Archaeologiai Ertesito最新文献

{"title":"Az avar centrum és a bizánci periféria •","authors":"Gergely Szenthe","doi":"10.1556/0208.2022.00039","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00039","url":null,"abstract":"A késő avar ornamentika összképe erős antik hatás alatt alakult ki. A tanulmány a késő avar kori díszítőművészetben megjelenő, antik típusú, valószínűleg bizánci eredetű alakokat és jeleneteket veszi sorra. Közülük más-más típusúakkal találkozunk a késő avar kor elején, valamint közepén és második felében, és úgy tűnik, hogy e két csoport esetében az avar környezet adaptációs mechanizmusai is különbözőek. A korábbi csoport erősebb avar adaptációs hatásnak kitett motívumaival szemben a későbbi csoportra kifejtett hatás minimálisnak tűnik, és nem világos, hogy a mediterrán kultúra irányából furcsának tűnő néhány egyedi jelleg hol került a jobbára övdíszeken ismert ikonográfiába. A két csoport közötti különbség hátterében valószínűleg azon kihívások változása áll, amelyekre az avar társadalom kulturális eszközökkel kísérelt meg választ adni.The overall picture of the Late Avar decorative art was formed under a strong antique influence. The paper discusses antique-type figures and scenes that appear in Late Avar decorative art, probably of Byzantine origin. At the beginning and in the middle–second half of the Late Avar period, there are two different groups of figures and scenes while the adaptive mechanisms of the Avar culture were also different in their case. In contrast to the motifs of the earlier group, which were subject to a stronger Avar influence, the Avar adaptation in the later group seems to be minimal, and it is not clear where some of the features that seem unusual from the context of Mediterranean culture have been incorporated into the iconography, which is mainly known from belt decorations. The differences between the early and late groups are probably due to changes in the challenges to which the Avar society attempted to respond through cultural means.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611832","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Fodor I., Szatmári I. és Vörös G.: Ásatás háború idején. A gyulai téglagyár területén 1941-ben feltárt temető szarmata, honfoglalás és államalapítás kori emlékanyaga","authors":"Károly Mesterházy","doi":"10.1556/0208.2022.00038","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00038","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611200","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A New Upper Palaeolithic site in the Northern Great Plain of Hungary","authors":"K. Szegedi, I. Major, András Zoltán Gulyás, G. Lengyel","doi":"10.1556/0208.2022.00026","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00026","url":null,"abstract":"Jászfényszaru-Szeméttelep 1. egy felső paleolit lelőhely a Jászságban, amit Jászfényszaru határában fedeztek fel egy teljes felületű feltárás során. A lelőhelyen főleg szarmata és honfoglalás kori jelenségek kerültek elő, de egy kis felső paleolitikumra keltezhető leletanyagot is azonosítottak, amely Korai Epigravettien jellegzetességeket mutat. A leletanyag a Kárpát-medence utolsó glaciális korú emberi megtelepüléseinek jobb megértéséhez járul hozzá.Jászfényszaru-Szeméttelep 1 is a new Upper Palaeolithic site in the Jászság region of Hungary in the Northern Great Hungarian Plain. The site was occupied mainly during the Sarmatian and Hungarian Conquest Period, but a small assemblage of Upper Palaeolithic finds was also identified, which can be related with the Early Epigravettian. Our research contributes to the better understanding of the Carpathian Basin's human occupations during the Last Glacial Maximum.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611532","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"The Súl′ov-Hradná II: Military deposit of Lusatian culture from Western Slovakia","authors":"Filip Ondrkál","doi":"10.1556/0208.2022.00036","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00036","url":null,"abstract":"The Final Bronze Age (ca. 1080–725 BC) in the Western Carpathians is characterized by increased cross-cultural militarization, which culminated in the collapse horizon era in Ha C1a. Here, the Lusatian culture introduced a series of investments in defensive infrastructure in the Ha A2–B1 period, many of which were maintained and reinforced over the following centuries. Spectacular finds of deposited weapons, including bronze swords (Komjatná, Martinček, Liptovské