{"title":"Mengzi hatalombölcselete","authors":"András Várnai","doi":"10.38144/tkt.2024.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.1","url":null,"abstract":"Az ókori kínai társadalomtörténet viszonyainak félremagyarázása abban az alapvető átértelmezésben keresendő, hogy a standard sinológus-történészi tézis szerint az ókori Kína a Zhou-korban feudális, majd a Qin egyesítéstől úgynevezett centralizált állam volt. A tanulmány bevezetése röviden tisztázza, ez miért nem így van, és miért nem is lehetséges. Ebben az összefüggésben mutatja be a fengjian 封建 terminus értelmezését. Ez a „kínai feudalizmus”-t valló felfogás kihat a bölcselet helyzetének az átértelmezésére is, mert többek között ezzel van összefüggésben az a nézet, hogy az ókori kínai gondolkodás filozófiaként vizsgálható és értelmezhető. Ám itt is problémába ütközünk. Vajon miért kell a kínai gondolkodás nézetrendszerét bölcseletnek tekintenünk? A tanulmány kitér a filozófia és a bölcselet viszonyára és a közöttük fennálló különbségre, továbbá bemutatja, hogy a kínai bölcselet miért nem filozófia. \u0000A Mengzi azoknak a kortársaknak és követőknek szólt, akik az államigazgatás, az egyes részállamok közötti kapcsolatok „építése”, a katonai stratégia, az agrárpolitika és más a kormányzáshoz tartozó ügyekben érdekeltek lehettek. Mengzi, jó konfuciánushoz illően, elítéli a „haszon”-ról (li利) szóló beszédet. Bár ezt a passzust úgy szokták értelmezni, hogy a haszonelv teljes elvetését követeli, ám ez nem állja meg a helyét, később a kifejtésben éppen az „égalatti” egésze számára hasznosuló kormányzási gyakorlatot ajánl az uralkodóknak. A tanulmány a faluközösségeken belüli „horizontális munkamegosztási” és az elit irányító szerepének „vertikális munkamegosztási” példázatain keresztül annak megvilágítását célozza, hogy ennek a munkamegosztásnak mi a funkciója a „társadalomtest” működésében és működtetésében. Kiemelt hely jut annak a történelmi szerepnek a bemutatására – az ókori Kínában – , ahol a paraszti termelés a faluközösségi földeken, az úgynevezett „kútföldrendszer” (jingtian zhi 井田制) keretei között folyt. Ez egy szántóföldkiosztási, művelési és ennek alapján adózási mód volt, és mivel ennek egyik elsődleges forrása a Mengzi, így ezeket a szöveghelyeket részletesen vizsgálja a tanulmány.","PeriodicalId":488690,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"23 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139387056","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„A kicsiny asszony zsenijétől megkapva…”","authors":"Petra Doma","doi":"10.38144/tkt.2024.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.5","url":null,"abstract":"\u0000Hanako 花子 (1868–1945) az 1900-as évek elejének egyik legismertebb japán színésznője volt Európában. 1904-től fellépéseit a kor neves táncosnője és impresszáriója, Loïe Fuller szervezte. Hanako az európai közönség számára a Loi-Fu által írt japán darabok naturalista haláljeleneteivel vált híressé. A darabok azonban csak japán stílusúak voltak, s valójában Fuller írta őket, kielígítve a korabeli közönség egzotikum iránti vágyakozását. Hanako kétszer járt Budapesten, 1908-ban és 1913-ban, illetve a két látogatás között részt vett egy magyarországi turnén is. \u0000 \u0000 \u0000Jelen tanulmány a japán színésznő 1910 októbere és 1911 májusa közötti – eddig még feltáratlan – magyarországi vidéki körútját vizsgálja, illetve az ez idő alatt játszott A teaházban és az Otake című darabokat rekonstruálja és elemzi. A térképpel és táblázattal ellátott tanulmánynak köszönhetően pontosan végigkövethető a négyfős japán társulat útja, s látható, hogy melyik előadás valósult meg, illetve maradt el betegség vagy technikai okok miatt. Az útvonal áttekintésével láthatóvá válik, hogy Hanakót és társulatát 21 helyszínen láthatta a magyar közönség a különböző városi színházakban, valamint pár alkalommal a város kiemelt szállodáiban, egyesületeiben. A társulat érkezését a legtöbb esetben rendkívüli érdeklődés és várakozás előzte meg, s a korabeli