Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2021.2.88-97
Réka Nagy
{"title":"Hogy tetszik lenni? : Egy kísérleti önkéntes program a Covid-19 pandémia idején","authors":"Réka Nagy","doi":"10.53585/onkszem.2021.2.88-97","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.2.88-97","url":null,"abstract":"A Fesztivál Önkéntes Központ (FÖK) a 2020-as koronavírus járványra reagálva hozta létre a \"Hogy tetszik lenni?\" nevű programját, melyben a jelentkező önkéntesek telefonos \"pótunokaként\" tartották a kapcsolatot olyan időskorúakkal - \"pótnagyszülőkkel\" -, akiknek a vírushelyzet miatt a társas kapcsolataik beszűkültek. Az önkéntesek egyrészt a FÖK fesztiválprogramjaiban résztvevő 16-23 éves fiatalok közül kerültek ki, másrészt olyan 24-35 évesek közül, akik kifejezetten a \"Hogy tetszik lenni?\" programban akartak részt venni. A program célcsoportját, a telefonos kapcsolattartásban résztvevő \"pótnagyszülőket\" a - partnerszervezet - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezte be, olyan időskorúak közül, akik nyitottak voltak a társaskapcsolatok telefonon keresztüli fenntartására. Másfél hónapnyi előkészítő munka után a \"Hogy tetszik lenni?\" program 2020 májusában indult és júliusig tartott. Ez az időszak magában foglalta az önkéntesek és az idősek toborzását, a telefonáló \"pótunokák\" felkészítését a beszélgetésekre, a folyamatos visszajelzések gyűjtését, és a program lezárását. A \"Hogy tetszik lenni?\" programban 98 önkéntes 110 időskorúnak nyújtott segítséget a pandémia okozta bezártság érzés és kapcsolathiány enyhítésében.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"48 12","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114100785","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2021.2.98-109
Kata Balázs-Piri, Dóra Hegyi, Á. Horváth, Tessza Udvarhelyi, Jo Urban
{"title":"Önkéntesek szervezése koronavírus idején : A Józsefvárosi Közösségi Részvételi Iroda tapasztalatai","authors":"Kata Balázs-Piri, Dóra Hegyi, Á. Horváth, Tessza Udvarhelyi, Jo Urban","doi":"10.53585/onkszem.2021.2.98-109","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.2.98-109","url":null,"abstract":"A koronavírus nagy kihívás elé állított mindenkit, aki önkéntesek szervezésével vagy közösségépítéssel foglalkozik. Egy ideig úgy éreztük, mintha elvesztettük volna az összes addig jól bevált eszközünket arra, hogy kapcsolatokat építsünk az emberek között. Szerencsére ez valójában nem volt így, és még a kötelező távolságtartás időszakában is számos lehetőség volt arra, hogy közösen dolgozzunk számunkra fontos ügyekért és közben az emberek közötti kapcsolatépítést is segítsük. Alább azokat a tapasztalatainkat foglaljuk össze, amiket a Józsefvárosi Önkormányzat Közösségi Részvételi Irodája munkatársai és önkéntesei szereztek a koronavírus-járvány idején a helyi lakóknak szervezett önkéntes segítségnyújtás kapcsán. A cikkben kitérünk az önkéntesek toborzásának, bevonásának, támogatásának és a munkájuk szervezésének gyakorlati részleteire, amely reményeink szerint hasznos lesz majd a pandémián túli életünkben, mind az önkormányzatok, mind pedig a civil szervezetek és az informális közösségek számára is.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131608772","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2021.2.70-77
Éva Kapitányné Légrádi, Glória Kőműves
