Magyar Urológia最新文献

{"title":"Férfi betegek STD-mintáiból izolált Staphylococcus aureus törzsek epidemiológiája és antibiotikum érzékenysége (2008-2017)","authors":"Márió Gajdács","doi":"10.22591/magyurol.2019.2.gajdacsm.66","DOIUrl":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2019.2.gajdacsm.66","url":null,"abstract":"Bevezetés: A reproduktív szervek bakteriális fertőzései jelentős morbiditási tényezőnek és a meddőség egyik leggyakoribb okának számítanak férfiakban. Egyre több tanulmány számol be a Staphylococcus aureus egyre növekvő jelentőségéről urológiai kórképekben, azonban kevés adattal rendelkezünk az izolátumok érzékenységéről. Anyag és módszer: A kutatás során SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet STD laboratóriumába 2008. 01. 01. és 2017. 12. 31. között, férfi betegektől érkezett mintákból kitenyészett S. aureus izolátumok retrospektív mikrobiológiai elemzése történt. Eredmények: A vizsgálati periódus alatt 85 S. aureus izolátum került kitenyésztésre, az érintett betegek átlagéletkora 37±14 év (tartomány: 17–90) volt. A 10 éves periódus alatt 2 MRSA-izolátumot detektáltunk. Az izolátumok érzékenysége közel 100%-os volt a vizsgált antibiotikumokra, kivéve a fluorokinolonokat (~90%) és a makrolidokat (~75- 80%). Következtetés: A S. aureus viszonylag ritkán előforduló izolátum férfi betegek STD-mintáiban, azonban magas fokú patogenitása miatt jelentősége nem elhanyagolható.","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121061061","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A platinaalapú kemoterápia szerepe a húgyhólyagrák kezelésében - az elmúlt 10 év klinikai tapasztalatainak feldolgozása","authors":"Orsolya Módos, Ákos Bozsaki, C. Nagy, Nikoletta Nagy, Anita Csizmarik, Dávid Keresztes, C. Oláh, Melinda Váradi, A. Horváth, Attila Szendrői, Miklós Szűcs, A. Keszthelyi, Péter Nyirády, Tibor Szarvas","doi":"10.22591/magyurol.2019.2.modoso.58","DOIUrl":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2019.2.modoso.58","url":null,"abstract":"Bevezetés: Az invazív húgyhólyagdaganat disszeminációjának megállítására első vonalban a platinaalapú kemoterápia áll rendelkezésünkre. Ez a kezelés azonban csupán a betegek körülbelül felében bizonyul hatékonynak. Jelen vizsgálataink célja az volt, hogy Intézetünkben a kemoterápiával kezelt hólyagrákos betegek klinikopatológiai adatait feltérképezve információt nyerjünk arról, hogy azok hatással vannak-e a platinaalapú kezelés hatékonyságára, illetve a betegség kimenetelére. Betegek és módszerek: A Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján 2007 és 2017 között platinaalapú kemoterápiával kezelt hólyagrákos betegek adatait gyűjtöttük össze. Öszszefüggéseket kerestünk a klinikai paraméterek és a betegek progressziómentes és teljes túlélése között. Eredmények: Összesen 135 beteg adatait dolgoztuk fel, akik között 97 férfi (72%) és 38 nő (28%) szerepelt. A medián életkor a kezelés megkezdésekor 63 év volt (40–82). A kemoterápia indikációja szerint három csoportot különböztettünk meg: 1) Adjuváns kezelésben részesültek azok a betegek, akik a cystectomia szövettani eredménye szerint lokálisan előrehaladott lelettel (n=42/135; 31,1%) és/vagy nyirokcsomó-áttéttel (n=19/135; 14,1%) vagy mindkettővel (n=28/135; 20,7%) rendelkeztek. 2) Induktív kezelésben részesültek, akiknek a tumora a cystectomia után progrediált (lokális recidíva n=5/135; 3,7%, távoli szervi metasztázis n=7/135; 5,2%, és nyirokcsomóáttét n=1/135; 0,8%). 3) Palliatív kezelésben részesültek azok a betegek, akiknél radikális sebészi kezelésre nem volt lehetőség (n=33/135; 24,4%). Az induktív kezelésben részesülők tumora a cystectomia után progrediált (lokális recidíva n=5/135; 3,7%, távoli szervi metasztázis n=7/135; 5,2%, és nyirokcsomóáttét n=1/135; 0,8%). Palliatív kezelés esetén radikális sebészi kezelésre nem volt lehetőség (n=33/135; 24,4%). Eredményeink alapján az induktív terápiában részesülők túlélése volt a legkedvezőtlenebb (p<0,001). A nyirokcsomóáttét megléte szignifikánsan jobb prognózissal járt együtt (p=0,036). A cukorbetegség szignifikáns rizikófaktornak bizonyult a túlélés tekintetében (p=0,027). A kezelés alatt radiológiai progressziót nem mutató páciensek szignifikánsan tovább éltek (p=0,047). Következtetések: Eredményeink alapján a