{"title":"Szerves vegyületek szerkezettõl függõ energiája","authors":"Árpád Furka","doi":"10.24100/MKF.2017.04.176","DOIUrl":"https://doi.org/10.24100/MKF.2017.04.176","url":null,"abstract":"A szerves vegyületek energiatartalma elemi összetételükön kívül jelentõs mértékben függ szerkezetüktõl is. A szerkezettõl való függés mértéke azonban annak ellenére ismeretlen volt, hogy kísérleti úton már több ezer vegyület energiatartalmát meghatározták, és képzõdési hõk formájában közzétették. A vegyületek abszolút energiatartalma nem ismert, ezért relatív értékeket adnak meg. Ilyen relatív értékek a képzõdési hõk, amelyek az energiatartalmat a vegyületet alkotó atomok elemi állapotához viszonyítják. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elemi állapothoz zérus energiát rendelnek. Az ezen az alapon létrehozott termokémiai referenciarendszer teljesen logikus és a gyakorlatban jól mûködik. Az egyetlen kifogásolható dolog az, hogy a képzõdési hõben együtt jelenik meg a vegyület energiatartalmának az elemi összetételtõl függõ és a szerkezettõl függõ része. Az elõbbi rész olyan nagy, hogy teljesen elfedi a vegyületek tulajdonságainak értelmezése szempontjából fontos második részt.","PeriodicalId":18158,"journal":{"name":"Magyar Kemiai Folyoirat","volume":"7 1","pages":"176-180"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2017-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"74093576","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Gyula Tircsó, Ernő Brücher, Zsolt Baranyai, F. K. Kálmán, I. Tóth
{"title":"Nyíltláncú és makrociklusos aminokarboxilát ligandumok szintézise és fémkomplexeik vizsgálata: koordinációs kémia az orvosi képalkotás szolgálatában","authors":"Gyula Tircsó, Ernő Brücher, Zsolt Baranyai, F. K. Kálmán, I. Tóth","doi":"10.24100/MKF.2017.02.82","DOIUrl":"https://doi.org/10.24100/MKF.2017.02.82","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":18158,"journal":{"name":"Magyar Kemiai Folyoirat","volume":"25 1","pages":"82-93"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2017-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"74316734","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Rákellenes tioszemikarbazonok és fémkomplexeik: a stabilitás és a biológiai aktivitás kapcsolata","authors":"Éva A. Enyedy","doi":"10.24100/MKF.2017.02.48","DOIUrl":"https://doi.org/10.24100/MKF.2017.02.48","url":null,"abstract":"A tioszemikarbazonok (TSK-k, 1.a. ábra) és fémkomplexeik igen változatos szerkezetû és farmakológiai hatású vegyületek.1,2 Az a-N-heterociklusos TSK-k rákellenes hatását már 1956-ban leírták;3 és a legismertebb képviselõjük a 3-amino-piridin-2-karbaldehid-TSK (Triapine, 1.b. ábra) klinikai fázis I/II tesztelés alatt áll.4 A Triapine monoés kombinált terápiákban bíztató eredményeket mutatott mieloid leukémia esetén,5 viszont rövid biológiai felezési ideje miatt szolid tumorokkal szemben jóval kevésbé hatékony és alkalmazását számos mellékhatás pl. hányás, methemoglobinémia kíséri.6 Mindezek a problémák további TSK-k fejlesztését ösztönözték, melyek között számos ígéretes -N-piridil TSK-t találunk (1.c. ábra),7-9 míg a 2015-ben humán klinikai kísérletekbe került COTI-2 (1.b. ábra) egy tetrahidrokinolin-származék.10","PeriodicalId":18158,"journal":{"name":"Magyar Kemiai Folyoirat","volume":"37 1","pages":"48-55"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2017-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"84323413","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az ón(II)-halogenidek koordinációs kémiájának jelentősége a platinakatalizált hidroformilezési reakcióban","authors":"Tamara Papp, L. Kollár, Tamás Kégl","doi":"10.24100/MKF.2017.02.75","DOIUrl":"https://doi.org/10.24100/MKF.2017.02.75","url":null,"abstract":"A hidroformilezést, vagy másik, kevésbé elterjedt nevén, oxo reakciót Otto Roelen fedezte fel 1938-ban. A reakció lényegét tekintve szénmonoxid és hidrogén olefinekre történő addíciója, mely valamilyen átmenetifém katalizátor segítségével megy végbe. A C=C kötés funkcionalizálására épülő eljárások közül az egyik legsokoldalúbb, és leghatékonyabb szintetikus módszernek tekinthető. A reakció hőszínezetét tekintve exoterm, és termékként aldehid izomerek keletkeznek (1. Ábra). Ha a kettős kötést formázó sp szénatomok egyenértékűek, úgy csak egy aldehid képződik (a). Egyszeresen szubsztituált prokirális olefinekből kiindulva a lineáris aldehidek mellett királis elágazó aldehidek jöhetnek létre, amennyiben a katalizátor is optikailag aktív ligandumot tartalmaz (b). A lehetséges keletkező izomerek száma megnő, ha a reakció alkén izomerizációval kombinálódva megy végbe (c).","PeriodicalId":18158,"journal":{"name":"Magyar Kemiai Folyoirat","volume":"1 1","pages":"75-81"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2017-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"87527809","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Levente István Szekeres, D. Szunyogh, Gábor Galbács, Attila Jancsó
{"title":"Metalloproteinek fémkötõhelyein alapuló oligopeptidek, mint potenciális toxikus fémion érzékelõk","authors":"Levente István Szekeres, D. Szunyogh, Gábor Galbács, Attila Jancsó","doi":"10.24100/MKF.2017.02.63","DOIUrl":"https://doi.org/10.24100/MKF.2017.02.63","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":18158,"journal":{"name":"Magyar Kemiai Folyoirat","volume":"19 1","pages":"63-74"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2017-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"87322902","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Dániel Madarász, Ákos Kukovecz, J. Kiss, Zoltán Kónya
{"title":"Titanát nanoszerkezetek és fémek felületi kölcsönhatásai: ioncsere vagy klaszterképződés?","authors":"Dániel Madarász, Ákos Kukovecz, J. Kiss, Zoltán Kónya","doi":"10.24100/mkf.2017.01.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.24100/mkf.2017.01.13","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":18158,"journal":{"name":"Magyar Kemiai Folyoirat","volume":"66 1","pages":"13-20"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2017-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"77946949","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}