Sámánnők és női uralkodók szerepének újraértelmezése: Himiko és Iyo

Jelen tanulmány a nők, az uralkodás és a szakrális hatalom – jelen esetben a sámánizmus – összefüggéseit tárgyalja a késő Yayoi- és Kofun-kori japán társadalom kontextusában. A tanulmány központjában Wa ország királynői, Himiko és Iyo állnak, illetve az ő helyük – vagy annak hiánya – a hagyományos japán uralkodók között. A téma Magyarországon ugyan kevésbé ismert, külföldi viszonylatban azonban alaposan vizsgált témáról van szó. Kutatásom során főként másodlagos forrásokból dolgoztam, amelyekből összegyűjtöttem a témámhoz kapcsolódó fontosabb tanulmányokat, és ezeket ütköztetve vontam le saját következtetéseimet. Habár a nemzetközi szakirodalom gyakran foglalkozik ezzel a kérdéssel, az általam vizsgált kutatások nagy része nem került kapcsolatba egymással, ezért úgy vélem jelen tanulmány új perspektívát tud nyújtani. Himiko és Iyo a japán krónikákban, a Kojiki-ben és a Nihonshoki-ban nem jelennek meg, annak ellenére, hogy a Gishi című kínai krónika részletesen beszámol Himiko uralkodásáról. Ennek oka az lehet, hogy a későbbi császári dinasztia apaági trónutódlási rendszerébe nem tudták őket beleilleszteni. Ekkor még ugyanis vagy nem létezett szabály az örökösödést illetően, vagy valamilyen nőközpontú örökösödésről lehetett szó. A Kofun-kor középső felétől már az archeológiai leletek alapján arra lehet következtetni, hogy ekkor már megkezdődött az átmenet egy patriarchálisabb társadalom felé. Ez nagyobb valószínűséggel bizonyult egybefüggő folyamatnak, mintsem egy vallási forradalom (Ellwood 1990) eredményének. Elképzelhető, hogy Himiko idejében Japánban is elterjedt volt a Nyugati Királyi Anya matriarchális kultusza, akinek avatárjaként Barnes (2014) Himikót feltételezi. Jelen tanulmány amellett foglal állást, hogy mivel ez már a mítosz késő Han-kori változata volt (amelyben már megjelenik a Királyi Anya párja, a Keleti Királyi Apa is), valójában már ez is egy lépés volt a patriarchalizálódás felé – tulajdonképpen ez fektethette le a későbbi hime-hiko szei (duális női-férfi uralkodás) hagyományát. A legnagyobb hatást azonban a militarizálódás fejtette ki erre a folyamatra, amely már jóval Himiko uralkodása előtt megkezdődött. Mindazonáltal kijelenthetjük, hogy ebben a korban még a szakrális és a politikai vezető szerepe nemtől független lehetett.