{"title":"Mire tanított meg bennünket a Covid-19 járvány? : A Nevetnikék Alapítvány tapasztalatai","authors":"Éva Kapitányné Légrádi, Glória Kőműves","doi":"10.53585/onkszem.2021.2.70-77","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.2.70-77","url":null,"abstract":"Az esettanulmány célja az volt, hogy bemutassa a COVID-19 járvány Nevetnikék Alapítvány működésére gyakorolt hatását. Ehhez először is ismertettük az alapítvány vírushelyzet előtti, alaptevékenységét. Bemutattuk az önkéntes-kiválasztási folyamatunkat is, mivel a kórházi látogatóprogramnak köszönhetően egy olyan, főleg rendszeres önkéntesekből álló bázisra tudtunk támaszkodni, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vírushelyzet okozta változásokra gyorsan és hatékonyan tudtunk reagálni. Ezt követően arról számoltunk be, hogy mit kellett újragondolni, miután a szigorítások következtében a kórházi látogató programot és a mese falfestést sem tudtuk személyesen folytatni. Kitértünk azokra a kihívásokra, amelyekkel Pécsen szembesültünk a COVID-19 járvány következményeként. A kialakult helyzetre adott gyors reagálásnak köszönhetően önkénteseinkkel idősek számára bevásárló szolgálatot szerveztünk, hogy a legveszélyeztetettebbek korosztálynak is biztosítsunk érintésmentesen élelmiszer és gyógyszer bevásárlást. Ezen felül önkéntesek bevonásával szájmaszkvarró csoportot hoztunk létre és az elkészült darabokat kórházakba, gyermekotthonokba szállítottuk be, mert a tavaszi időszakban még hiánycikknek számítottak a maszkok. Az otthonról dolgozó szülők és otthon maradó óvodás és iskolás gyermekeknek pedig interaktív online foglalkozásokat dolgoztunk ki, hogy enyhítsük a szülők terheit és hasznos időtöltést biztosítsunk a gyermekeknek. Végül pedig beszámoltunk az önkénteseink szervezésével és megtartásával kapcsolatos tapasztalatainkról, hangsúlyozva munkájuk fontosságát és nélkülözhetetlenségét.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133275808","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2022.2.122-127
V. Markos
{"title":"A kórházi önkéntességgel kapcsolatos kihívások és megoldások","authors":"V. Markos","doi":"10.53585/onkszem.2022.2.122-127","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.2.122-127","url":null,"abstract":"Recenzió: Sara Tavares – Teresa Proença – Marisa R. Ferreira (2021): The challenges of formal volunteering in hospital. Health Services Management Research, 0(0) pp. 1-13.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"130 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121253819","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2023.3.31-54
Hajnalka Fényes, Márta Mohácsi
{"title":"Magyarországi fiatalok fizetett és önkéntes munkavállalása a kulturális, az anyagi és a kapcsolati tőkéjük tükrében","authors":"Hajnalka Fényes, Márta Mohácsi","doi":"10.53585/onkszem.2023.3.31-54","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2023.3.31-54","url":null,"abstract":"Tanulmányunk fő kutatási kérdése, hogy milyen összefüggések mutathatók ki a fiatalok társadalmi háttere és fizetett, valamint önkéntes munkavégzése között. A fiatalok társadalmi háttérét, Bourdieu nyomán, a három tőkefajtával operacionalizáltuk. Kulturális erőforrásaikat a kérdezett és szülei iskolai végzettségével, valamint a fiatal magaskultúra-fogyasztásából képzett indexszel mértük. Vizsgáltuk továbbá a demográfiai háttérben lévő különbségeket a kérdezett neme és kora szerint. Markos nyomán teszteltük azt a hipotézist, hogy az önkéntes fiatalok társadalmi-gazdasági háttere kedvezőbb, és inkább azok a fiatalok kénytelenek fizetett munkát vállalni, akik kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkeznek. Kocsis alapján azt vizsgáltuk meg, hogy vajon a fizetett munkát végzők szüleinek csak az intézményesült kulturális tőkéje alacsonyabb-e, vagy az anyagi hátterük is kedvezőtlenebb. A nemzetközi- és hazai szakirodalom szerint, egyfelől egyre több fiatal végez fizetett munkát tanulmányai mellett, másfelől önkéntes munkavégzésük aránya is emelkedik a közép- és kelet-európai térségben. Másodadatelemzésünk a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 alapján készült, ahol 15-29 éves magyarországi fiatalok alkották a 2000 fős reprezentatív mintát. Logisztikus regressziós eredményeink szerint tanulás mellett fizetett munkát inkább a férfiak és az idősebbek, míg önkéntes munkát a nők és a fiatalabbak végeztek. A kulturális tőkét tekintve, a