孟子的权力哲学

András Várnai
{"title":"孟子的权力哲学","authors":"András Várnai","doi":"10.38144/tkt.2024.1.1","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az ókori kínai társadalomtörténet viszonyainak félremagyarázása abban az alapvető átértelmezésben keresendő, hogy a standard sinológus-történészi tézis szerint az ókori Kína a Zhou-korban feudális, majd a Qin egyesítéstől úgynevezett centralizált állam volt. A tanulmány bevezetése röviden tisztázza, ez miért nem így van, és miért nem is lehetséges. Ebben az összefüggésben mutatja be a fengjian 封建 terminus értelmezését. Ez a „kínai feudalizmus”-t valló felfogás kihat a bölcselet helyzetének az átértelmezésére is, mert többek között ezzel van összefüggésben az a nézet, hogy az ókori kínai gondolkodás filozófiaként vizsgálható és értelmezhető. Ám itt is problémába ütközünk. Vajon miért kell a kínai gondolkodás nézetrendszerét bölcseletnek tekintenünk? A tanulmány kitér a filozófia és a bölcselet viszonyára és a közöttük fennálló különbségre, továbbá bemutatja, hogy a kínai bölcselet miért nem filozófia. \nA Mengzi azoknak a kortársaknak és követőknek szólt, akik az államigazgatás, az egyes részállamok közötti kapcsolatok „építése”, a katonai stratégia, az agrárpolitika és más a kormányzáshoz tartozó ügyekben érdekeltek lehettek. Mengzi, jó konfuciánushoz illően, elítéli a „haszon”-ról (li利) szóló beszédet. Bár ezt a passzust úgy szokták értelmezni, hogy a haszonelv teljes elvetését követeli, ám ez nem állja meg a helyét, később a kifejtésben éppen az „égalatti” egésze számára hasznosuló kormányzási gyakorlatot ajánl az uralkodóknak. A tanulmány a faluközösségeken belüli „horizontális munkamegosztási” és az elit irányító szerepének „vertikális munkamegosztási” példázatain keresztül annak megvilágítását célozza, hogy ennek a munkamegosztásnak mi a funkciója a „társadalomtest” működésében és működtetésében. Kiemelt hely jut annak a történelmi szerepnek a bemutatására – az ókori Kínában – , ahol a paraszti termelés a faluközösségi földeken, az úgynevezett „kútföldrendszer” (jingtian zhi 井田制) keretei között folyt. Ez egy szántóföldkiosztási, művelési és ennek alapján adózási mód volt, és mivel ennek egyik elsődleges forrása a Mengzi, így ezeket a szöveghelyeket részletesen vizsgálja a tanulmány.","PeriodicalId":488690,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"23 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-01-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"Mengzi hatalombölcselete\",\"authors\":\"András Várnai\",\"doi\":\"10.38144/tkt.2024.1.1\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"Az ókori kínai társadalomtörténet viszonyainak félremagyarázása abban az alapvető átértelmezésben keresendő, hogy a standard sinológus-történészi tézis szerint az ókori Kína a Zhou-korban feudális, majd a Qin egyesítéstől úgynevezett centralizált állam volt. A tanulmány bevezetése röviden tisztázza, ez miért nem így van, és miért nem is lehetséges. Ebben az összefüggésben mutatja be a fengjian 封建 terminus értelmezését. Ez a „kínai feudalizmus”-t valló felfogás kihat a bölcselet helyzetének az átértelmezésére is, mert többek között ezzel van összefüggésben az a nézet, hogy az ókori kínai gondolkodás filozófiaként vizsgálható és értelmezhető. Ám itt is problémába ütközünk. Vajon miért kell a kínai gondolkodás nézetrendszerét bölcseletnek tekintenünk? A tanulmány kitér a filozófia és a bölcselet viszonyára és a közöttük fennálló különbségre, továbbá bemutatja, hogy a kínai bölcselet miért nem filozófia. \\nA Mengzi azoknak a kortársaknak és követőknek szólt, akik az államigazgatás, az egyes részállamok közötti kapcsolatok „építése”, a katonai stratégia, az agrárpolitika és más a kormányzáshoz tartozó ügyekben érdekeltek lehettek. Mengzi, jó konfuciánushoz illően, elítéli a „haszon”-ról (li利) szóló beszédet. Bár ezt a passzust úgy szokták értelmezni, hogy a haszonelv teljes elvetését követeli, ám ez nem állja meg a helyét, később a kifejtésben éppen az „égalatti” egésze számára hasznosuló kormányzási gyakorlatot ajánl az uralkodóknak. A tanulmány a faluközösségeken belüli „horizontális munkamegosztási” és az elit irányító szerepének „vertikális munkamegosztási” példázatain keresztül annak megvilágítását célozza, hogy ennek a munkamegosztásnak mi a funkciója a „társadalomtest” működésében és működtetésében. Kiemelt hely jut annak a történelmi szerepnek a bemutatására – az ókori Kínában – , ahol a paraszti termelés a faluközösségi földeken, az úgynevezett „kútföldrendszer” (jingtian zhi 井田制) keretei között folyt. Ez egy szántóföldkiosztási, művelési és ennek alapján adózási mód volt, és mivel ennek egyik elsődleges forrása a Mengzi, így ezeket a szöveghelyeket részletesen vizsgálja a tanulmány.\",\"PeriodicalId\":488690,\"journal\":{\"name\":\"Távol-keleti Tanulmányok\",\"volume\":\"23 1\",\"pages\":\"\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2024-01-04\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Távol-keleti Tanulmányok\",\"FirstCategoryId\":\"0\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.1\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"\",\"JCRName\":\"\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Távol-keleti Tanulmányok","FirstCategoryId":"0","ListUrlMain":"https://doi.org/10.38144/tkt.2024.1.1","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0