kemoterápia indikációja, a progresszió típusa, valamint a cukorbetegség lényegesen befolyásolhatja a platinaalapú kezelésnek alávetett betegek túlélését. E klinikai paraméterek mellett a tumorok molekuláris sajátságait is figyelembe vevő predikciós módszerekre lenne szükség a terápiás döntések hatékonyságának javítása érdekében.","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114291408","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az orgazmus nem kívánt hatása: \"Orgazmust követő betegség\" tünetcsoport (POIS) - új adatok","authors":"Júlia Ács, Balázs Sonkodi, Zita Soós, Péter Nyirády, Zsolt Kopa","doi":"10.22591/magyurol.2023.1.acsj.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2023.1.acsj.8","url":null,"abstract":"Bevezetés: Az „Orgazmust követő betegség” tünetcsoport ritka, jelentős életminőség-romlással járó, krónikus betegség. Súlyos hatásai miatt kiemelt jelentőségű az etiológia tisztázása, illetve a kezelési lehetőségek feltárása. Pontos kóroka még ismeretlen, de a legújabb kutatások heveny stresszreakció okozta idegkárosodást és izomfájdalmat feltételeznek a hátterében. Anyag és módszer: A Pubmed, Embase és a Cochrain database adatbázisokban végeztünk keresést a post-orgasmic illness, post-orgasmic, orgasm and flu-like symptoms kulcsszavakkal. Eredmények: A kórkép változatos klinikai manifesztációja miatt a diagnózis felállításához elengedhetetlen a tünetcsoportok szerinti specifikus anamnézisfelvétel. Jelenleg kérdőív nem áll rendelkezésünkre, a jövőben további összefoglaló tanulmányok segítségével célunk ennek kidolgozása. Következtetések: Az új etiológiai teória alapján a POIS hátterében rendellenes izomkontrakció következtében, az izomorsóban kialakuló proprioceptív axonopathia és következményes fájdalom állhat. Ennek ismeretében a jövőben újabb terápiás targetek (opioid, endokannabinoid rendszeren ható molekulák, NMDAR-on ható vegyületek stb.) fejlesztése történhet, amely további tanulmányok végzését teszi szükségessé.","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128575685","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Másodlagos B-sejtes krónikus lymphocytás leukémia (B-CLL) a prosztatában","authors":"Bence Schnémann, István Laczkó, Zoltán Hargitai, Róbert Szász, Éva Vályi, P. Osváth, Miklós Szűcs","doi":"10.22591/magyurol.2023.1.schnemannb.34","DOIUrl":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2023.1.schnemannb.34","url":null,"abstract":"Bevezetés: A szerzők egy ritka entitásnak számító, a prosztatát érintő lymphomás megbetegedés esetét mutatják be. Esetismertetés: A 78 éves férfi betegünk anamnézisében egyéb betegségei mellett thalassemia és B-sejtes krónikus lymphocytás leukémia szerepel, ami miatt hematológián aktív surveillance alatt állt évek óta. LUTS-os (lower urinary tract symptoms) panaszok miatt indult kivizsgálás során alsó húgyúti obstrukció igazolódott. A prosztata transurethralis reszekcióját végeztük el. A szövettani vizsgálat krónikus prostatitist igazolt. Műtétet követően 12 hónappal a prosztataspecifikus-antigén (PSA) értéke 6,42 ng/ml volt. 3 hónap múlva a PSA 14,55 ng/ml-re növekedett. Rektális digitális vizsgálat kórosat nem jelzett. Kismedence mágnesesrezonancia- (MR) vizsgálat történt, amely mindkét prosztata lebenyében perifériásan malignitásra utaló terüle- teket véleményezett. A kép alapján mieloproliferatív kórkép lehetősége merült fel. Tekintettel az emelkedő PSA-értékre és az MR-vizsgálat eredményére, ultrahang-vezérelt prosztatabiopsziát végeztünk. A szövettani és immunhisztokémiai vizsgálat indolens B-sejtes lymphomát igazolt a prosztatában. Tekintettel a vérképben, a státuszában és képalkotókban együttesen jelentkező progresszióra, a hematológián aktív kezelésre váltottak. Kezelést követően teljes remissziót értek el. A kontroll PSA 2020-ban 7,94 ng/ml, 2021-ben 7,54 ng/ml, 2022-ben 7,05 ng/ml volt. A beteget mai napig rendszeresen gondozza urológiai és hematológiai szakrendelés.","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132409237","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Vesicovaginalis fisztula laparoszkópos kiirtása","authors":"Dóra Adrienn Ruml, Csaba Pusztai","doi":"10.22591/magyurol.2022.4.rumld.148","DOIUrl":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2022.4.rumld.148","url":null,"abstract":"Bevezetés: