Magyar Régészet最新文献_第3页

A középkori norvég fatemplomok: épített örökség és az emlékezet helyei

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/MR.2021.1.5

Katalin Szilágyi, Anette Sand-Eriksen

{"title":"A középkori norvég fatemplomok: épített örökség és az emlékezet helyei","authors":"Katalin Szilágyi, Anette Sand-Eriksen","doi":"10.36245/MR.2021.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/MR.2021.1.5","url":null,"abstract":"A cikk a középpontjában a norvégiai középkori fatemplomok, más néven dongatemplomok állnak. A donga szó (jelentése oszlop, rúd) az épületre jellemző oszlop- és gerendaszerkezetre utal, amely egyedi építészeti megoldást képvisel. A fából készült keresztény épületek magasan fejlett hagyományát testesítik meg ezek a templomok, amelyek a középkorban (1050–1500) a mai Norvégia területén voltak a legelterjedtebbek, számukat hozzávetőlegesen ezer körülire lehet becsülni. Valószínűleg más területeken is legalább ennyire elterjedtek voltak (pl. mai Németország és Oroszország területén), csak nem maradtak meg ilyen nagy számban a korai időszakból. Mindamellett, hogy a dongatemplomok száma drámaian lecsökkent, összesen 28 közülük ma is épségben látható. A cikk a dongatemplomok egyedi és pótolhatatlan faépítészetének ismeretét kívánja bővíteni. Bár a fatemplomokat hagyományosan Skandinávia egyik jellegzetességének tekintjük, ugyanakkor más kultúrák és országok építészeti hatásait is elegyítik és hordozzák. A fatemplomok örökségi és emlékezeti szerepe, valamint a különböző építészeti és vallási elemek keveredésének témaköre érdekes összehasonlítást, esettanulmányt jelent a Kárpát-medence nézőpontjából. Erdély és különösen a Máramaros vidéke híres fatemplomairól és a gazdag faragott és festett ikonosztázokról.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"70 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122690474","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

A töki Rossztemplom műemléki helyreállításhoz kapcsolódó 2022. évi régészeti kutatása

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2022.4.6

Tibor Rácz

{"title":"A töki Rossztemplom műemléki helyreállításhoz kapcsolódó 2022. évi régészeti kutatása","authors":"Tibor Rácz","doi":"10.36245/mr.2022.4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2022.4.6","url":null,"abstract":"A töki Rossztemplom Pest megye kisszámú Árpád-kori romtemplomai közé tartozik. A mai településen kívül, megművelt földtáblák közé ékelődve jelzi a 13. század végén Tek-nek nevezett falu helyét. Műemléki helyreállítására és régészeti kutatására 2000-ben került sor, de azóta állaga leromlott, belsejét felverte a gaz. A templomrom jelenléte miatt a helyszín fémkeresős fosztogatásnak fokozottan kitett, de a lelőhelyet a mezőgazdasági művelés is folyamatosan roncsolja. Aggodalomra adott okot a templom állapotromlása, amire több, a területen terepbejárást, állapotfelmérést folytató szakember, így a Ferenczy Múzeumi Centrum régészei is felhívták a figyelmet. 2022-ben a Market Zrt. végzett újabb állagmegóvást és környezeti helyreállítást a romterületen. A sikeres romkonzerválásról több hírforrás is részletesen beszámolt, hiszen a Market Zrt. társadalmi felelősségvállalás formájában, saját erőforrásai és munkatársai mozgósításával, példamutató módon végezte a munkálatokat. A romkonzerválást a Ferenczy Múzeumi Centrum rövid régészeti kutatása egészítette ki. Olyan építéstörténeti kérdésekre koncentráltunk, amelyek tisztázása a pontos helyreállítás miatt volt szükséges. A feltárást önkéntesek segítségével végeztük el. Rövid tanulmányunk a feltárás eredményeit összegzi.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125647078","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

A táj és az emberi közösségek kölcsönhatása: kr. e. 6000-4500 közötti északkelet-magyarországi szocioökológiai változások modellezése

