Miért esszük azt, amit eszünk? A magyar fogyasztók étkezési motivációi

Marketing & Menedzsment Pub Date : 2022-08-17 DOI:10.15170/mm.2022.56.ksz.01.03

Marietta Kiss, Zoltán Szakály

{"title":"Miért esszük azt, amit eszünk? A magyar fogyasztók étkezési motivációi","authors":"Marietta Kiss, Zoltán Szakály","doi":"10.15170/mm.2022.56.ksz.01.03","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \nAz étkezési szokások javítását célzó programok eddig nem voltak túl hatásosak. A lakosság egészségesebb táplálkozás irányába történő elmozdításához érdemes megismerni, hogy mi motiválja a fogyasztókat ételválasztásuk során. Tanulmányunk célja ezért feltárni a magyar fogyasztók étkezési motivációit, az egyes motivációk relatív fontosságát, esetleges eltéréseit az egészséges táplálkozásra való áttérés szakaszai, valamint háttérváltozók mentén, továbbá a lakosság szegmentálása evési motivációik alapján. \nALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \nCélunk elérése érdekében egy országos reprezentatív kérdőíves felmérést végeztünk, melynek során az étkezési motivációkat az étkezési motiváció kérdőívvel (TEMS), az egészséges táplálkozásra való áttérést pedig a változás transzteoretikus modellje (TTM) segítségével mértük. Az étkezési motivációk relatív fontosságát egyszerű leíró statisztikákkal jellemeztük, majd az étkezési motivációk alapján faktor- és klaszterelemzést is végeztünk. \nLEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \nEredményeink szerint a magyar fogyasztók számára kiemelten fontos motivációt jelent az ételválasztásban az étel kedvelése, a fogyasztásából származó élvezet, az éhség, valamint a megszokás, a tradíció és a kényelem, ezzel szemben az étel egészségessége, természetessége és a testsúlykontrollban játszott szerepe sokkal ritkábban motivál. Ez utóbbi motivátorok inkább jellemzőek a nőkre, a magasabb iskolai végzettségűekre és az alacsonyabb BMI-vel rendelkezőkre. Megállapítottuk továbbá, hogy az egészségesebb táplálkozásra való áttérés folyamatának elején jelentős motiváló erővel bír a szükséglet, a kényelem, a tradíció és az ár, ám ezek szerepe jellemzően csökken a folyamat során. A magyar fogyasztók étkezési motivációi nyolc faktorba tömörülnek, melyek alapján a fogyasztók négy szegmensét sikerült azonosítanunk. \nGYAKORLATI JAVASLATOK \nEredményeink hozzájárulhatnak a fogyasztók ételválasztási preferenciáira épülő, az étkezési szokások javítását célzó programok kidolgozásához. A TTM egyes szakaszainak jellemző motivátorai rávilágítottak arra, hogy az egészségesebb táplálkozásra való áttérést érdemes lenne olyan programokkal elősegíteni, melyek azt hangsúlyozzák, hogy az egészséges táplálkozás éhezés és kényelmetlenségek nélkül is megvalósítható. Az azonosított négy klaszter közül a „tudatos evők” szegmensének azon része képezheti egy viselkedésváltozást célzó program célcsoportját, mely a TTM szakaszai közül a szemlélődés, a felkészülés vagy a cselekvés szakaszában van. Míg az első csoportot informáló, a másodikat meggyőző, a harmadikat megerősítő üzenetekkel lehetne az egészségesebb táplálkozás felé elmozdítani. \nKöszönetnyilvánítás: A tanulmány elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-08-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"1","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Marketing & Menedzsment","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.ksz.01.03","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 1