摘要

对中国古代社会历史关系的误读,是建立在对汉学家-历史学家的标准论断--古代中国在周代是封建国家,从秦统一开始是所谓中央集权国家--的根本性重新解读之上的。本文导言简要阐明了为何事实并非如此,以及为何不可能如此。在此背景下,本文提出了对 "封建 "一词的解释。这种 "中国封建 "的概念对哲学地位的重新解释也有影响,因为它与中国古代思想可以作为哲学来研究和解释的观点有关。但在这里我们也遇到了一个问题。我们为什么要把中国思想体系视为哲学?本文将讨论哲学与哲学的关系、二者的区别以及中国哲学不是哲学的原因。孟子》的读者是同时代的人和追随者,他们可能对国家管理、各个子国之间关系的 "建设"、军事战略、农业政策和其他与治理有关的问题感兴趣。孟子像一个好儒家一样,谴责谈论 "利"。虽然这段话通常被解释为要求完全摒弃功利原则,但事实并非如此;在后面的论述中,他向统治者推荐了有利于 "天人 "整体的治理实践。本文通过举例说明村社内部的 "横向分工 "和精英统治角色的 "纵向分工",旨在揭示这种分工在 "社会主体 "的运作和运行中的功能。重点放在中国古代 "井田制 "的历史作用上。这是一种对耕地进行分配、耕种和征税的方式,由于其主要来源之一是《孟子》,本文将对这些文本进行详细研究。
本文章由计算机程序翻译,如有差异,请以英文原文为准。
Mengzi hatalombölcselete
Az ókori kínai társadalomtörténet viszonyainak félremagyarázása abban az alapvető átértelmezésben keresendő, hogy a standard sinológus-történészi tézis szerint az ókori Kína a Zhou-korban feudális, majd a Qin egyesítéstől úgynevezett centralizált állam volt. A tanulmány bevezetése röviden tisztázza, ez miért nem így van, és miért nem is lehetséges. Ebben az összefüggésben mutatja be a fengjian 封建 terminus értelmezését. Ez a „kínai feudalizmus”-t valló felfogás kihat a bölcselet helyzetének az átértelmezésére is, mert többek között ezzel van összefüggésben az a nézet, hogy az ókori kínai gondolkodás filozófiaként vizsgálható és értelmezhető. Ám itt is problémába ütközünk. Vajon miért kell a kínai gondolkodás nézetrendszerét bölcseletnek tekintenünk? A tanulmány kitér a filozófia és a bölcselet viszonyára és a közöttük fennálló különbségre, továbbá bemutatja, hogy a kínai bölcselet miért nem filozófia. A Mengzi azoknak a kortársaknak és követőknek szólt, akik az államigazgatás, az egyes részállamok közötti kapcsolatok „építése”, a katonai stratégia, az agrárpolitika és más a kormányzáshoz tartozó ügyekben érdekeltek lehettek. Mengzi, jó konfuciánushoz illően, elítéli a „haszon”-ról (li利) szóló beszédet. Bár ezt a passzust úgy szokták értelmezni, hogy a haszonelv teljes elvetését követeli, ám ez nem állja meg a helyét, később a kifejtésben éppen az „égalatti” egésze számára hasznosuló kormányzási gyakorlatot ajánl az uralkodóknak. A tanulmány a faluközösségeken belüli „horizontális munkamegosztási” és az elit irányító szerepének „vertikális munkamegosztási” példázatain keresztül annak megvilágítását célozza, hogy ennek a munkamegosztásnak mi a funkciója a „társadalomtest” működésében és működtetésében. Kiemelt hely jut annak a történelmi szerepnek a bemutatására – az ókori Kínában – , ahol a paraszti termelés a faluközösségi földeken, az úgynevezett „kútföldrendszer” (jingtian zhi 井田制) keretei között folyt. Ez egy szántóföldkiosztási, művelési és ennek alapján adózási mód volt, és mivel ennek egyik elsődleges forrása a Mengzi, így ezeket a szöveghelyeket részletesen vizsgálja a tanulmány.
求助全文
通过发布文献求助,成功后即可免费获取论文全文。 去求助
来源期刊
自引率
0.00%
发文量
0
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
提示
您的信息不完整,为了账户安全,请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
确定
请完成安全验证×
copy
已复制链接
快去分享给好友吧!
我知道了
右上角分享
点击右上角分享
0
联系我们:info@booksci.cn Book学术提供免费学术资源搜索服务,方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。 Copyright © 2023 布克学术 All rights reserved.
京ICP备2023020795号-1
ghs 京公网安备 11010802042870号
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号:604180095
Book学术官方微信