A vesicovaginalis fisztula a húgyúti sipolyok leggyakoribb formája, amely fejlett országokban leginkább iatrogénia következményeként, nőgyógyászati műtétek so- rán alakul ki. A sipoly elhelyezkedése határozza meg, hogy transvaginalis vagy transabdominalis úton történik-e a műtéti megoldása. Az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít a nyitott műtét mellett a laparoszkópos és robotasszisztált rekonstrukció. Betegek, anyag és módszer: Az elmúlt évek során négy betegen végeztünk laparoszkópos vesicovaginalis fisztu- la kiirtást. Mindegyikük abdominalis hysterectomián esett át és a fisztula supratrigonalis elhelyezkedésű volt. A fisztulanyílás azonosítására a műtét kezdetén cisztoszkópon keresztül uréterkatétert vezettünk a hólyagból a sipolyon át a hüvelybe. A műtétek során négy laparoszkópos portot használtunk. Preparálást követően a fisztulanyílást körkörösen felszabadítottuk, majd az uréterkatétert átvágtuk és eltávolítottuk. A hólyag- és a hüvelyfal felfrissített szélű nyílásait külön-külön egymásra merőleges öltésekkel zártuk. A szivárgásmentességről meggyőződve a hólyagban katétert rögzítettünk, amelynek eltávolítása a posztoperatív 2. héten történt. Eredmények: A vesicovaginalis fisztula kiirtása minde- gyik esetben sikeresnek bizonyult, a posztoperatív időszak szövődménymentesen zajlott. A műtétek átlagos hossza 135 perc, míg az azt követő kórházi ápolás 4-7 nap volt. A bete- gek medián életkora 46 év volt. A nőgyógyászati műtét és a laparoszkópos rekonstrukció között átlagosan 6,5 hónap telt el. Megbeszélés: Tapasztalataink alátámasztják, hogy a lapa- roszkópos vesicovaginaqlis fisztulazárás eredményesen alkal- mazható módszer, amennyiben a preoperatív diagnosztika megfelelő és a körülmények is biztosítottak. A kisebb műtéti megterhelésnek köszönhetően a posztoperatív hospitalizáci- ós időszak is rövidebb. A gyógyulási időszak nyomonkövetése az esetleges kiújulás megelőzésének céljából fontos. A korai posztoperatív időszakban állandó katéter viselete szükséges, továbbá fizikális kímélet és teljes coitus tilalom.","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130994210","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Prosztatabiopsziáink ismételt értékelése","authors":"Ákos Balogh, Zoltán Monostori, Géza Böszörményi-Nagy","doi":"10.22591/magyurol.2022.4.balogha.152","DOIUrl":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2022.4.balogha.152","url":null,"abstract":"Bevezetés: Munkánk az osztályunkon 2015-ben végzett tanulmány folytatása, az azóta megváltozott antibiotikumprofilaxis hatékonyságának értékelése. Betegek és módszer: Vizsgáltuk a prosztatabiopszia előtti klinikai adatokat, az előkészítés módját, a beavatkozás körülményeit, valamint az eredményeket és a szövődményeket. Vizsgáltuk továbbá a szövődmények és a klinikai adatok közötti összefüggéseket. Eredmények: A szövettani mintavétel előtti PSA-értékek teljes átlagát 58,65 ng/ml-nek, csak a 100 ng/ml alatti értékeket nézve 15,97 ng/ml-nek találtuk. A betegek átlagéletkora 71,9 év volt. Az esetek 15,65%-ában mutatott a tapintási lelet olyan eltérést, amely tumoros folyamat gyanúját vetette fel. Későbbiekben szövettanilag igazolt prosztatakarcinóma esetén 78%- ban, míg negatív szövettani eredmény esetén 22%-ban volt pozitív a tapintási lelet. Törekedtünk az egységes antibiotikumprofilaxisra (76%-ban fosfomycin). A lázas szövődmények előfordulási gyakoriságát 1,17%-nak találtuk. Megbeszélés: Eredményeinket az irodalmi adatokkal összevetve, a tapintási lelet prediktivitása, a találati arány, a fertőzéses szövődmények előfordulása az irodalmi adatoknál kedvezőbb képet mutatnak. Az egységesített antibiotikumprofilaxis bevezetése csökkentette a fertőzéses szövődmények előfordulását.","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"138 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114169164","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A funkciókímélő és rekonstrukciós urológia megszületése : Történelmi áttekintés","authors":"László Pajor","doi":"10.22591/magyurol.2022.4.pajorl.165","DOIUrl":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2022.4.pajorl.165","url":null,"abstract":"A 19. század végén és a 20. század elején, az egész világon, így Magyarországon is, az urológiai műtét