Sliače), which are rarely found in graves of that time, are known from the Váh river valley. The Final Bronze Age hoard of Súľov-Hradná II, Bytča dist. (Ha B1; 1080–960 BC), newly represents a multi-typic find of 9 bronze swords (reine Schwerthort) and magnificently illustrates the recurring codified behaviour of votive weapon deposition in the aquatic and mountain environment of the Western Carpathians. As the Old Germanic toponym of Žibrid hill (867 m; germ. Sivrit/Sieg-fried = victorious peace) suggests, the knowledge of the deposition event may have survived to the present day, and it recalls the old Celto-Germanic rule of sacrificing the weapons of the defeated party, and provides a powerful addition to the understanding some characteristic and strikingly recurring patterns in the bronze archaeological record in Central Europe.A késő bronzkort (kb. Kr. e. 1080–725) a Nyugati-Kárpátokban a kultúrák közötti fegyveres konfliktusok jellemzik, amelyek a bronzkort követő Ha C1a periódusban érik el a csúcspontjukat. A Lausitz-kultúra Ha A2–B1 fázisában építik ki azt a védelmi infrastruktúrát, melynek részeit a következő évszázadokban is megtartják és megerősítik. Ebből az időszakból származnak a Vág völgyéből előkerült, fegyvereket – többek között a korabeli sírokban csak elvétve előforduló bronz kardokat – tartalmazó kincsleletek, fegyverdepók (Komjatná, Martinček, Liptovské Sliače). A késő bronzkori Súľov-Hradná II (Bytča körzet) lelőhelyről (Kr. e. 1080–960) egy 9 bronzkardból álló lelet (reine Schwerthort) került elő, amely ismételten illusztrálja a Nyugati-Kárpátok vizes és hegyi környezetében jellemző, rendszeres, votív fegyverdeponálási szokást. Amint azt a Žibrid-hegy (867 m t.f.m.; germán Sivrit/Sieg-fried = győzelem-béke) ógermán eredetű neve is jelzi, a deponálási szokás ismerete a mai napig megőrződhetett a terület toponímiájában. A legyőzött fél fegyvereinek ősi kelta–germán feláldozási szokása fontos adalékot jelent a közép-európai bronzkor néhány ismétlődő jelenségének megértésében.Neskorá doba bronzová (ca. 1080–725 pr. Kr.) je v Západných Karpatoch charakteristická zvýšenou medzikultúrnou militarizáciou, ktorá vyvrcholila érou zánikového horizontu v Ha C1a. Lužická kultúra tu v období Ha A2–B1 zaviedla sériu investícií do obrannej infraštruktúry, z ktorých mnohé boli udržiavané a zosilnené počas nasledujúcich storočí. Práve z tohto obdobia sú z údolia rieky Váh známe veľkolepé nálezy deponovaných zbraní vrátane bronzových mečov (Komjatná, Martinček, Liptovské Sliače), ktor","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611557","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Kutatások az énlaki (Inlăceni) castellumban","authors":"Zsolt Visy","doi":"10.1556/0208.2022.00032","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00032","url":null,"abstract":"A 2021-es ásatás a két oldalkapu területén zajlott. Kiderült, hogy a kőkapuk tornyai később, Caracalla alatt épültek. A porta principalis sinistra területén a 3. század közepén épült kapunyílást elzáró fal maradványai is napvilágra kerültek. Az ásatás során a cohors VIII Raetorum építési feliratának töredéke került elő a 149. évből. Az új felirat nemcsak az építés pontos idejét jelzi, hanem azt is, hogy az építtető ez a cohors volt, és nem a korábban feltételezett cohors IIII Hispanorum.The excavation in 2021 took place in the areas of the two side gates. It turned out that the stone gate towers were built later, under Caracalla. In the area of the porta principalis sinistra, the remains of the wall blocking the gate opening, which was built in the middle of the 3rd century, dame to light. During the excavation, a fragment of the building inscription of the cohors VIII Raetorum from the year 149 was found. The new inscription not only indicates the exact time of construction, but also indicates that the builder was this cohort and not the previously assumed cohors IIII Hispanorum.