diplomások és az egyetemisták mindkét munkaformában nagyobb arányban aktívak. Emellett a fizetett munka inkább a nem diplomás apák gyermekeire jellemző, míg az önkéntes munkavállalásra nem hat a szülők végzettsége. A saját kulturális fogyasztás, hipotézisünkkel összhangban, kis mértékben, de mindkét munkafajta vállalásának esélyét növelte. További eredményeink szerint a fizetett munkavállalók inkább a vidéki lakosokra, az önkéntes munkavállalás pedig inkább a városi lakosokra volt jellemző. Az anyagi tőkét tekintve a fizetett munkavégzésének esélye nagyobb, ha a fiatal külön kasszán él a szüleitől, az önkéntes munkavégzésé pedig akkor, ha a család szubjektív anyagi helyzete kedvezőbb. Összességében, eredményeink segíthetnek abban, hogy a tanulás melletti fizetett munkákat kínáló munkáltatók és az önkénteseket foglalkoztató szervezetek jobban be tudják azonosítani potenciális célcsoportjaikat.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"292 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122733372","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2021.4.102-122
K. Molnár
{"title":"A nagyvállalati önkéntesség az elmúlt tíz évben : Az Effekteam vizsgálatainak tükrében","authors":"K. Molnár","doi":"10.53585/onkszem.2021.4.102-122","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.4.102-122","url":null,"abstract":"Magyarországon a nagyvállalatoknál jellemzően a kétezres évek közepén jelentek meg az első önkéntes aktivitások, amelyek többnyire alulról jövő kollegiális, jótékony összefogások formájában, szabadidőben valósultak meg. Az önkéntes keretek, policyk kialakítása, valamint a vállalatok részéről kezdeményezett programok ösztönzése, szervezése inkább a kétezres évek második felében kapott teret a vállalatok társadalmi felelősségvállalási gyakorlatában. Ez összefügg azzal, hogy maga a nagyvállalati társadalmi felelősségvállalás - vagy, ahogy akkoriban a vállalatok és a szakma is nevezte CSR - a kétezres évek közepén bontakozott ki erőteljesen és szilárdult meg a nagyvállalati kultúrában. Ennek következtében a hazai nagyvállalati önkéntesség első fejlődési szakasza az elmúlt 10 évre tehető, ezt az időszakot vizsgáljuk meg az elemzésben. A tanulmányban bemutatjuk, hogyan változott hazánkban a nagyvállalati önkéntesség az elmúlt 10 évben. Elemeire, illetve mutatóira bontjuk az önkéntesség gyakorlatát és egy áttekintő képet formálunk a tervezés, menedzselés, utánkövetés megvalósításáról. Ezenfelül bemutatjuk azokat a tényezőket, amelyek hatást gyakorolhattak, illetve befolyásolhatták a hazai nagyvállalati önkéntesség alakulását.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132217364","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2021.3.85-105
Janka Sára Molnár, Ágnes Szitáné Kazai
{"title":"Innovatív önkéntestoborzási módszerek: az OKTONDI Program gyakorlata","authors":"Janka Sára Molnár, Ágnes Szitáné Kazai","doi":"10.53585/onkszem.2021.3.85-105","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.3.85-105","url":null,"abstract":"A jól működő, nonprofit szervezetek tevékenységének elengedhetetlen részét képezik az előre meghatározott, hosszabb és rövidebb távú stratégiák. Jelen tanulmány középpontjában közülük egy - az önkéntesek toborzására, kiválasztására és megtartására vonatkozó - stratégia kialakításának és megvalósításának legfontosabb kérdései állnak - számos, gyakorlati példával illusztrálva. Az ismertetés a projektek tervezésétől elindulva, leírja a stratégia meghatározásának, majd a végrehajtáshoz szükséges létszám megállapításának folyamatát. Röviden összefoglalja a toborzás és kiválasztás online és offline módjait, továbbá az ezeket követő onboarding folyamatot, ami jelentős szerepet játszik az önkéntesek megtartásában. A tanulmányban ismertetett, gyakorlati példákat az OKTONDI (OKTatás ONline DIgitálisan) program, illetve szervezet életéből merítettük, amely azzal a