célja az eltávo- lítás volt, hogy a beteg megszabaduljon a kórfolyamatoktól. A működés megőrzése, vagy a kieső funkció pótlása nem minősült szempontnak, igaz erre nem is értek meg a lehetőségek. Nem állt rendelkezésre pontos diagnosztika, mint UH, CT, angiográfia, amely meghatározta volna pontosan, hogy mit kell eltávolítani és mit lehet megőrizni. Hiányoztak a hosszú, bonyolult műtétek feltételei, mint a relaxáció, a megfelelő narkózis, az intenzív ellátás, nem is beszélve az antibiotikum- és trombózisprofilaxisról. Ezek a fontos tényezők a 70-es, 80-as évektől álltak rendelkezésre, tehát a funkciómegőrző-műtétek ekkor kezdődhettek. Általában igaz, hogy az elfogadott és begyakorolt műtéteken változtatni, ez újító egyéniségeket igényel, jelen soraimmal előttük kívánok tisztelegni és egyben a hiányt pótolni, amely az eddigi visszaem- lékezésekben nem került kellő súllyal kidomborítva.","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"153 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122910372","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A krónikus abakteriális prosztatitisz és kezelési lehetőségei","authors":"Boldizsár Vokó, Ákos Szegedi, Tamás Mayer, A. Magyar","doi":"10.22591/magyurol.2022.4.vokob.167","DOIUrl":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2022.4.vokob.167","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"53 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123813131","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A radikális prostatectomia előtt alkalmazott neoadjuváns hormonkezelés hatékonysága lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatadaganatoknál","authors":"Csaba Berczi, Zoltán Kiss, Tibor Flaskó","doi":"10.22591/magyurol.2019.1.berczics.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2019.1.berczics.3","url":null,"abstract":"Cékitűzés: A neoadjuváns hormonkezelés hatékonyságának vizsgálata a lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatatumorok esetében végzett radikális prostatectomiák során. Módszer: A tanulmányban a 1996.01.01 és 2018.01.01. között, a klinikailag lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatadaganat miatt radikális prostatectomián átesett 105 beteg adatai kerültek feldolgozásra. Az 1. csoportba (n: 37) tartozó betegek a műtét előtt neoadjuváns hormonkezelést kaptak. A 2. csoportba sorolt betegek (n: 68) nem részesültek hormonkezelésben. Az 1. csoportban az átlagos életkor 64,1±6,8 év, míg az átlagos PSA-szint 31,5 ng/ml. A 2. csoportban az átlagos életkor 63,7±6,3 év, míg az átlagos PSA-szint 20,5 ng/ml volt. Valamennyi esetben a műtét előtt elvégzett képalkotó-vizsgálat lokálisan előrehaladott tumort mutatott. Eredmények: A szövettani vizsgálat az 1. csoportban, 8 esetben (21,6%), míg a 2. csoportban, 41 alkalommal (60,2%) igazolt lokálisan előrehaladott (pT3) daganatot (p=0,073). Margin-pozitivitás az 1. csoportban, 8 esetben (21,6%), míg a 2. csoportban, 28 betegben (41,7%) fordult elő (p=0,043). A medián 58 hónapos utánkövetés alatt az 1. csoportban biokémiai progressziót 8 (21,6%), lokális recidívát 1 (2,7%), míg távoli metasztázist 3 (8,1%) betegben diagnosztizáltak. A 2. csoportban biokémiai progresszió 12 (17,6%), lokális recidíva 3 (4,4%), míg távoli metasztázis 1 (1,4%) esetben fordult elő. Ezen vizsgált mutatókban a két csoport között nem volt szignifikáns eltérés. Tumorspecifikus mortalitás egyik csoportban sem fordult elő. Következtetések: Az eredmények alapján a klinikailag lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatadaganatok esetében a neoadjuváns hormonkezelés jobb, de nem szignifikánsan jobb lokális tumorkontrollt biztosított. A későbbi tumorprogresszió szempontjából a neoadjuváns hormonkezelés nem nyújtott lényeges előnyt.","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"40 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128235969","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Beszámoló az urológiai fekvőbeteg-ellátásról a 2017-es adatok alapján","authors":"Géza Böszörményi-Nagy","doi":"10.22591/magyurol.2019.1.boszormenyinagyg.18","DOIUrl":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2019.1.boszormenyinagyg.18","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132665207","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}