizsgálatban résztvevőket két, véletlenszerű csoportra osztottuk. A két csoport hasonló, de nem azonos ingerképeket kapott a kísérlet során. A csoportok válaszainak eltérései alapján igyekeztünk felmérni, hogy milyen hatása vannak a külső referenciaárak az árak észlelésére és értékelésére. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Az eredményeink azt mutatták, hogy a külső referenciaárak hatása még az olyan gyakran vásárolt termékek esetén is beazonosítható, mint a tej vagy egy üveg ásványvíz. Különbségek mutatkoztak a csoportok árészlelését illetően, amely alátámasztja, hogy a többi termék árainak skálája és a fantomárak is nagy szerepet játszanak a fogyasztók döntéshozási folyamatában. Habár a fantomárak nem az előre várt módon befolyásolták a fogyasztók döntését, hiszen nem az általunk várt termékre módosították a választást. Ennek megértése további, kvalitatív kutatás alkalmazását vetíti elő a jövőben. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Az eredményeink alapján az mondható el, hogy a termékek árai nagyban befolyásolják a döntést, ezáltal a szakembereknek különös figyelmet kell fordítaniuk a bolton és a polcokon belüli termékelhelyezésre. Továbbá érdemes figyelembe venni és tudatosan alkalmazni a fantomárak hatását a hirdetésekben, akciós újságokban, amikor egy konkrét terméket szeretnének csak eladni.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117181333","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Pénzügyi szolgáltatók hirdetéseiben megjelenő érvek összehasonlító elemzése gazdaságilag instabil helyzetben","authors":"Regina Kovács, Balázs Lajos Pelsőci, Tamás Csordás","doi":"10.15170/mm.2022.56.ksz.01.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.ksz.01.06","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Kutatásunk célja a pénzügyi szolgáltatók hirdetéseiben megjelenő érvek vizsgálata, különös tekintettel a COVID-19 járvány kitörése óta és az az előtt közvetlenül megjelent hirdetések összehasonlítása. A kutatás során arra kívántunk választ kapni, hogy vajon csak a pénzügyi szolgáltatók hirdetéseinek elemzéséből következtethetünk-e arra, hogy az egészségügyi krízis okozott-e globális gazdasági válságot. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Megközelítésünket olyan korábban megjelent kutatásokra alapoztuk, amelyek egyértelműen bemutatják, hogy a válságok alatt megváltoznak az egyes hirdetések az érvek tekintetében, valamint olyanokra, amelyek a hirdetéseket a társadalmunk egyfajta tükörképeként értelmezik. Kutatásunk során az audiovizuális tartalomelemzés módszertanára támaszkodtunk. Az elemzéshez egy objektív szempontrendszer állítottunk fel, mely egyes szavakra, témakörökre vagy éppen az üzenet tárgyára fókuszál és kiválasztottuk azokat a pénzintézeteket, amelyeknek a legtöbb elérhető hirdetését sikerült fellelni a 2020-21-es és a 2018-19-es időszakra. A minta három pénzügyi szolgáltató (Erste Bank, K&H Bank, Cofidis) reklámjából állt és a kutatás során vizsgáltuk a szakirodalom által korábban feltárt reklámérvek megjelenését és dinamikáját. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Az eredmények alapján úgy találtuk, hogy bár a szakirodalom bizonyos mértékben visszaigazolást nyert az elemzésünk alapján, nem találtunk egységes mintázatokat a három szolgáltató esetében, így azt a következtetést vontuk le, hogy csak a szolgáltatók hirdetései alapján nem feltétlenül következtethetünk arra, hogy az egészségügyi válság egyben gazdasági válság is lenne. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A pénzügyi szolgáltatók közötti eltérés indokolja a kommunikáció különbségeit. Egy bank krízishelyzetben veszít népszerűségéből, így szükséges megelőzni a likviditási válság kialakulását. Ennek okán fontos hangsúlyt helyezni az imázsépítésre. Egy gyorshitelező esetében, a kölcsönök felvétele megnövekszik, ezért fontos felhívni a fogyasztók figyelmét a kockázatokra annak érdekében, hogy később a potenciális disputák elkerülhetők legyenek.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131100799","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A belföldi turizmus ereje – Budapest vonzereje a belföldi látogatók véleményének tükrében","authors":"Ivett Pinke-Sziva, Kitt Boros","doi":"10.15170/mm.2021.56.01.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.56.01.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A globális méreteket öltött koronavírus-járvány alapjaiban változtatja meg a turisztikai desztinációk és azok közül is főként a nemzetközi vendégforgalomra építkező célterületek működését. Az utazási korlátozások következtében szignifikánsan csökkent a nemzetközi turistaérkezések száma Budapesten 2020-ban. Az elmúlt években a főváros nagy mértékben a külföldi vendégekre alapozta a költségvetését, ezért a külső hatásoknak rendkívül kitetté vált. A tanulmányunk célja, hogy képet adjon a városi turizmus pandémia által okozott kríziséről és abból való kiút egyik lehetőségének, a belföldi utazók megcélzásának vizsgálatát. