- Book学术

发布求助

文献互助智能选刊最新文献

Magyar Urológia Pub Date : 1900-01-01 DOI:10.22591/magyurol.2019.1.berczics.3

Csaba Berczi, Zoltán Kiss, Tibor Flaskó

{"title":"A radikális prostatectomia előtt alkalmazott neoadjuváns hormonkezelés hatékonysága lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatadaganatoknál","authors":"Csaba Berczi, Zoltán Kiss, Tibor Flaskó","doi":"10.22591/magyurol.2019.1.berczics.3","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Cékitűzés: A neoadjuváns hormonkezelés hatékonyságának vizsgálata a lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatatumorok esetében végzett radikális prostatectomiák során. Módszer: A tanulmányban a 1996.01.01 és 2018.01.01. között, a klinikailag lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatadaganat miatt radikális prostatectomián átesett 105 beteg adatai kerültek feldolgozásra. Az 1. csoportba (n: 37) tartozó betegek a műtét előtt neoadjuváns hormonkezelést kaptak. A 2. csoportba sorolt betegek (n: 68) nem részesültek hormonkezelésben. Az 1. csoportban az átlagos életkor 64,1±6,8 év, míg az átlagos PSA-szint 31,5 ng/ml. A 2. csoportban az átlagos életkor 63,7±6,3 év, míg az átlagos PSA-szint 20,5 ng/ml volt. Valamennyi esetben a műtét előtt elvégzett képalkotó-vizsgálat lokálisan előrehaladott tumort mutatott. Eredmények: A szövettani vizsgálat az 1. csoportban, 8 esetben (21,6%), míg a 2. csoportban, 41 alkalommal (60,2%) igazolt lokálisan előrehaladott (pT3) daganatot (p=0,073). Margin-pozitivitás az 1. csoportban, 8 esetben (21,6%), míg a 2. csoportban, 28 betegben (41,7%) fordult elő (p=0,043). A medián 58 hónapos utánkövetés alatt az 1. csoportban biokémiai progressziót 8 (21,6%), lokális recidívát 1 (2,7%), míg távoli metasztázist 3 (8,1%) betegben diagnosztizáltak. A 2. csoportban biokémiai progresszió 12 (17,6%), lokális recidíva 3 (4,4%), míg távoli metasztázis 1 (1,4%) esetben fordult elő. Ezen vizsgált mutatókban a két csoport között nem volt szignifikáns eltérés. Tumorspecifikus mortalitás egyik csoportban sem fordult elő. Következtetések: Az eredmények alapján a klinikailag lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatadaganatok esetében a neoadjuváns hormonkezelés jobb, de nem szignifikánsan jobb lokális tumorkontrollt biztosított. A későbbi tumorprogresszió szempontjából a neoadjuváns hormonkezelés nem nyújtott lényeges előnyt.","PeriodicalId":403649,"journal":{"name":"Magyar Urológia","volume":"40 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Urológia","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.22591/magyurol.2019.1.berczics.3","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

摘要

摘要：目的：评估局部晚期高危前列腺肿瘤根治性前列腺切除术中新辅助激素治疗的疗效。方法：本研究纳入了1996年1月1日至2018年1月1日期间因临床晚期高危前列腺肿瘤而接受根治性前列腺切除术的105名患者的数据。第一组患者（37 人）在手术前接受了新辅助激素治疗。第二组患者（人数：68）未接受激素治疗。第1组患者的平均年龄为（64.1±6.8）岁，PSA平均水平为31.5纳克/毫升；第2组患者的平均年龄为（63.7±6.3）岁，PSA平均水平为20.5纳克/毫升。所有病例的术前影像学检查均显示为局部晚期肿瘤。结果：组织病理学检查证实，局部晚期（pT3）肿瘤在第一组中有 8 例（21.6%），在第二组中有 41 例（60.2%）（P=0.073）；边缘阳性在第一组中有 8 例（21.6%），在第二组中有 41 例（60.2%）。在中位随访 58 个月期间，第 1 组有 8 例（21.6%）患者被诊断出生化进展，1 例（2.7%）患者局部复发，3 例（8.1%）患者远处转移。在第 2 组中，12 例（17.6%）患者出现生化进展，3 例（4.4%）患者出现局部复发，1 例（1.4%）患者出现远处转移。两组患者在这些指标上没有明显差异。两组均未出现肿瘤特异性死亡率。结论：研究结果表明，对临床局部晚期高危前列腺肿瘤进行新辅助激素治疗能更好地控制局部肿瘤，但效果并不明显。就随后的肿瘤进展而言，新辅助激素疗法并没有带来明显的益处。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

查看原文本刊更多论文

A radikális prostatectomia előtt alkalmazott neoadjuváns hormonkezelés hatékonysága lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatadaganatoknál

Cékitűzés: A neoadjuváns hormonkezelés hatékonyságának vizsgálata a lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatatumorok esetében végzett radikális prostatectomiák során. Módszer: A tanulmányban a 1996.01.01 és 2018.01.01. között, a klinikailag lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatadaganat miatt radikális prostatectomián átesett 105 beteg adatai kerültek feldolgozásra. Az 1. csoportba (n: 37) tartozó betegek a műtét előtt neoadjuváns hormonkezelést kaptak. A 2. csoportba sorolt betegek (n: 68) nem részesültek hormonkezelésben. Az 1. csoportban az átlagos életkor 64,1±6,8 év, míg az átlagos PSA-szint 31,5 ng/ml. A 2. csoportban az átlagos életkor 63,7±6,3 év, míg az átlagos PSA-szint 20,5 ng/ml volt. Valamennyi esetben a műtét előtt elvégzett képalkotó-vizsgálat lokálisan előrehaladott tumort mutatott. Eredmények: A szövettani vizsgálat az 1. csoportban, 8 esetben (21,6%), míg a 2. csoportban, 41 alkalommal (60,2%) igazolt lokálisan előrehaladott (pT3) daganatot (p=0,073). Margin-pozitivitás az 1. csoportban, 8 esetben (21,6%), míg a 2. csoportban, 28 betegben (41,7%) fordult elő (p=0,043). A medián 58 hónapos utánkövetés alatt az 1. csoportban biokémiai progressziót 8 (21,6%), lokális recidívát 1 (2,7%), míg távoli metasztázist 3 (8,1%) betegben diagnosztizáltak. A 2. csoportban biokémiai progresszió 12 (17,6%), lokális recidíva 3 (4,4%), míg távoli metasztázis 1 (1,4%) esetben fordult elő. Ezen vizsgált mutatókban a két csoport között nem volt szignifikáns eltérés. Tumorspecifikus mortalitás egyik csoportban sem fordult elő. Következtetések: Az eredmények alapján a klinikailag lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatadaganatok esetében a neoadjuváns hormonkezelés jobb, de nem szignifikánsan jobb lokális tumorkontrollt biztosított. A későbbi tumorprogresszió szempontjából a neoadjuváns hormonkezelés nem nyújtott lényeges előnyt.

求助全文

通过发布文献求助，成功后即可免费获取论文全文。去求助

来源期刊

Magyar Urológia

自引率

0.00%

发文量