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48541194","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Trugly Sándor emlékére (Komarno/Révkomárom, 1952. december 19. – 2021. november 7.)","authors":"Péter Prohászka","doi":"10.1556/0208.2022.00040","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00040","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611971","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A kőnyersanyag-források és az őskori ember: Egy sokrétű viszony kutatása","authors":"Zsolt Mester, Norbert Faragó, Attila Király","doi":"10.1556/0208.2022.00035","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00035","url":null,"abstract":"A hazai ősrégészetben a kőnyersanyagok rendszeres kutatása csak az 1970-es években indult el. Ezt a kutatást kezdettől fogva a proveniencia szemlélet jellemezte. Az 1990-es évektől a hangsúly az archeometriai vizsgálatokra helyeződött. A nemzetközi kutatásban viszont a technikai viselkedés rekonstruálása került a középpontba. A paleoetnológiai szemlélet felhasználásával komplexen vizsgálható az őskori embercsoportok viselkedése a nyersanyagok beszerzése és felhasználása terén. A cikk az elemzések elméleti és módszertani alapjait mutatja be.The systematic research of lithic raw materials in Hungarian archaeology only started in the 1970s. From the beginning, this research was characterized by the provenance approach. From the 1990s, the focus shifted to archaeometric studies. In international research, on the other hand, the reconstruction of technical behavior also came into focus. By using the palaeoethnological approach, the behavior of prehistoric human groups in the procurement and use of raw materials can be investigated in a complex manner. The article reviews the theoretical and methodological foundations of these analyses.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48629553","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Római kori fibulák az Aquincum/Budapest-Graphisoft Park területén végzett feltárások anyagából","authors":"Csilla Sáró","doi":"10.1556/0208.2022.00033","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00033","url":null,"abstract":"A tanulmány célja, hogy az aquincumi polgárvárosi keleti temető területén előkerült római kori fibulákat bemutassa. A fibulák tipológiai-kronológiai szempontú elemzése mellett a tanulmány igyekszik részletesen foglalkozni a viseleti szokásokra vonatkozó kérdésekkel is.The aim of this paper is the presentation of the fibulae unearthed at the eastern cemetery of the civil town in Aquincum. The fibulae are analyzed with respect to typology, chronology, and their wearers.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48437393","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Egy maszkos üveggyöngy töredéke a Közép-Tisza-vidékről (Szajol-Széle II. lelőhely, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)","authors":"Péter F. Kovács","doi":"10.1556/0208.2022.00029","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00029","url":null,"abstract":"A La Tène kultúra Kr. e. 4–3. századi elterjedése az Alföldön, annak kapcsolatrendszere és viszonya a helyi, illetve szomszédos kulturális entitásokhoz továbbra is számos kérdést vet fel. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében zajló terepi és kutatói munkának köszönhetően bővülő késő vaskori régészeti leletanyag rendszeres feldolgozásával a korábbi évekhez képest jóval teljesebb képet alkothatunk a korszakban zajló folyamatokról. A Szolnoktól keletre fekvő Szajol település határában végzett terepbejárás és fémkeresőzés során egy maszkos üveggyöngy került elő. A korábban azonosított maszkos gyöngyök elsősorban az Északi-középhegység és az Alföld átmeneti zónájában, a Dunakanyarban, valamint a Felső-Tisza-vidéken kerültek elő. A jelen közleményben bemutatásra kerülő példány mostani ismereteink szerint a legdélebbi elfordulása ennek a tárgytípusnak Magyarország területén.The spread of the La Tène culture during the 4th–3th c. BC in the in the Great Hungarian Plain its system of relations and its relationship with local and neighbouring cultural entities still raises a number of questions. Thanks to the regular field works and researches we can have a more detailed picture of the La Tène period of Jász-Nagykun-Szolnok County. During a field walk and metal detecting a new face-bead shard come to light from east of Szolnok at Szajol-Széle site II. This fragment is probably the most southern occurrence of this time of beads at the moment. From this aspect it is necessary to publish this freshly occurred archaeological find.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611161","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Schietzel, K.: Spurensuche Haithabu. Archäologische Spurensuche in der frühmittelalterlichen Ansiedlung Haithabu. Dokumentation und Chronik 1963–2013","authors":"Péter Prohászka","doi":"10.1556/0208.2022.00037","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00037","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611650","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}