Abstract

A TANULMÁNY CÉLJA Az étkezési szokások javítását célzó programok eddig nem voltak túl hatásosak. A lakosság egészségesebb táplálkozás irányába történő elmozdításához érdemes megismerni, hogy mi motiválja a fogyasztókat ételválasztásuk során. Tanulmányunk célja ezért feltárni a magyar fogyasztók étkezési motivációit, az egyes motivációk relatív fontosságát, esetleges eltéréseit az egészséges táplálkozásra való áttérés szakaszai, valamint háttérváltozók mentén, továbbá a lakosság szegmentálása evési motivációik alapján. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Célunk elérése érdekében egy országos reprezentatív kérdőíves felmérést végeztünk, melynek során az étkezési motivációkat az étkezési motiváció kérdőívvel (TEMS), az egészséges táplálkozásra való áttérést pedig a változás transzteoretikus modellje (TTM) segítségével mértük. Az étkezési motivációk relatív fontosságát egyszerű leíró statisztikákkal jellemeztük, majd az étkezési motivációk alapján faktor- és klaszterelemzést is végeztünk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Eredményeink szerint a magyar fogyasztók számára kiemelten fontos motivációt jelent az ételválasztásban az étel kedvelése, a fogyasztásából származó élvezet, az éhség, valamint a megszokás, a tradíció és a kényelem, ezzel szemben az étel egészségessége, természetessége és a testsúlykontrollban játszott szerepe sokkal ritkábban motivál. Ez utóbbi motivátorok inkább jellemzőek a nőkre, a magasabb iskolai végzettségűekre és az alacsonyabb BMI-vel rendelkezőkre. Megállapítottuk továbbá, hogy az egészségesebb táplálkozásra való áttérés folyamatának elején jelentős motiváló erővel bír a szükséglet, a kényelem, a tradíció és az ár, ám ezek szerepe jellemzően csökken a folyamat során. A magyar fogyasztók étkezési motivációi nyolc faktorba tömörülnek, melyek alapján a fogyasztók négy szegmensét sikerült azonosítanunk. GYAKORLATI JAVASLATOK Eredményeink hozzájárulhatnak a fogyasztók ételválasztási preferenciáira épülő, az étkezési szokások javítását célzó programok kidolgozásához. A TTM egyes szakaszainak jellemző motivátorai rávilágítottak arra, hogy az egészségesebb táplálkozásra való áttérést érdemes lenne olyan programokkal elősegíteni, melyek azt hangsúlyozzák, hogy az egészséges táplálkozás éhezés és kényelmetlenségek nélkül is megvalósítható. Az azonosított négy klaszter közül a „tudatos evők” szegmensének azon része képezheti egy viselkedésváltozást célzó program célcsoportját, mely a TTM szakaszai közül a szemlélődés, a felkészülés vagy a cselekvés szakaszában van. Míg az első csoportot informáló, a másodikat meggyőző, a harmadikat megerősítő üzenetekkel lehetne az egészségesebb táplálkozás felé elmozdítani. Köszönetnyilvánítás: A tanulmány elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

查看原文本刊更多论文

研究目的迄今为止，改善饮食习惯的计划并不十分有效。要让人们吃得更健康，就必须了解消费者选择食物的动机。因此，我们的研究旨在探讨匈牙利消费者的饮食动机、每种动机的相对重要性、向健康饮食过渡的各个阶段可能存在的差异以及背景变量，并根据饮食动机对人口进行细分。应用方法为了实现我们的目标，我们进行了一项具有全国代表性的问卷调查，使用饮食动机问卷（TEMS）测量饮食动机，并使用跨理论改变模型（TTM）测量向健康饮食的过渡。我们使用简单的描述性统计来描述饮食动机的相对重要性，并根据饮食动机进行因素分析和聚类分析。主要结果我们的研究结果表明，对匈牙利消费者来说，食物偏好、享受、饥饿、习惯、传统和方便是选择食物的最重要动机，而健康、天然和食物在控制体重方面的作用则不那么重要。后一种动机在女性、教育程度较高者和体重指数较低者中更为普遍。我们还发现，需求、方便、传统和价格在开始转向更健康饮食的过程中是重要的动机，但在这一过程中，它们的作用往往会减弱。匈牙利消费者的饮食动机分为八个因素，并根据这八个因素确定了四个消费者群体。我们的研究结果有助于根据消费者的饮食偏好制定改善饮食习惯的计划。TTM各阶段的典型动机突出了通过强调健康饮食可以在没有饥饿感或不适感的情况下实现的计划来促进向更健康饮食转变的价值。在已确定的四个群组中，处于 "健康饮食模式 "的考虑、准备或行动阶段的 "有意识饮食者 "群组可以成为行为改变计划的目标群体。第一类人可以通过宣传，第二类人可以通过劝说，第三类人可以通过强化信息，让他们吃得更健康。致谢：本研究得到了 EFOP-3.6.2-16-2017-00003 项目的支持。该项目由欧洲社会基金共同资助，并得到了欧盟的支持。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Marketing & Menedzsment

自引率

0.00%

发文量