céllal jött létre 2020 márciusában, hogy segítséget nyújtson a tanárok és diákok távoktatásra való átállásához. A szervezet néhány nap alatt több száz fős kezdeményezéssé nőtte ki magát, és az elmúlt 1,5 év alatt több mint 10 projektet indított, és ezek egy részét már le is zárta. E projektek során szerzett tapasztalatok alapján állt össze egy sikeres, jól működő, könnyen alkalmazható és skálázható, toborzási stratégia. A tanulmány, végezetül, kitér arra is, hogy a bemutatott stratégia, módszertan hogyan ültethető át sikeresen más, szintén dinamikusan növekvő, többségében fiatalok alkotta szervezet - a Corvinus Innovation Research Centre - életébe, működésébe. Az eredményes adaptáció azt igazolja, hogy a leírtak útmutatóul szolgálhatnak minden olyan nonprofit kezdeményezés számára, amely jó ötletből megvalósult, sikeres projektet szeretne létrehozni.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130397869","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2022.1.105-122
Eliza Bodor-Eranus, Ákos Bocskor
{"title":"A hálózatelemzés lehetőségei az önkéntes kutatásban","authors":"Eliza Bodor-Eranus, Ákos Bocskor","doi":"10.53585/onkszem.2022.1.105-122","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.1.105-122","url":null,"abstract":"Tanulmányunk azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen lehetőségeket nyújthat a kapcsolathálózati megközelítés az önkéntesség-kutatás számára. Kiindulópontunk az önkéntesség definíciója, amelyet a különböző, a témával kapcsolatos paradigmák bemutatása követ. Tanulmányunk fókuszában a kapcsolathálózati megközelítés áll, kiemelve azt, hogy a kapcsolatháló-elemzés milyen lehetőségeket rejt az önkéntesség különböző formáinak vizsgálatában, illetve milyen előzményei vannak ennek a megközelítésmódnak a terület kutatásában. Ehhez egy rövid áttekintést nyújtunk a fontosabb hálózatelemzési kulcsfogalmakról is. Fontosnak találtuk kihangsúlyozni az önkéntesség-kutatás során felmerült innovatív kapcsolathálózati megközelítést is, melyet egy saját kutatásból származó példával szemléltetünk. Végezetül gyakorlati támpontokat szeretnénk nyújtani a szervezeti vezetők számára, bemutatva a kapcsolatháló-elemzés segítségével végzett kutatások hasznosulását a mindennapokban.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"56 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116938491","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2023.2.3-32
András Morauszki, Anna Mária Bartal
{"title":"Aktív önkéntesek a felvidéki, az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai 15-29 éves magyar fiatalok körében, 2020-ban","authors":"András Morauszki, Anna Mária Bartal","doi":"10.53585/onkszem.2023.2.3-32","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2023.2.3-32","url":null,"abstract":"A határon túli magyar fiatalok önkéntességének mértékéről, az önkéntesek szociodemográfiai jellemzőiről eddig egyáltalán nem álltak rendelkezésre reprezentatív kutatási adatok. Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjon a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 reprezentatív adatbázisának felhasználásával azokról – a 15-29 éves, felvidéki, erdélyi, vajdasági, illetve kárpátaljai fiatalokról, és megkülönböztető jellemzőikről –, akik a felvételt megelőző évben önkéntesek voltak. Mivel a magyarországi elemzések – a különböző szociodemográfiai mutatók mentén – lényeges különbségeket találtak az aktív önkéntesek és egyes korcsoportjai között, ezért további célként a korcsoportok szerinti elemzést is végeztünk. Adataink szerint a határon túli magyar fiatalok körében mért aktív önkéntesek aránya jelentősen és pozitív irányban tért el az adott országok teljes népességében regisztrált adatoktól. Eredményeink szerint a négy határon túli régióban az aktív önkéntesek négy különböző típusa bontakozott ki. A felvidéki magyar fiatalok körében az aktív önkéntesek egy jól