{"title":"A funkciókímélő és rekonstrukciós urológia megszületése : Történelmi áttekintés","authors":"László Pajor","doi":"10.22591/magyurol.2022.4.pajorl.165","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A 19. század végén és a 20. század elején, az egész világon, így Magyarországon is, az urológiai műtét célja az eltávo- lítás volt, hogy a beteg megszabaduljon a kórfolyamatoktól. A működés megőrzése, vagy a kieső funkció pótlása nem minősült szempontnak, igaz erre nem is értek meg a lehetőségek. Nem állt rendelkezésre pontos diagnosztika, mint UH, CT, angiográfia, amely meghatározta volna pontosan, hogy mit kell eltávolítani és mit lehet megőrizni. Hiányoztak a hosszú, bonyolult műtétek feltételei, mint a relaxáció, a megfelelő narkózis, az intenzív ellátás, nem is beszélve az antibiotikum- és trombózisprofilaxisról. Ezek a fontos tényezők a 70-es, 80-as évektől álltak rendelkezésre, tehát a funkciómegőrző-műtétek ekkor kezdődhettek. Általában igaz, hogy az elfogadott és begyakorolt műtéteken változtatni, ez újító egyéniségeket igényel, jelen soraimmal előttük kívánok tisztelegni és egyben a hiányt pótolni, amely az eddigi visszaem- lékezésekben nem került kellő súllyal kidomborítva.","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"153 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Urológia","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2022.4.pajorl.165","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A 19. század végén és a 20. század elején, az egész világon, így Magyarországon is, az urológiai műtét célja az eltávo- lítás volt, hogy a beteg megszabaduljon a kórfolyamatoktól. A működés megőrzése, vagy a kieső funkció pótlása nem minősült szempontnak, igaz erre nem is értek meg a lehetőségek. Nem állt rendelkezésre pontos diagnosztika, mint UH, CT, angiográfia, amely meghatározta volna pontosan, hogy mit kell eltávolítani és mit lehet megőrizni. Hiányoztak a hosszú, bonyolult műtétek feltételei, mint a relaxáció, a megfelelő narkózis, az intenzív ellátás, nem is beszélve az antibiotikum- és trombózisprofilaxisról. Ezek a fontos tényezők a 70-es, 80-as évektől álltak rendelkezésre, tehát a funkciómegőrző-műtétek ekkor kezdődhettek. Általában igaz, hogy az elfogadott és begyakorolt műtéteken változtatni, ez újító egyéniségeket igényel, jelen soraimmal előttük kívánok tisztelegni és egyben a hiányt pótolni, amely az eddigi visszaem- lékezésekben nem került kellő súllyal kidomborítva.