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A főváros külföldi turistáknak való kitettsége a belföldi turisták Budapestre csábításával ellensúlyozható, amelyhez meg kell ismerni a főváros turisztikai szolgáltatásait potenciálisan igénybe vevők körét: a belföldi látogatókat. Ezen célcsoport tagjai eltérő élményeket keresnek a fővárosba történő látogatásuk során, melyet egy több mint 100 válaszadót elérő kvalitatív kutatás keretében ismertünk meg. A kutatás fő célja az volt, hogy feltárjuk az egyes korcsoportok véleményét a fővárosról, a fővárosba történő utazásaikat támogató és hátráltató tényezőkről és a számukra vonzó élményígéretekről. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Láthatóvá vált a kutatás során, hogy a belföldiek, különösen a pandémia előtt legalább évente, de akár többször is felkeresték a fővárost, de jellemzően nem éjszakáznak itt. A pandémia leginkább a gyakori látogatók szokásait változtatta meg, ők havi rendszerességet követően inkább félévente érkeztek a fővárosba. A fővárosról alkotott kép meglehetősen változatos, inkább az idősebb és a fiatal felnőttek rendelkeznek pozitív imázsképpel. A motivációk sorában a kulturális attrakciók, rendezvények és a barátok látogatása mindenképpen fontos, amíg a gátló tényezők között a város drágasága, a tömeg és nagyvárosokkal szembeni ellenérzés, valamint a korlátozott szabadidő jelenik meg. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Eredményeink alapján feltárásra kerülhetnek azon turisztikai termékek és élményelemek, melyek fejlesztése hosszú távon növelheti Budapest belföldi turisztikai keresletét.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114320021","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A német szenior utazók tipológiája a Covid-19 járvány időszakában","authors":"Csaba Bíró, Viktória Gerdesics","doi":"10.15170/mm.2021.56.01.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.56.01.02","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A szeniorturizmus már az 1970-es évektől létezik a köztudatban a német küldőpiac vonatkozásában, de az ezredfordulóig jellemzően niche-piacként tekintett rá a szakma. Az idős német utazók bővülő volumene ellenére, a számuk folyamatosan erodálódik a hazai desztinációkban. A fogyasztói magatartásuk, döntéshozataluk a turizmus szektoron belül kevésbé vizsgált és jellemzően sztereotipizált annak ellenére, egyre aktívabbak és tanultabbak a korábbi generációkhoz képest. Az idős utazók szegmense rendkívül heterogénnek tekinthető. Az empirikus vizsgálatunk legfőbb célja ezért az volt, hogy meghatározott szempontok mentén homogén csoportokat sikerüljön azonosítani a szegmensen belül, ezzel egy új tipológiát létrehozva az idős német utazók szegmensén belül. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A 2019 évvégén kirobbant Covid-19 világjárvány komoly kihívások elé állította a turizmust. A lezárásokkal teli időszakokban többször is a nullához konvergált a szektor teljesítménye. Már a részleges újraindulás időszakában, 2021. július-október között személyes megkérdezésre (PAPI, in-situ, félig strukturált kérdőív segítségével) került sor, ahol a Magyarországra érkező, legalább 55 éves német beutazók kerültek kiválasztásra. A megkérdezés helyszíne Budapest, Kalocsa, Pécs volt. A végső mintát 347 fő idős német állampolgár alkotta, akik szállodahajó segítségével kerestek fel többek között hazai, Duna menti turisztikai térségeket. Megvizsgáltuk a desztinációválasztási döntéssel összefüggésben a desztináció preferenciájukat, illetve meghatározó utazási szokásaikat. A faktoranalízis alapját 49 db változó képezte, amelyek numerikusan (legalább számmal kódolható módon) értelmezhetőek. Az exploratív faktoranalízist főkomponens-elemzéssel, varimax forgatással végeztük el. Ezek alapján főkomponensek kerültek meghatározásra úgy, mint Covid-19 járvány és biztonság, Extra desztinációs elvárás, valamint az Árérzékenység és család. Klaszterezés segítségével jól elkülönülő csoportokat kerestünk. Ennek eredményeképpen 5 db klaszter került létrehozásra a vizsgált minta esetében, úgy, mint idős biztonságkeresők, igényes utazók, újgazdagok, örömutazók, valamint árérzékenyek csoportját azonosítottuk az időskorú német utazók szegmensén belül. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Vizsgálati eredményeink kiválóan szemléltetik, hogy hibás gyakorlatnak minősül egy adott nemzet szenior utazói szegmensét egységesen, homogénnek kezelni, hiszen a szocio-gazdasági státus mellett, a desztinációs elvárások, a küldőterületi lokáció különbözősége mind-mind befolyással bírhatnak a turisztikai fogyasztás vonatkozásában.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114068313","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}