kritikák sikeres fogadtatásról számoltak be, de ez alapvetően nem az előadások színvonalának volt köszönhető. A teaházban és a Otake című darabok tartalma tökéletesen elemezhető a fennmaradt színlapok jóvoltából, egyértelművé válik azonban, hogy cselekményüket tekintve rendkívül egyszerű alkotásokról van szó, amelyekben a „fő attrakció” a Hanako által alakított karakter halála volt. Összességében elmondható, hogy az előadások inkább az egzotikum iránti kíváncsiság miatt voltak sikeresek, nem pedig művészi értékük miatt. \u0000 \u0000 \u0000A tanulmány kitér továbbá a társulat és a repertoár autentikusságának kérdésére is, amely a marosvásárhelyi elmaradt előadás kapcsán merült fel. A vizsgálathoz elsősorban a korabeli sajtóorgánumokat és színházi plakátokat használtam, hogy részletes képet adjak Hanako körútjáról, valamint a kritikai visszhangról, amely a fellépéseit kísérte. \u0000","PeriodicalId":488690,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"47 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139386950","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Magyar ember volt Kína keresztény tábornoka!","authors":"Anna Réka Mátyás","doi":"10.38144/tkt.2024.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.6","url":null,"abstract":"A tanulmány a XX. századi Magyarországon, a Horthy-korszak nacionalizmusában táptalajra lelt, egy évtizeden keresztül húzódó hírlegendát mutatja be. A magyar sajtóban „Kína keresztény tábornokaként” emlegetett Feng Yuxianggal kapcsolatban akkor merült fel, hogy magyar származású lehet, amikor Fengya Igor kassai táblabíró egy, a kínai tábornokról készült és egy berlini képesújságban megjelent portrén felismerni vélte rég nem látott öccsét, Fengya Ireneuszt. A Feng–Fengya-álhír vélhetően a modern magyar sajtótörténet egyik legkorábbi, legjelentősebb és leghosszabb életű, Kínával kapcsolatos, nemzetközi hatású hírlapi kacsája volt. Ez az álhír 1927-től 1936-ig két alkalommal is szárnyra kapott a magyar sajtó lapjain. Legelőször 1927. február. 22-én volt olvasható a szenzációt keltő bejelentés, miszerint Fengya Igor kassai táblabíró Fengya Ireneusz nevű öccse valójában Feng Yuxiang tábornok. A különböző napilapok sorra vették át a hírt, sőt sajtónyomozás is indult az ügyben. Még a bécsi kínai nagykövetség is nyilatkozatot adott ki Feng Yuxiang életútjáról. A hír az Amerikai Egyesült Államokban is elterjedt, amelynek kapcsán az érintett, Fengya Ireneusz is nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozatában közölte, hogy Kassán élő bátyja majd mindenben igazat állít, abban téved csupán, hogy ő lenne a kínai keresztény tábornok. Elmondása szerint 1893-ban érkezett Kaliforniába, majd három évvel később beállt a hadseregbe, és részt vett a Fülöp-szigeteknél vívott harcokban. A bokszerlázadás idején is valóban Kínában tartózkodott, ahol tolmácsként alkalmazta az Egyesült Államok hadseregének kilencedik gyalogezrede. Az orosz–japán háború Mandzsúriában érte, és éveket töltött Szibériában, Kínában, Japánban és más kelet-ázsiai országokban. Az elmúlt kilenc évben azonban Alaszkában él, ahonnan alkalmanként Los Angelesbe utazik. Ezt a hírt másnap a The New York Times is átvette, ennek ellenére a magyar sajtóban nem bukkant fel, hogy Fengya Ireneusz maga is megszólalt volna a személyét érintő hírverés kapcsán. Az álhír azonban néhány évnyi pihenőt követően 1936-ban még egy rövid időre felbukkant. A hír újraéledését azonban a kassai táblabíró már nem élte meg, és a szenzáció jellege sem bizonyult olyan erősnek, hogy nemzetközi visszhangot keltett volna. Az 1948-ban elhunyt Feng Yuxiang tábornok feltehetően soha nem értesült a személyével kapcsolatos magyar hírlegendáról. Végkövetkeztetésként pedig levonható, hogy a hír szereplőinek története az álhír élettartamát tekintve kedvező időben találkozott a keletre forduló turanista magyarság és a magát többre hivatottnak érző nemzet öntudatával.","PeriodicalId":488690,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"76 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139387213","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"bambuszpálcák beszélnek","authors":"Zoltán Zsifkovits","doi":"10.38144/tkt.2024.