körülírható csoportot alkottak és az az általános tendencia, hogy az önkéntesek inkább a magasabb társadalmi és jobb anyagi helyzetűek közül kerülnek ki, egyértelműen érvényesült körükben. Ez alapján azt valószínűsítjük, hogy esetükben az önkéntesség a jobb társadalmi státusz velejárója. Hasonló állítások fogalmazhatóak meg – főként a jobb anyagi helyzet tekintetében – az erdélyi fiatal aktív önkéntesekkel kapcsolatosan is, akiknek többsége 15-18 éves volt. Kiemelendő a 24-29 éveseknél a szülői státusz erős befolyásoló hatása az aktív önkéntessé válásra. A vajdasági aktív önkéntesek a határon túli fiatalok egy másik különleges csoportját jelenítik meg, és eredményeink alapján azt valószínűsítjük, hogy az önkéntesség a társadalmi státusz-emelkedés egyik lehetőségét kínálja e fiatalok számára. A kárpátaljai fiatalok között az aktív önkéntesek ugyancsak egy „speciális” csoportot – a leginkább 15-18 éves, közép- és felsőoktatásban tanuló, vallásos, közép és felsőfokú végzettségű anyák gyermekeit – jelenítettek meg. A korcsoport szerinti elemzések azt mutatták, hogy az aktív önkéntesek bázisát a felvidéki és a vajdasági magyar fiatalok körében a 19-29 évesek, az erdélyiek és a kárpátaljaiak esetében pedig a 15-24 évesek adják. Eredményeinktől azt várjuk, hogy a határon túli civil és ifjúsági szervezetek számára is differenciáltan meg tudjuk mutatni, hogy milyen önkéntes-bázisra számíthatnak, megtartásukban milyen tényezőket kell figyelembe venniük, illetve mely korosztályokban vannak még potenciális lehetőségek a fiatalok önkéntességbe való bevonásának.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117046058","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Önkéntes SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.53585/onkszem.2021.2.36-55
Károly Fekete, Gábor Dombi, Miklós Oláh
{"title":"Önkormányzatok és önkéntesek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Covid-19 pandémia első hulláma idején","authors":"Károly Fekete, Gábor Dombi, Miklós Oláh","doi":"10.53585/onkszem.2021.2.36-55","DOIUrl":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2021.2.36-55","url":null,"abstract":"A COVID-19 járvány a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet, mint alapvetően turizmusgazdasági szereppel rendelkező, funkcionális térséget is összetett kihívások elé állította. Igaz volt ez már a járvány első magyarországi hulláma esetén is, noha utólag már látható, hogy 2020 tavaszán egy térség vagy település életében még sokkal kevésbé az egészségügyi, mintsem az igazgatási, szervezési, illetve gazdasági kérdések jelentkeztek hangsúlyosabban. Az önkormányzati vezetők körében készített kérdőíves felmérésükben a szerzők számos egyéb aspektus mellett azt is vizsgálták, hogy a COVID-19 járvány első hulláma idején, a jelentős civil aktivitásokkal rendelkező Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben milyen szerepet játszottak az önkéntesek és civilek az önkormányzatok által menedzselt helyi védekezésben. A vizsgálat eredményei igazolták, hogy - a térség működésében és a statisztikákban már hosszú időtávban is nyomon követhető - magas civil aktivitás a járvány elleni védekezésben is megnyilvánult. Különösen a kiemelt térség turisztikailag frekventáltabb parti, illetve Balaton-felvidéki településein volt számottevő az önkéntesek és civilek szerepvállalása a helyi védelmi intézkedésekben. Feltételezhető, hogy a nonprofit szféra szerepvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírus első hulláma egészségügyi téren kis mértékben érintette a Balaton térségét, illetve az önkormányzatok, valamint a civilek együttesen igazolták, hogy a helyi szinten jelentkező kihívásokat eredményesen képesek kezelni válsághelyzetben is.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"137 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127536913","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}