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2019.3.1

András Füzesi

{"title":"A táj és az emberi közösségek kölcsönhatása: kr. e. 6000-4500 közötti északkelet-magyarországi szocioökológiai változások modellezése","authors":"András Füzesi","doi":"10.36245/mr.2019.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2019.3.1","url":null,"abstract":"Az ember és a környezet viszonya évezredek során alakult ki és változott. A letelepült életmód és az élelemtermelés következtében az emberi közösségek hatása a természeti környezetre hatványozottan érvényesült a neolitikum kezdete óta. Ez az aktív hatás egy új jelenség, a táj megjelenését eredményezte, mely azonban nem egyszerűen az emberi tevékenység terméke, hanem „önálló” szereplővé vált, ugyanis a táj visszahat alkotóira. Ez az összetett kapcsolatrendszer lépten-nyomon tetten érhető nemcsak mindennapjainkban — gondoljunk csak a globális felmelegedés gazdasági-társadalmi következményeire —, de a régészeti leletegyüttesekben is. A tanulmányban ismertetett projekt Északkelet-Magyarország neolitikus közösségeinek táj(át)alakító tevékenységét és a létrejött tájak közösségekre gyakorolt hatását kutatja három meghatározó vizsgálati területen. A megtelepedés (településhálózat), a tájhasználat (gazdálkodás) és a kommunikáció (közösségek közötti interakció) szempontjai eltérő nézőpontból mutatják be a központi kérdéskört: a táj és az emberi közösségek interakcióját, kölcsönös átalakulását.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"63 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126756102","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Ásatások az Istállós-kői-barlangban és az új kutatási eredmények

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2021.4.5

Györgyi Lengyel, Zsolt Mester, K. Szegedi, Jarosław Wilczyński

引用次数: 0

Karácsonkő vára: egy előretolt helyőrség a Kárpátok keleti oldalán Karácsonkő 城堡：喀尔巴阡山脉东侧的前哨站

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2021.4.3

András Sófalvi

引用次数: 0

Egy civil sikertörténet: Szádvár megmentése

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2020.1.8

John A. Dobos, Viktor Gál, Viktória P. Horváth

引用次数: 0

Salamon király tornyai : Új adatok a Sibrik-dombi erőd római- és középkori építéstörténetéhez

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2021.4.1

Katalin Boruzs, Gergely Buzás

引用次数: 0

Kárpát-medencei nyersanyagokból készült kőeszközök felületi elváltozásainak kvalitatív és kvantitatív elemzése

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2021.3.4

Antony Borel, Raphaël Deltombe, Julie Marteau, Philippe Moreau, Maxence Bigerelle, Györgyi Lengyel, Zsolt Mester

{"title":"Kárpát-medencei nyersanyagokból készült kőeszközök felületi elváltozásainak kvalitatív és kvantitatív elemzése","authors":"Antony Borel, Raphaël Deltombe, Julie Marteau, Philippe Moreau, Maxence Bigerelle, Györgyi Lengyel, Zsolt Mester","doi":"10.36245/mr.2021.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.36245/mr.2021.3.4","url":null,"abstract":"Az őskori régészeti kőeszközökön végzett nyomelemzés célja, hogy jellemezzük a felületi elváltozásaikat, s ezen keresztül meghatározzuk az eszközök funkcióit és leírjuk az egykori emberek technikával kapcsolatos viselkedését. A módszer megbízhatósága és megismételhetősége körül vannak viták, s a nyomelemzők számára a legfőbb nehézséget az jelenti, hogy számszerűsíthető és megismételhető elemzéseket és értelmezéseket javasoljanak a tafonómiai (természetes eredetű) és az antropogén (az ember általi készítéssel és használattal összefüggő) nyomokra. A nyomok olyan kísérleti referencia-gyűjteményének a létrehozását céloztuk meg, amely elsősorban azokra a kőzettípusokra összpontosít, amelyek rendszeresen előkerülnek a magyarországi régészeti lelőhelyeken. Ez a gyűjtemény lehetővé teszi majd, hogy jellemezzük a készítés, a használat és a tafonómiai folyamatok domborzati bélyegeit. Ezek (optikai mikroszkópos megfigyeléssel történő) kvalitatív és (konfokális mikroszkópos felületmérésekkel történő) kvantitatív elemzésén keresztül vizsgáljuk majd, hogy 1) milyen mértékű a felületi elváltozások változékonysága, 2) milyen vizsgálati protokoll teszi lehetővé a felületi domborzati bélyegek azonosítását és jellemzését, 3) mik a megfelelő méréstani beállítások, amelyek lehetővé teszik az elváltozási folyamatok megkülönböztetését egymástól. Ebben a cikkben bemutatjuk annak az előkészítő kísérletnek az eredményeit, amelyben hat különböző nyersanyagból készült szilánkokkal munkáltunk meg csontot és nádat. Beigazolódott, hogy mindegyik szilánkon azonosíthatók a használati nyomok. A nyomok referencia-gyűjteményének első képei mellett röviden bemutatjuk a projekt következő lépéseit is.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126565548","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Nagybánya középkori plébániatemplomáról: egy régészeti kutatás előzetes eredményei

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2022.2.4

Péter Levente Szőcs

引用次数: 0

Bálint Csanád: The Avars, Byzantium And Italy. A Study in Chorology and Cultural History Bálint Csanád:阿瓦尔人，拜占庭和意大利。史学与文化史研究

Magyar Régészet Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.36245/mr.2019.3.6

L. Samu

引用次数: 2