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.9","url":null,"abstract":"Zsifkovits Zoltán recenziója Yuri Pines Zhou History Unearthed című kötetéről.","PeriodicalId":488690,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"16 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139386479","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Tartalomhoz a forma","authors":"Gergely Salát","doi":"10.38144/tkt.2024.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.8","url":null,"abstract":"Salát Gergely recenziója a következő kötetről: Zhou Xingsi: Ezer írásjegyes mű verses szövege Zhao Mengfu hat írásstílusú kalligráfiájával. Budapest, Négy Kincs Bt., 2021.","PeriodicalId":488690,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"7 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139385961","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Koreai művészet Magyarországon a 20. század közepén: észak-koreai kulturális kapcsolatok és nemzeti identitás egy tárgycsoport tükrében","authors":"Beatrix Mecsi","doi":"10.38144/tkt.2024.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.7","url":null,"abstract":"A budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban található Koguryŏ-kori festmények XX. századi másolatainak kontextusba helyezésekor kirajzolódik az a kép, hogy a másolatok készítésével nemcsak az emlékek bemutatása és megőrzése volt a cél, hanem az újonnan létrejövő észak-koreai állam saját nemzeti művészetének megújítását is látta ezekben a festményekben. Az ősi falképek iránti fokozott figyelem a gyarmatosító japánokkal kezdődött, akik az újonnan tanult tudományos módszereket alkalmazták a régészeti kutatáshoz, feltárták a gyarmatosított területeik rejtett kincseit, és a falfestmények másolatainak elkészítésével bővítették az ismereteiket az újonnan megszerzett területeikről. A japán uralom alóli felszabadulás után az észak-koreaiak az új felfedezéseket új nemzeti identitás kialakítására és a múltjukhoz való kapcsolódásra használták fel, és nemcsak a történelemre összpontosítottak, hanem új művészeti módszereket is kialakítottak (hagyományos tusfestészet nagyszabású újjáélesztése, a közösségi műalkotások), miközben tanulmányozták és lemásolták ezeket. A falképek lemásolásánál nemcsak a tudatosan készített formákat, hanem a sérüléseket is ábrázolták, így a több évtizeden keresztül több művész által különböző időszakokban készített másolatok egymással való összehasonlítása fontos adalékként szolgál a festmények állapotváltozásainak nyomon követésében. A tömegesen gyártott (gyakran nemzetközi felhasználásra készült) festménymásolatok közép- és kelet-európai kiállításokon való szerepeltetése kiemeli ezen festmények propagandacélra készült és a korabeli nemzeti identitást kifejező szándékát. \u0000Az észak-koreai művészeti alkotásokon keresztül képviselt koreai kultúra magyarországi láthatóságát erős és tudatos kultúrpolitika segítette, különösen a koreai háború után, amikor Észak-Korea a koreai művészet közép- és kelet-európai megismertetésére és népszerűsítésére használt kulturális termékeivel adománygyűjtő tevékenységet folytatott az 1950-es években a koreai háború után romjaiból felemelkedő ország helyreállítására. A Kína és a Szovjetunió közötti konfliktust követően 1956 és az 1960-as évek között Észak-Korea és Közép-Kelet-Európa országai között egyre aktívabb diplomáciai kapcsolatoknak és kulturális cseréknek lehetünk tanúi. Észak-Koreából érkező művészek közép- és kelet-európai művészeti múzeumok kiállításain látott, XIX. századi népi és történelmi témájú művészete által inspirálódtak, és a korábban jellemző, politikai színezetű propagandaképek helyett a nemzeti, etnikai és helyi elemeket bemutató művészeti alkotásokat kezdtek készíteni, így az 1950-es évek közepén a politikai töltetű propagandisztikus, antiimperialista tárgyakról (mint például a politikai plakátok) a nemzeti művészetet illusztráló tárgyak felé mozdultak el, bemutatva az Észak-Koreában reprezentatívnak tekintett műtárgyak másolatait.","PeriodicalId":488690,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"62 45","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139385637","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Sámánnők és női uralkodók szerepének újraértelmezése: Himiko és Iyo","authors":"Laura Barát","doi":"10.38144/tkt.2024.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.3","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány a nők, az uralkodás és a szakrális hatalom – jelen esetben a sámánizmus – összefüggéseit tárgyalja a késő Yayoi- és Kofun-kori japán társadalom kontextusában. A tanulmány központjában Wa ország királynői, Himiko és Iyo állnak, illetve az ő helyük – vagy annak hiánya – a hagyományos japán uralkodók között. A téma Magyarországon ugyan kevésbé ismert, külföldi viszonylatban azonban alaposan vizsgált témáról van szó. Kutatásom során főként másodlagos forrásokból dolgoztam, amelyekből összegyűjtöttem a témámhoz kapcsolódó fontosabb tanulmányokat, és ezeket ütköztetve vontam le saját következtetéseimet. Habár a nemzetközi szakirodalom gyakran foglalkozik ezzel a kérdéssel, az általam vizsgált kutatások nagy része nem került kapcsolatba egymással, ezért úgy vélem jelen tanulmány új perspektívát tud nyújtani. \u0000Himiko és Iyo a japán krónikákban, a Kojiki-ben és a Nihonshoki-ban nem jelennek meg, annak ellenére, hogy a Gishi című kínai krónika részletesen beszámol Himiko uralkodásáról. Ennek oka az lehet, hogy a későbbi császári dinasztia apaági trónutódlási rendszerébe nem tudták őket beleilleszteni. Ekkor még ugyanis vagy nem létezett szabály az örökösödést illetően, vagy valamilyen nőközpontú örökösödésről lehetett szó. A Kofun-kor középső felétől már az archeológiai leletek alapján arra lehet következtetni, hogy ekkor már megkezdődött az átmenet egy patriarchálisabb társadalom felé. Ez nagyobb valószínűséggel bizonyult egybefüggő folyamatnak, mintsem egy vallási forradalom (Ellwood 1990) eredményének. Elképzelhető, hogy Himiko idejében Japánban is elterjedt volt a Nyugati Királyi Anya matriarchális kultusza, akinek avatárjaként Barnes (2014) Himikót feltételezi. Jelen tanulmány amellett foglal állást, hogy mivel ez már a mítosz késő Han-kori változata volt (amelyben már megjelenik a Királyi Anya párja, a Keleti Királyi Apa is), valójában már ez is egy lépés volt a patriarchalizálódás felé – tulajdonképpen ez fektethette le a későbbi hime-hiko szei (duális női-férfi uralkodás) hagyományát. A legnagyobb hatást azonban a militarizálódás fejtette ki erre a folyamatra, amely már jóval Himiko uralkodása előtt megkezdődött. Mindazonáltal kijelenthetjük, hogy ebben a korban még a szakrális és a politikai vezető szerepe nemtől független lehetett.","PeriodicalId":488690,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"25 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139386000","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Sorskérdések és dilemmák","authors":"Gergely Salát","doi":"10.38144/tkt.2024.1.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.10","url":null,"abstract":"Salát Gergely recenziója Mervay Mátyás A cserben hagyott hazafi. Zsidómentés a háborús Sanghajban című kötetéről.","PeriodicalId":488690,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"18 9","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139384379","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"új sinológiai műhely bemutatkozása","authors":"Anna Réka Mátyás","doi":"10.38144/tkt.2024.1.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.11","url":null,"abstract":"Mátyás Anna Réka recenziója az Orpheus Noster című folyóirat tematikus számáról.","PeriodicalId":488690,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"27 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139385995","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
